Az USA csapatkivonása után a török hadsereg minden bizonnyal be fog törni Szíriába, hogy felszámolja az ottani kurd önkormányzatot. Donald Trumpnak egy nappal a bejelentése után leeshetett, hogy nem volt szerencsés lépés magára hagyni a szövetségest
Ennek a birodalomnak már láttuk a tündöklését, a jelek szerint pedig most a bukásának lehetünk tanúi. A Thomas Cook csődje feltartóztathatatlan hullámot indíthat el.
Kegyeletsértő módon emlékeztek meg az indiai Mahátma Gandhi születésének 150. évfordulójáról a szélsőséges hindu nacionalisták: ellopták az egykori brit gyarmat függetlenségének atyjaként számon tartott politikus hamvait, fényképére pedig nagy betűkkel ráírták: áruló. „Bűne” az lehet, hogy küzdött a hinduk és a muszlimok közötti megbékélésért. Gandhi mellett számtalan olyan híresség van, akinek földi maradványai a bosszú, a kapzsiság, vagy éppen a múlt átértékelésének áldozatává váltak.
A nemrég lezajlott orosz-ukrán fogolycserét követően most már választást terveznek a jelenleg oroszpárti szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeken.
Hetven évvel ezelőtt alakult meg a Kínai Népköztársaság, s az 1949 őszén még romokban heverő, félfeudális ország mára megkerülhetetlen gazdasági és politikai világhatalommá vált. A külsőségek ugyan sokat változtak, ám a rezsim ugyanúgy elnyomó maradt, mint Mao Ce-tung idején volt.
Komoly belpolitikai botrány van kialakulóban Ukrajnában azt után, hogy kiderült: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hajlandónak tűnik teljesíteni Donald Trump azon kérését, hogy nyissák meg újra a demokrata párti amerikai elnökjelölt, Joe Biden fiának ukrajnai üzleti tevékenységét vizsgáló eljárást. Ukrajna nemzetközi helyzete is meginoghat.
130 ezer katona gyakorolta Oroszország középső és nyugati részén a terrorizmus elleni harcot. Az oroszok és szövetségeseik minden évben tartanak hasonló hadgyakorlatokat, de a szakértők szerint ezek egyre jobban hasonlítanak az országok közötti háborúkra. A szimulációk szerint az USA nem járna jól egy ilyen konfliktusban.
Oroszország sem marad tétlen azután, hogy az USA felmondta a középhatótávolságú rakéták leszereléséről szóló 1987-es megállapodást. Kína az eltelt három évtizedben komoly riválissá nőtt, de nem akarja, hogy bárki korlátozza.
Több mint ötezer demonstrációt szerveztek a világ városaiban, így Budapesten is az ENSZ klímacsúcsa elé időzítve a bolygó jövőjéért aggódó fiatalok. Van, ahol már a politikusok ingerküszöbét is elérte a Greta Thunberg által elindított mozgalom.
Megfigyelőstátusát tagságra cserélné a kormány a Türk Tanácsban, amely egyébként – a szépen megfogalmazott elvek ellenére – nem több egy „látványszervezetnél”, amely legfeljebb a kulturális kapcsolatok fellendítésében ért el eredményeket. A jelenleg öt országot tömörítő szervezet most Budapesten nyitotta meg első európai képviseletét.
A világ harmadik legnagyobb olajtermelője, Oroszország rövid és hosszabb távon is komoly hasznot húzhat abból, hogy a hét végén drón-, vagy cirkálórakétatámadások érték Szaúd-Arábia két hatalmas olajfinomítóját, melynek következtében egy pillanat alatt öt százalékkal csökkent a világpiacra jutó fekete arany mennyisége. Moszkva a gazdasági mellett politikai hasznot is remélhet.
Immár két évtizede működik Veresegyházon a GE repüléstechnikai üzletágának, az Aviationnak az üzeme. Casey Ott-tal, a helyi vezetővel több közt arról beszélgettünk, hogy milyen hatással volt a 2001 szeptemberi merényletsorozat a magyarországi gyárra, illetve hogyan küzdenek meg a munkaerőhiánnyal.
