Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Fél évszázaddal az első holdra szállás után újraindul az űrverseny, ám a második szakasz több okból is egészen más lesz, mint az amerikaiak által megnyert első. Az egyik fő különbség, hogy új vetélytársak is jelentkeztek – például Kína, India és az Európai Unió –, a másik pedig az, hogy most nemcsak a tudományos és ideológiai célok fontosak, hanem a gazdaságiak is.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

A kíniak az év elején azzal jelentkeztek be a nagyok klubjába, hogy a Csang’o 4 űrszonda – elsőként a történelemben – a Hold túlsó, a Földről sohasem látható felén szállt le. A kis holdjárót, a Jade Nyúl 2-t is szállító szondával elért siker után még az idén elindul a Holdra a Csang’o 5, és Pekingben már bejelentették, az ország tíz éven belül embereket is küldene az égitestre, amelynek déli sarkvidéki térségében kutatóállomást hoz létre. Kína azonban megfontoltan akar haladni, az állomás várhatóan 25 év alatt készül el teljesen.

India a Csándráján szondákkal indult a Hold felé, az első automata eszközt, a Csándráján-1-et 2008-ban lőtték fel, s bár becsapódása előtt csak 11 hónapig keringett a Hold körül a tervezett két év helyett, a feladatok 95 százalékát elvégezte. A Csándráján-2 idén július 14-én indult volna a Holdra, ám 56 perccel a start előtt egy technikai probléma miatt leállították a visszaszámlálást. A szonda várhatóan néhány hét múlva elstartolhat, az egyik fő feladata, hogy vizet keressen a Hold déli sarkvidékén.

A Jade Nyúl 2 (Yutu-2) elnevezésű holdjáró a Hold felszínén, az égitestnek a Földről nem látható túlsó oldalán 2019. január 11-én
©

Az EU pedig azt tervezi, hogy az évszázad derekára egy „nemzetközi falut” épít a Holdon. Jan Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) vezérigazgatója szerint az európaiak valódi nemzetközi együttműködést akarnak, s ennek érdekében az ESA már felvette a kapcsolatot kanadai és japán tudósokkal, hogy közösen fejlesszenek ki egy holdjárót a 2020-as évek közepére.

(Az első holdra szállás 50. évfordulóján, július 20-án rendkívüli összeállítást olvashat itt a hvg.hu-n az űrkutatásban mérföldkőnek számító eseményről.)

A régi motorosok is újítanak

A régi játékosok közül Oroszország is ugrásra készül, az első, embereket is szállító holdexpedíció 2030-31 körül indulna, ám a szakértők szerint kétséges, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő ország tudja-e finanszírozni a terveit. Az orosz elképzelések szerint a Földről induló hordozó 103 tonnányi terhet juttatna alacsony Föld körüli pályára, míg a Hold közelébe ebből 27 tonnányi jutna el. A „Föderáció” (Fegyeracija) nevű, többször használható űrhajó 2022-re készülne el, az első repülést 2023-ra tervezik, ekkor a Nemzetközi Űrállomás lenne a célpont.

A további teszteket az évtized közepén végeznék el, s 2027-re terveznek egy olyan utat, melynek során a Holdra eljutó orosz holdjáró talajmintákat venne – ahogy az 1970-es években már megtették –, s azokat visszahozná a Földre. 2030-31-ben pedig megérkeznének a „szomszédba” az első orosz kozmonauták. Moszkvában egyébként arra is fel akarják majd használni a Holdat, hogy onnan szervezzék meg a Föld aszteroidák és meteorok elleni védelmét.

