Újabb ázsiai akkuipari cég jött volna Magyarországra, de gyorsan meggondolta magát
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
Az 5G könnyen agydaganathoz, meddőséghez, szívtumorhoz, valamint az autizmus és az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet. Ezzel a felütéssel készített adást nemrég az orosz titkosszolgálat, vagy legalábbis a Kreml szócsövének tartott Russia Today-hálózat amerikai tévécsatornája. A témát az amerikai sajtó is elővette, de teljesen más narratívát alkalmazva. Miközben az orosz sajtó 5G-apokalipszisről vizionál, a The New York Times élből söpri le annak a gondolatát, hogy a hálózatok veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre.
Pedig nem biztos, hogy ilyen szinten fekete vagy fehér a helyzet. Nem lehet ugyanis egyelőre azt mondani, hogy az 5G-s hálózatok valódi egészségügyi kockázatot jelentenének az ember számára, de az ellenkezőjét sem lehet egyértelműen kijelenteni – magyarázta a HVG-nek még februárban Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugáregészségügyi főosztályának osztályvezetője. Szerinte 5-10 éven át tartó vizsgálatra lenne szükség az ártalmasság vagy az ártalmatlanság bizonyításához.
Az RT America tévécsatorna adásaiban nem fogalmaznak ilyen tudományos óvatossággal. Pedig idő és tér bőven lenne arra, hogy ütköztessék a különböző álláspontokat, az idei év első öt hónapjában ugyanis hét anyagot szenteltek már az „5G-apokalipszisnek”. Nem véletlenül éppen most. A február végén rendezett, évente szokásos seregszemle, az MWC 2019 mobiltechnológiai szakkiállítás óta egyre-másra jelentik be ugyanis a készülékek és hálózati eszközök gyártói, valamint a mobilszolgáltatók is 5G-s telefonjaikat, antennáikat, szolgáltatásaikat. Míg ezeken a bemutatókon a technológia előnyeit emelik ki a gyártók, a lehetséges kockázatokról nem beszélnek.
[Epekedni fog az 5G-s internet után, ha megmutatjuk, hogy mire jó]
Ezt a mulasztást használja most ki az Egyesült Államokban is az orosz kötődésű hírbirodalom. Ott rendre olyan szakembereket szólaltatnak meg, akik az 5G-vel szemben erősen szkeptikusak. Ilyen például a 82 éves David O. Carpenter, több száz tudományos publikáció szerzője, aki elismert kutatója a különféle környezetszennyező anyagok és jelenségek emberekre gyakorolt hatásának. Nemcsak az érdekes, hogy mit mond, hanem az is, ahogyan: a New York állambeli Albany Egyetem professzora előszeretettel fogalmaz például úgy, hogy „az 5G bevezetése ijesztő”, vagy hogy „senki sem menekülhet majd a sugárzás elől”.
Egy másik szaktekintély, David Robert Grimes, az Oxfordi Egyetem rákkutatója szerint Carpenter kijelentései tudományos szempontból nem állják meg a helyüket. Hasonló véleményen van Marvin C. Ziskin, a philadelphiai Temple Egyetem orvosi karának nyugalmazott radiológus és orvosfizikai professzora. Szerinte a korábbi hálózatoknál magasabb frekvenciát alkalmazó 5G nem veszélyesebb az eddigieknél, sőt biztonságosabb.
A tudományos életben jártasak tudják, hogy semmi különös nincs abban, ha egy szűkebb téma szakértői eltérő álláspontra helyezkednek. Sőt ez tulajdonképpen természetes, hiszen a viták által megy előre a tudomány. A tudósok munkásságáról szóló sajtóbeszámolóknak azonban mindig meg kell nyomniuk a vészcsengőt, ha következetesen csak egyetlen álláspontnak adnak teret.
Az nem igaz, hogy a Carpenter megállapításaival kapcsolatosan idézett két (ellen)véleményhez hasonló álláspont nyomokban sem lelhető fel az RT híradásaiban, de a The New York Times érdekes földrajzi kettősségre hívja fel a figyelmet. aminek megértéséhez fontos tisztában lenni azzal, hogy a várakozások szerint az 5G-s technológia alkalmazása többek között az ipar, a hadsereg, az egészségügyi ellátás és a nemzetbiztonság számára is komoly előrelépést hozhat. Ebből következően a hálózatokat késve felépítő országok – mint például Oroszország – hátrányba kerülhetnek az előrébb járó nyugati államokkal szemben. Ennek ismeretében nehezen értelmezhető véletlennek, hogy míg az Egyesült Államok területén az oroszok igyekeznek megrettenteni a lakosságot, otthon egészen máshogy láttatják a technológiát. Olyannyira – idézi fel a The New York Times –, hogy az orosz tudományos akadémia képviselői az 5G-s magas frekvenciát alkalmasnak tartják sebek kezelésére, az immunrendszer erősítésére, sőt felvetik, hogy a rákkezelésben is hasznos lehet. Ennek fényében már igazán nincs semmi meglepő abban, hogy amikor februárban Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az oroszországi 5G-s hálózatok mielőbbi telepítését, kifejezetten pozitívan beszélt a technológiáról.
