Már csak az tart Moszkvával, akinek nem nagyon van más választása
Az újra fellángolt grúz–orosz ellentétek is jól mutatják, hogy messze van az ideálistól Oroszország és a többi volt szovjet tagköztársaság viszonya.
Az újra fellángolt grúz–orosz ellentétek is jól mutatják, hogy messze van az ideálistól Oroszország és a többi volt szovjet tagköztársaság viszonya.
Annak ellenére, hogy ezernyi bizonyíték van arra, hogy az amerikaiak több alkalommal megfordultak a Holdon, világszerte tartják magukat azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint az egész csak egy óriási kamu: a filmeket és fényképeket egy stúdióban rögzítették, Armstrongékra pedig a színészkedés feladata hárult. Az amerikaiak 11 százaléka ma sem biztos abban, hogy járt ember égi kísérőnkön.
Abszolút többséget is szerezhet a vasárnapi ukrajnai parlamenti választáson az új államfő, Volodimir Zelenszkij által pár hónapja alapított párt, a Nép szolgálója. Ha valóban nagyarányú lesz a győzelem, véget ér a „király királyság nélkül” időszak: az elnökválasztás óta eltelt hónapokban ugyanis Zelenszkij keze meg volt kötve, a parlament képviselői és a korábbi elnök, Petro Porosenko még hatalomban maradt emberei ahol tudták, ott gáncsolták a színészből lett államfő reformjait.
Az űrverseny első évei egyértelműen a szovjeteké voltak: a kommunista birodalom bocsátotta Föld körüli pályára az első műholdat, Jurij Gagarin volt az első ember, aki megjárta a világűrt, a szovjetek küldték az első űreszközöket a Holdra, s Alekszej Leonov volt az első űrhajós, aki kilépett a kozmoszba. Moszkva mégis elvesztette az egyik legfontosabb versenyt, a holdra szállásért vívott ütközetet. És nem is véletlenül.
Fél évszázaddal az első holdra szállás után újraindul az űrverseny, ám a második szakasz több okból is egészen más lesz, mint az amerikaiak által megnyert első. Az egyik fő különbség, hogy új vetélytársak is jelentkeztek – például Kína, India és az Európai Unió –, a másik pedig az, hogy most nemcsak a tudományos és ideológiai célok fontosak, hanem a gazdaságiak is.
Az utóbbi évtized legsúlyosabb oroszországi tengeralattjáró-balesete történt a Barents-tengeren. És ismét működtek a régi reflexek, úgy tűnik, Moszkva annak ellenére el akarta tussolni az ügyet, hogy az önfeláldozó katonák komoly katasztrófát akadályoztak meg.
Áll a bál Nagy-Britannia és az USA között előbbi nagykövete miatt, akit Trump "nagyon buta embernek" titulált. Ezzel azonban komoly kárt okozott a brit-amerikai kapcsolatokban is, márpedig az angolok a legrégebbi szövetségesnek számítanak.
A választások után a politikai elit tagjai is megunták Moldovában az oligarchák korrupt hatalmát: a legfőbb ellenfeleknek számító pártok hoztak létre – kicsit szabálytalanul – kormánykoalíciót, hogy megszabaduljanak az országot markukban tartó milliárdosoktól.
A tervezett 60 perc helyett 80 percig tartott Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök oszakai tárgyalása. A G20-as csúcs alkalmából Japánban tartózkodó két politikus a szíriai és a venezuelai válságról, valamint a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt, ám a megbeszélés után egyik fél sem árult el sok részletet. A tárgyalások előtt Putyin egy nyilatkozatban még elavultnak nevezte a liberalizmus eszméjét, és a Fidesz-propaganda szellemében nyilatkozott a bevándorlásról.
A nemzetközi válsággócokról, egyebek mellett Szíriáról, Iránról és Ukrajnáról, valamint a fegyverzetkorlátozási egyezményekről tárgyal majd az oszakai G20-as csúcson tartott pénteki külön megbeszélésen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az egyórásra tervezett találkozón aligha várható komoly előrelépés, sőt Trump újabb belpolitikai vitába szaladhat bele. A megbeszélés magyar idő szerint péntek reggel hét órakor kezdődik.