Tavaly percenként egy, idén augusztusban pedig már percenként három futballpályányi erdő vész oda Brazíliában. A tragikus helyzetért jelentős mértékben felelős az új elnök, Jair Bolsonaro politikája, a „Trópusok Trumpja” ugyanis egyértelműen az erdőpusztítók mellett áll. A világ keveset tehet, az EU talán büntetésként leállíthatja az argentin szója- és marhahúsimportot, és megtagadhatja a Brazíliával és szomszédaival tervezett kereskedelmi egyezmény aláírását.
Harminc évvel ezelőtt, 1989 nyarán már az összeomlás szélén táncolt a 15 tagköztársaságból álló Szovjetunió, s ekkor történelmet csináltak a függetlenséget akaró három balti köztársaság, Észtország, Lettország és Litvánia polgárai: augusztus 23-án közel kétmillió ember alkotott élő láncot, s ez volt a történelem addigi leghosszabb sorfala. Most Hongkongban készülnek megismételni a balti példát, az ottani tüntetők szabadságjogaikat akarják megvédelmezni.
Több mint száz éves gyakorlatot szeretett volna feléleszteni Donald Trump, amikor bejelentette, az USA szívesen megvásárolná Dániától Grönland szigetét. Az amerikai elnök meg is sértődött, amikor Koppenhága kikosarazta őt, s gyorsan utálatosnak nevezte Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Korábban gyakoribbak voltak az országos méretű földvásárlások, ma inkább a lízing a népszerű, de azért a hódítás sem ment ki a divatból.
Az utóbbi napokban az amerikai kormányzat több tagja is megerősítette, Donald Trump valóban meg akarja venni Dániától Grönland szigetét, s az állítólagos vételi szándéknak külön aktualitást ad, hogy az amerikai elnök a közeljövőben Dániába utazik. Grönland azért is lehet fontos az USA-nak, mert, akié a terület, az jobb eséllyel szállhat be az Északi sarkért, é az ott lévő hatalmas ásványkincsért vívott harcba. A kevéssé udvarias dánok szerint a vásárlási terv annak a jele, hogy a Fehér Ház ura teljesen megőrült.
Luxemburg lehet az első európai ország, ahol legalizálják a cannabis, más néven marihuána rekreációs használatát. A kontinens többi állama még habozik, Magyarország egyelőre nem hallgat a hívó szóra.
Napról napra újabb és egyre aggasztóbb részletek derülnek ki a múlt heti oroszországi fegyverbalesetről, most már arról szólnak hírek, hogy nukleáris baleset történt, melynek következtében legalább heten meghaltak, több mint húszan, köztük a sérülteket ápolók, kórházi ellátásra szorultak. Az utóbbi hónapokban több olyan eset is történt Oroszországban, amely azt bizonyítja, a Kreml továbbra sem hajlandó időben, pontosan és őszintén beszámolni a különféle tragédiákról. Még a polgáriakról sem.
Ritkán látható képek érkeztek Kirgizisztánból, ahol a jelenlegi elnök, Szooronbaj Dzsenbekov utasítására megpróbálták őrizetbe venni elődjét, Almazbek Atambajevet, (képünkön) akit nagy hirtelen korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és sikkasztással vádoltak meg. Az exelnök és hívei viszont fegyverrel védekeztek, s visszaverték az első ostromot. Bár a második letartóztatási kísérlet végül sikeres volt, a teljes zűrzavarról tanúskodó képek nem használtak az egykori szovjet tagköztársaság megítélésének. Az exelnök már fogságban, viszont bőven akadnak még nyitott kérdések.
Történelminek tűnő győzelmet arattak Albániában a kormányzó szocialisták, a helyhatósági választáson mind a 61 körzetben az ő jelöltjük végzett az első helyen. Igaz, a kormányt csalással és korrupcióval vádoló ellenzék jórészt bojkottálta a szavazást.