„Ez gazdasági háború” – mondta a The New York Timesnak Ryan Fox, a dezinformáció nyomon követésével foglalkozó amerikai New Knowledge intézet vezérigazgatója. Szerinte az oroszok a lépéshátrányukat úgy akarják ledolgozni, hogy megpróbálják más országokban aláásni az 5G-be vetett előzetes bizalmat. „A Kremlnek kifejezetten jól jönne, ha a demokratikus országoknak a technológia bevezetése helyett az 5G-s kommunikáció egészségügyi hatásairól kellene győzködniük az embereket” – erősít rá Molly McKew, a washingtoni Fianna Strategies tanácsadó cég vezetője.
Tüntetés az 5G bevezetlése ellen. Kit kaszálnak el?
AFP / Stefan Wiermuth
Mint a fizikai erőszakot alkalmazó háborúk többsége, ez sem egyetlen fronton folyik. Az orosz propagandagépezet nemcsak az RT különböző országokban sugárzott adásaiban folytat 5G-ellenes kampányt, hanem a közösségi oldalakon is. Ezt a kampányt elsősorban a szentpétervári trollgyárakból működtetik: a hivatalosan Internetkutató Ügynökségnek (IRA) nevezett cég valódi tulajdonosa az a Jevgenyij Prigozsin (lásd róla Kontúr rovatunkat), aki addig szervezte az orosz államfő bankettjeit, amíg meg nem kapta a „Putyin szakácsa” gúnynevet, s be nem került az elnök bizalmasainak körébe.
A trollgyárak tevékenységét rendszeresen koordinálják a többi médiumban folyó kampányokkal, s a kommentgyárak alkalmazottainak az a feladatuk, hogy különböző nyelveken írva bejegyzések ezreiben védjék az orosz álláspontot, vagy támadják a célkeresztbe állított pártot, országot, s állást foglaljanak olyan kérdésekben, mint az oltásellenesség vagy éppen az 5G állítólagos veszélyei. A cél minden esetben ugyanaz: a nyugati közvélemény befolyásolása, illetve a nyugati intézményrendszerbe vetett hit aláásása. A trollgyárak működése azonban talán van már annyira közismert és kiszámítható, hogy ez gyengíti a hatásfokot. A közösségi oldalakon megjelent posztokat elemző nyugati titkosszolgálatok, vagy akár az oknyomozó újságírók felfedezték, hogy ugyanazon profil vagy IP-cím mögé bújva sokszor különböző nyelven jelennek meg az orosz propagandakampányba illő bejegyzések.
| Online támadás, offline védekezés |
Tavaly novemberben, amikor az USA-ban félidős kongresszusi választást rendeztek, az illetékes amerikai titkosszolgálat a szavazás napjának környékén több napra lekapcsolta az IRA-t a világhálóról, így az nem tudott úgy beleavatkozni a szavazás menetébe, mint állítólag a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. Miközben az orosz hatóságok nem verték nagy dobra, hogy átmenetileg elhallgattatták az IRA-t, a The Washington Postnak nyilatkozó amerikai illetékesek azt hangsúlyozták, rögtön tudták, hogy akciójuk nem hosszú távra szólt. „Az volt a cél, hogy kicsit megzavarjuk az ügymenetet, és bizonytalanságot okozzunk. A másik cél pedig az volt, hogy jelezzük nekik, mi is képesek vagyunk arra, amit ők éveken át csináltak. A háború nem fog eszkalálódni, mi csak megmutattuk, hogy beszálltunk a játékba” – idézte a lap az akció egyik, neve mellőzését kérő résztvevőjét. Az ellentámadáshoz tartozik az is, hogy tavaly október óta az amerikai szolgálatok sorra küldözgetik a trolloknak, illetve az orosz titkosszolgálatokkal együttműködő hackereknek azokat az üzeneteket, amelyekben közlik velük: tudják a pontos nevüket, és azzal is tisztában vannak, kik a titkosszolgálati kapcsolataik. |
A cikk a HVG hetilap 2019/22. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