Az USA is készül a Holdra, ám folyamatosan változnak az érkezési céldátumok. Egy évvel ezelőtt még 2028 volt az időpont, ám februárban Mike Pence alelnök bejelentette, már 2024-ben vissza akar térni az USA a Holdra. „A NASA nagyon elkötelezett, s végre tudjuk, merrefelé tartunk” – mondta a NASA 2018-ban kinevezett új vezetője, Jim Bridenstine, a haditengerészet egykori pilótája. Az USA számára részben azért is fontos a Hold, mert az égitest a maga víz- és egyéb készleteinek köszönhetően ugródeszka lehet a tervezett amerikai Mars-missziók számára.

©

Az új amerikai programot Apolló lánytestvéréről, Artemiszről nevezték el, s a hordozórakéta első – még emberi nélküli – tesztrepülése 2020 végén vagy 2021 első felében lehet. A második űrhajó – már emberekkel a fedélzetén – 2022-ben indulna, ám ez a legénység még nem szállna le az égitestre, csak megkerülné azt. A 2024-re tervezett harmadik küldetés során a leszállóegység a déli sarkvidéken érne holdat.

„Az Artemisz nőt is vinne magával” – ígérte a NASA vezetője arra utalva, hogy eddig meglehetősen hasonlítottak egymásra a Holdon járt amerikaiak: mindannyian fehérek és férfiak voltak. A program végrehajtása 20-30 milliárd dollárba kerülhet, s a NASA-nál sokan attól tartanak, hogy a holdmissziók erőltetése forrásokat vonhat el a többi projekttől.

Minden pénzt megérhet

A holdkutatásnak részben az adott új lendületet, hogy az utóbbi években viszonylag jelentős mennyiségű vizet találtak a sarkvidéki területek azon krátereinek a mélyén, ahová sohasem süt be a nap. A víz pedig kincs: ivóvízként szolgálhat az űrhajósok számára, s ha lebontják, akkor a két alkotóelemet, az oxigént és a hidrogént rakéták hajtóanyagaként is használhatják. Az első áttörést 1998-ban a Lunar Prospector nevű amerikai szonda érte el, amely a víz egyik alkotóelemét, a hidrogént találta meg a Holdon.

A víz jelenléte az űrkutatás iránt érdeklődő befektetők figyelmét is a Hold felé fordította. 2007-ben a Google által finanszírozott Hold díj képviselői – az X Prize Foundation része – jelentették be, hogy 20 millió dollárt kap az a magánbefektetőkből álló csoport, amely elsőként eljuttat a Holdra egy automata leszállóegységet. Bár a díjat végül a többször hosszabbítás ellenére sem fizették ki – a feladat a vártnál bonyolultabb volt –, a magánbefektetők nem tettek le a holdutazásról. Már csak azért sem, mert a Holdon a jövőbeli fúziós atomreaktorok lehetséges üzemanyaga, a hélium-3 nyerhető ki a talajból, de ezen kívül is még számtalan ásványi kincs (pl. szilícium, titán, alumínium, vas, urán) rejtőzik a Hold mélyén.

A Földről nem látható oldalon pedig teleszkópok telepíthetők, s akadnak olyan üzletemberek is, akik az elhunytak hamvait szállítanák el a Holdra. A szakértők azzal számolnak, hogy a 2020-as évek közepén már évente 2-3 holdexpedíció is lesz, s ez jóval több, mint manapság, amikor még ritkaságszámba megy egy-egy ilyen űrmisszió.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az EU második legnagyobb inflációja a magyar

Az EU második legnagyobb inflációja a magyar

Trump lemondta a dániai útját, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

Trump lemondta a dániai útját, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

Egy apró körülmény, amely sokkal kreatívabb gondolkodásra sarkallhat

Egy apró körülmény, amely sokkal kreatívabb gondolkodásra sarkallhat

Ott jártunk, ahol aranykolbászból van a kerítés

Ott jártunk, ahol aranykolbászból van a kerítés

Rosszul lett egy 17 éves cukorbeteg lány, magára hagyták

Rosszul lett egy 17 éves cukorbeteg lány, magára hagyták

A félmillió Swift és Astra országa vagyunk

A félmillió Swift és Astra országa vagyunk