Oroszország az utóbbi években rendre hevesen reagál, ha úgy érzi bármelyik országban - elsősorban az 1991-ben széthullott Szovjetunió utódállamaiban - megsértik a helyi oroszok kisebbségi jogait. Azzal viszont nem dicsekszik Moszkva, hogy évről évre szűkíti az Oroszországban elő etnikai csoportok jogait.
Hosszú és változatos az oroszországi kisebbségeket érintő moszkvai panaszok listája. 2014-ben például az orosz nyelv használatát korlátozó ukrajnai - egyébként akkor életbe nem léptetett - törvény szolgált indokot ahhoz, hogy Moszkva elcsatolja az Ukrajnához tartozó Krímet és támogatást nyújtson a kelet-ukrajnai szakadár erőknek.
2017-ben pedig, amikor Lettországban változtatták meg az oktatási törvényt, Szergej Zseleznyak, az orosz parlamenti alsóház, a Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának az alelnöke kulturális népirtásnak és súlyos jogsértésnek nevezte, hogy Lettország az orosz nyelvű iskolákban is kötelezővé tette a lett nyelv használatát.
Három hónappal az orosz politikus kirohanása előtt viszont éppen a moszkvai parlament fogadta el azt a törvénymódosítást, melynek értelmében már nem kötelező a kisebbségi nyelvek oktatása Oroszország nemzeti kisebbségek által is lakott térségeiben. A döntést Vlagyimir Putyin államfő is támogatta, szerinte ugyanis hiba lenne arra kényszeríteni az orosz anyanyelvűeket, hogy mindenféle kisebbségi nyelvet tanuljanak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
