"5G-apokalipszis" agyrákkal: van mitől félni, vagy ezt csak Putyin szakácsa főzte ki?
Miközben már üzemelnek az első 5G-s hálózatok, egyelőre nem tudni, az új távlatokat ígérő rendszerek veszélyt jelentenek-e az egészségre. A vita eldöntését nem segíti, hogy abba beszálltak az álhírgyártásban régóta jeleskedő orosz trollgyárak is.
Németh András, Pavló Péter
Az 5G könnyen agydaganathoz, meddőséghez, szívtumorhoz, valamint az autizmus és az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet. Ezzel a felütéssel készített adást nemrég az orosz titkosszolgálat, vagy legalábbis a Kreml szócsövének tartott Russia Today-hálózat amerikai tévécsatornája. A témát az amerikai sajtó is elővette, de teljesen más narratívát alkalmazva. Miközben az orosz sajtó 5G-apokalipszisről vizionál, a The New York Times élből söpri le annak a gondolatát, hogy a hálózatok veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre.
Az RT America tévécsatorna adásaiban nem fogalmaznak ilyen tudományos óvatossággal. Pedig idő és tér bőven lenne arra, hogy ütköztessék a különböző álláspontokat, az idei év első öt hónapjában ugyanis hét anyagot szenteltek már az „5G-apokalipszisnek”. Nem véletlenül éppen most. A február végén rendezett, évente szokásos seregszemle, az MWC 2019 mobiltechnológiai szakkiállítás óta egyre-másra jelentik be ugyanis a készülékek és hálózati eszközök gyártói, valamint a mobilszolgáltatók is 5G-s telefonjaikat, antennáikat, szolgáltatásaikat. Míg ezeken a bemutatókon a technológia előnyeit emelik ki a gyártók, a lehetséges kockázatokról nem beszélnek.
Ezt a mulasztást használja most ki az Egyesült Államokban is az orosz kötődésű hírbirodalom. Ott rendre olyan szakembereket szólaltatnak meg, akik az 5G-vel szemben erősen szkeptikusak. Ilyen például a 82 éves David O. Carpenter, több száz tudományos publikáció szerzője, aki elismert kutatója a különféle környezetszennyező anyagok és jelenségek emberekre gyakorolt hatásának. Nemcsak az érdekes, hogy mit mond, hanem az is, ahogyan: a New York állambeli Albany Egyetem professzora előszeretettel fogalmaz például úgy, hogy „az 5G bevezetése ijesztő”, vagy hogy „senki sem menekülhet majd a sugárzás elől”.
Egy másik szaktekintély, David Robert Grimes, az Oxfordi Egyetem rákkutatója szerint Carpenter kijelentései tudományos szempontból nem állják meg a helyüket. Hasonló véleményen van Marvin C. Ziskin, a philadelphiai Temple Egyetem orvosi karának nyugalmazott radiológus és orvosfizikai professzora. Szerinte a korábbi hálózatoknál magasabb frekvenciát alkalmazó 5G nem veszélyesebb az eddigieknél, sőt biztonságosabb.
A tudományos életben jártasak tudják, hogy semmi különös nincs abban, ha egy szűkebb téma szakértői eltérő álláspontra helyezkednek. Sőt ez tulajdonképpen természetes, hiszen a viták által megy előre a tudomány. A tudósok munkásságáról szóló sajtóbeszámolóknak azonban mindig meg kell nyomniuk a vészcsengőt, ha következetesen csak egyetlen álláspontnak adnak teret.
Az nem igaz, hogy a Carpenter megállapításaival kapcsolatosan idézett két (ellen)véleményhez hasonló álláspont nyomokban sem lelhető fel az RT híradásaiban, de a The New York Times érdekes földrajzi kettősségre hívja fel a figyelmet. aminek megértéséhez fontos tisztában lenni azzal, hogy a várakozások szerint az 5G-s technológia alkalmazása többek között az ipar, a hadsereg, az egészségügyi ellátás és a nemzetbiztonság számára is komoly előrelépést hozhat. Ebből következően a hálózatokat késve felépítő országok – mint például Oroszország – hátrányba kerülhetnek az előrébb járó nyugati államokkal szemben. Ennek ismeretében nehezen értelmezhető véletlennek, hogy míg az Egyesült Államok területén az oroszok igyekeznek megrettenteni a lakosságot, otthon egészen máshogy láttatják a technológiát. Olyannyira – idézi fel a The New York Times –, hogy az orosz tudományos akadémia képviselői az 5G-s magas frekvenciát alkalmasnak tartják sebek kezelésére, az immunrendszer erősítésére, sőt felvetik, hogy a rákkezelésben is hasznos lehet. Ennek fényében már igazán nincs semmi meglepő abban, hogy amikor februárban Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az oroszországi 5G-s hálózatok mielőbbi telepítését, kifejezetten pozitívan beszélt a technológiáról.
