Kezdő popsztár, páncélos bortolvaj, aranytömbök a levegőben és birkaszépségverseny – egyebek között ezek szerepelnek a The Moscow Times nevű orosz híroldal hírgyűjteményében, amely szerint 2018 – bár még van belőle pár nap – erős esztendő volt.
Biztos emlékeznek még Daniel Keyes Virágot Algernonnak című könyvére: Algernon a kísérleti egér, illetve Charlie, a csökkent értelmű péksegéd egy műtét hatására szuperintelligenssé válik, de a beavatkozás hatása csak átmeneti: az egér elpusztul, Charlie pedig visszasüllyed egy hatéves gyermek szellemi szintjére. 2018-ban egyre inkább Charlie-nak éreztem magam.
1988. december 21-én robbant fel Skócia fölött a Pan Am légitársaság Boeing 747-es gépe, az óriás roncsai egy békés falura, Lockerbie-re hullottak. A brit történelem legsúlyosabb, 270 emberéletet követelő terrorcselekménye nem csak a település életét változtatta meg: az amerikai légitársaság részben a merénylet miatt jelentett csődöt, a robbantás után pedig jelentősen megszigorították a légi közlekedés szabályait.
Oroszország létezése során mindig valamilyen külföldi korlátozás alatt élt. A mostani szankciók azzal magyarázhatóak, hogy nő Oroszország ereje és a nemzetközi politikai élet egyre inkább megkerülhetetlen szereplőjévé válik – mondta szokásos év végi sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin orosz államfő. Putyin már 14-szer áll ki a maratoni beszélgetésre, az idén 1700 újságíró akkreditáltatta magát. Ismét kiderült, Moszkvában is éberek a sajtószabadság őrei: bár volt akkreditációja, nem mehetett be a terembe Roman Dobrohotov, az Insider nevű orosz oknyomozó portál főszerkesztője. A bűne az volt, hogy az a Bellingcat nemzetközi oknyomozó portállal együtt az Insider derítette ki a márciusi Szkripal-mérgezés orosz elkövetőinek pontos személyazonosságát.
Az őt ért heves bírálatok ellenére továbbra is azt javasolja a Cambridge Egyetem tanára, David Runciman, hogy a hatéves gyermekek is szavazhassanak a választásokon. Szerinte ugyanis a fiatalokat jelenleg hátrányos megkülönböztetés sújtja, mert olyanok döntenek a politikáról, akiket csak a jelen érdekel.
A strasbourgi terrortámadás után a lezárt éttermekben rekedt vendégek úgy buliztak tovább, mintha semmi sem történt volna a városban. Egy szlovák televízió magyar munkatársa a helyszínen volt, és elmesélte, mit tapasztalt.
Az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es elfoglalása, majd az amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozás és a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet miatt a Nyugat sorra lépteti életbe az Oroszország elleni szankciókat. Bár a hétköznapokban – legalábbis a nagyvárosokban – alig lehet észrevenni a büntetőintézkedések hatását, hosszabb távon sokba kerülhetnek Vlagyimir Putyin országának.
Hitelességválsággal küzd az Interpol, amely bírálói szerint sokszor lehetővé teszi, hogy autoriter rezsimek az emigrációba szorult ellenzékiek zaklatására használják fel a rendőrségek együttműködési fórumát.
Az okos megoldásokkal a lakások biztonsága is növelhető. Az okoszárakkal, kaputelefonokkal és felügyeleti rendszerekkel igencsak megnehezül a besurranók dolga.
Amerika tőrbe csalt két fegyvercsempész maffiózót, a magyarok meg átadták őket az oroszoknak. Kizárt dolog, hogy a magyar kormány ne lenne tisztában azzal, hogy Oroszország hogyan bánik azokkal a bűnelkövetőkkel, akiket más ország hatóságai elől mentenek ki oda. Van, hogy még ki is tüntetik őket.