Három észak-európai országban is a baloldali pártok szerepeltek a legjobban a legutóbbi választásokon. Megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy a skandináv taktika működne-e a többi olyan európai államban is, ahol évek óta válságban van a baloldal.
Lemondott Irakli Kobahidze, a grúz parlament elnöke, miután nem akadályozta meg, hogy az orosz parlament képviselője, Szergej Gavrilov oroszul beszélve, a törvényhozási elnök székében ülve nyissa meg az ortodox keresztény pártok parlamenti közgyűlésének Tbilisziben tartott tanácskozását.
A belpolitikára koncentrált Vlagyimir Putyin szokásos éves televíziós kérdezz-felelek műsorában, ám azt azért hangsúlyozta, hogy a versenytársaknál is gyorsabban fejleszti atomarzenálját. A több mint négyórás maraton során az orosz államfő elismerte, hogy az ország polgárai rosszabbul élnek, mint öt éve, de megígérte, hamarosan beindul az életszínvonal javulása. Szóba került Oroszország és Fehéroroszország egyesülésének a kérdése, s az is, miért szégyelli magát az államfő. Az oroszok több mint kétmillió kérdést tettek fel Putyinnak. Közben külföldről túlterheléses támadásokat indítottak a szerverek ellen.
A holland vezetésű nemzetközi vizsgálócsoport megnevezte azt a négy embert, aki a vádak szerint meghatározó szerepet játszott az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó maláj gép lelövésében, 2014 júliusában. A katasztrófában 298 ember vesztette életét. A vizsgálócsoporttal egy napon a Bellingcat oknyomozó portál is közzétette gyanúsítottjai nevét. Valamennyien olyan személyek, akik kapcsolatban álltak Moszkvával, illetve a kelet-ukrajnai szakadárokkal.
Csak a jéghegy csúcsát mutatta meg a napokban a The New York Times, amikor arról írt, az amerikaiak bedurvultak, és olyan rosszindulatú programokat telepítettek az orosz energia- és egyéb kulcsfontosságú hálózatokba, amelyek a megfelelő kód megadása esetén megbénítják az ellenfél kritikus infrastruktúráját. A „trójai falovak” bejuttatása ugyanis csak része a nagyhatalmak között már évek óta egyre keményebb eszközökkel dúló, szabályok nélküli kiberháborúnak.
Miközben már üzemelnek az első 5G-s hálózatok, egyelőre nem tudni, az új távlatokat ígérő rendszerek veszélyt jelentenek-e az egészségre. A vita eldöntését nem segíti, hogy abba beszálltak az álhírgyártásban régóta jeleskedő orosz trollgyárak is.
Az északi országok többsége igényt tart a sarkvidék egyes körzeteire, de Oroszország valamennyi vetélytársánál aktívabban igyekszik érvényesíteni akaratát a klímaváltozás miatt egyre elérhetőbbé váló térségben.
Komoly, valószínűleg sokáig ható következményekkel járó presztízsveszteséget szenvedett el a Vlagyimir Putyin államfő nevével fémjelzett oroszországi rendszer: a hatóságok néhány napig tartó fogva tartás után szabadon engedték Ivan Golunov oknyomozó újságírót, miután kiderült, a rendőrök rakták be az újságíró hátizsákjába az őrizetbevétel alapjául szolgáló kábítószert. Hullanak a fejek, átírják a törvényeket, és szabadulnak a hasonló módon rács mögé dugott áldozatok. Azért még sok politikai fogoly marad az országban.
Nacionalista politikusok szítják ismét a viszályt románok és magyarok között, és a jelek szerint a "recept" még mindig működik. A helyszín ezúttal egy kicsi falu temetője.
Miközben már üzemelnek az első 5G-s hálózatok, egyelőre nem tudni, az új távlatokat ígérő rendszerek veszélyt jelentenek-e az egészségre. A vita eldöntését nem segíti, hogy abba beszálltak az álhírgyártásban régóta jeleskedő orosz trollgyárak is.