„Ez gazdasági háború” – mondta a The New York Timesnak Ryan Fox, a dezinformáció nyomon követésével foglalkozó amerikai New Knowledge intézet vezérigazgatója. Szerinte az oroszok a lépéshátrányukat úgy akarják ledolgozni, hogy megpróbálják más országokban aláásni az 5G-be vetett előzetes bizalmat. „A Kremlnek kifejezetten jól jönne, ha a demokratikus országoknak a technológia bevezetése helyett az 5G-s kommunikáció egészségügyi hatásairól kellene győzködniük az embereket” – erősít rá Molly McKew, a washingtoni Fianna Strategies tanácsadó cég vezetője.
Tüntetés az 5G bevezetlése ellen. Kit kaszálnak el?
AFP / Stefan Wiermuth
Mint a fizikai erőszakot alkalmazó háborúk többsége, ez sem egyetlen fronton folyik. Az orosz propagandagépezet nemcsak az RT különböző országokban sugárzott adásaiban folytat 5G-ellenes kampányt, hanem a közösségi oldalakon is. Ezt a kampányt elsősorban a szentpétervári trollgyárakból működtetik: a hivatalosan Internetkutató Ügynökségnek (IRA) nevezett cég valódi tulajdonosa az a Jevgenyij Prigozsin (lásd róla Kontúr rovatunkat), aki addig szervezte az orosz államfő bankettjeit, amíg meg nem kapta a „Putyin szakácsa” gúnynevet, s be nem került az elnök bizalmasainak körébe.
A trollgyárak tevékenységét rendszeresen koordinálják a többi médiumban folyó kampányokkal, s a kommentgyárak alkalmazottainak az a feladatuk, hogy különböző nyelveken írva bejegyzések ezreiben védjék az orosz álláspontot, vagy támadják a célkeresztbe állított pártot, országot, s állást foglaljanak olyan kérdésekben, mint az oltásellenesség vagy éppen az 5G állítólagos veszélyei. A cél minden esetben ugyanaz: a nyugati közvélemény befolyásolása, illetve a nyugati intézményrendszerbe vetett hit aláásása. A trollgyárak működése azonban talán van már annyira közismert és kiszámítható, hogy ez gyengíti a hatásfokot. A közösségi oldalakon megjelent posztokat elemző nyugati titkosszolgálatok, vagy akár az oknyomozó újságírók felfedezték, hogy ugyanazon profil vagy IP-cím mögé bújva sokszor különböző nyelven jelennek meg az orosz propagandakampányba illő bejegyzések.
Online támadás, offline védekezés
Tavaly novemberben, amikor az USA-ban félidős kongresszusi választást rendeztek, az illetékes amerikai titkosszolgálat a szavazás napjának környékén több napra lekapcsolta az IRA-t a világhálóról, így az nem tudott úgy beleavatkozni a szavazás menetébe, mint állítólag a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba.
Miközben az orosz hatóságok nem verték nagy dobra, hogy átmenetileg elhallgattatták az IRA-t, a The Washington Postnak nyilatkozó amerikai illetékesek azt hangsúlyozták, rögtön tudták, hogy akciójuk nem hosszú távra szólt. „Az volt a cél, hogy kicsit megzavarjuk az ügymenetet, és bizonytalanságot okozzunk. A másik cél pedig az volt, hogy jelezzük nekik, mi is képesek vagyunk arra, amit ők éveken át csináltak. A háború nem fog eszkalálódni, mi csak megmutattuk, hogy beszálltunk a játékba” – idézte a lap az akció egyik, neve mellőzését kérő résztvevőjét.
Az ellentámadáshoz tartozik az is, hogy tavaly október óta az amerikai szolgálatok sorra küldözgetik a trolloknak, illetve az orosz titkosszolgálatokkal együttműködő hackereknek azokat az üzeneteket, amelyekben közlik velük: tudják a pontos nevüket, és azzal is tisztában vannak, kik a titkosszolgálati kapcsolataik.
A cikk a HVG hetilap 2019/22. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.