A szó szoros értelmében robbanásig feszült hétfőre a 2014 óta folyamatosan keményedő orosz-ukrán válság, miután vasárnap az orosz haditengerészet a Krím melletti Kercsi-szorosnál tüzet nyitott ukrán hadihajókra. A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta ez az első alkalom, amikor hivatalosan is fegyveres összetűzés tört ki a két ország között. Ukrajna harckészültségbe helyezte haderejét és az ostromállapot bevezetését tervezi, Kijevben zavargás tört ki az orosz nagykövetség előtt.
Értesüléseink szerint két laktanyából is megindultak a szerbek lakta Észak-Koszovó felé a koszovói albán erők – állította csütörtökön Alekszandar Vucsics szerb államfő.
Magyarországon, ahogy a térség és világ többi országában is, látványosan nő a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) – például élelmiszerek, illatszerek, vagy háztartási vegyi áruk – online forgalma, de a jövő leginkább a többcsatornás értékesítésé – véli Kurucz Péter, a Nielsen piackutató kereskedői kapcsolatok igazgatója. A szakember szerint jó ideig még nem tűnnek el a hagyományos boltok.
Előre lehetett tudni, ki nyeri a kelet-ukrajnai szakadárok kezén lévő két „népköztársaságban” az elnökválasztást, mert a győztesnek kijelölt indulók ellenfelei csak statiszták lehettek. A voksolás miatt tovább romlott a viszony a Nyugat és Moszkva között.
A Fideszhez közeli médiacégek Szlovénia után egy másik volt jugoszláv tagköztáraságban, Macedóniában is megvetették a lábukat, s teljes mellszélességgel támogatják az ellenzékbe szorult jobboldali nacionalista pártot, a VMRO-DPMNE-t. Azt a pártot, amelynek meghatározó személyisége Orbán Viktor nagy barátja, a börtönbüntetés elől Magyarországra szökött Nikola Gruevszki egykori kormányfő.
Zavaros múltú szélsőjobbosok, otthoni hatóságaikkal összetűzésbe került kelet-európaiak, és nemzetközi körözés alatt álló közel-keleti üzletember is megpróbált új otthonra lelni Magyarországon. Lássuk, kikkel kivételezett az Orbán-kormány!
Magyarországon keres politikai menedéket Nikola Gruevszki, Macedónia egykori miniszterelnöke, akinek a napokban kellett volna bevonulnia a börtönbe, hogy letöltse a korrupciós vádak miatt rá kiszabott kétéves büntetést. A macedón politikus az Orbán-kormány egyik legközelibb külföldi szövetségese: a Gruevszki-kormány idején hirdették meg a volt jugoszláv tagköztársaság „desorosizálását”, s ott alakult meg az első „Stop Soros” mozgalom is. Gruevszki számláján sok van: korábban például szövetségesei és ellenfelei tömeges lehallgatásával került a hírekbe.
Több mint százéves történelmének legnagyobb felvásárlását hajtja végre az IBM: a nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő Red Hat nevű céget veszi meg 33 milliárd dollárért.
Több jel is arra utal, hogy javulásnak indultak az utóbbi hónapokban látványosan megromlott ukrán-magyar kapcsolatok: Ukrajna – a magyar külügyminisztérium képviselőinek a jelenlétében – tiszteletbeli konzulátust nyitott Siófokon, Kijev megadta a beleegyezést Íjgyártó István kijevi nagyköveti kinevezéséhez, Budapest pedig megváltoztatta Grezsa István miniszteri biztos Ukrajna által kifogásolt titulusát. Az sem kizárt, hogy Magyarország is hamarosan tiszteletbeli konzulátust nyit Ukrajnában.
Két dolog biztos jelenleg Németországban. Az egyik az, hogy a 13 éve a kancellári székben ülő Angela Merkel korábbi sikerei ellenére is vesztesként távozik majd a német politikai életből, a másik pedig az, hogy 2021-re tervezett visszavonulásáig még sok válságon úrrá kell lennie. Még akkor is, ha a politikai elemzők szerint a pártelnöki tisztet is otthagyó Merkel nem lesz „béna kacsa”.
