Az oroszországi kisebbségek lázadnak Moszkva kettős mércéje ellen

Hosszú és változatos az oroszországi kisebbségeket érintő moszkvai panaszok listája. 2014-ben például az orosz nyelv használatát korlátozó ukrajnai - egyébként akkor életbe nem léptetett - törvény szolgált indokot ahhoz, hogy Moszkva elcsatolja az Ukrajnához tartozó Krímet és támogatást nyújtson a kelet-ukrajnai szakadár erőknek.

2017-ben pedig, amikor Lettországban változtatták meg az oktatási törvényt, Szergej Zseleznyak, az orosz parlamenti alsóház, a Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának az alelnöke kulturális népirtásnak és súlyos jogsértésnek nevezte, hogy Lettország az orosz nyelvű iskolákban is kötelezővé tette a lett nyelv használatát.

Három hónappal az orosz politikus kirohanása előtt viszont éppen a moszkvai parlament fogadta el azt a törvénymódosítást, melynek értelmében már nem kötelező a kisebbségi nyelvek oktatása Oroszország nemzeti kisebbségek által is lakott térségeiben. A döntést Vlagyimir Putyin államfő is támogatta, szerinte ugyanis hiba lenne arra kényszeríteni az orosz anyanyelvűeket, hogy mindenféle kisebbségi nyelvet tanuljanak.