Az orosz titkosrendőrségtől, az FSZB-től kiugrott Alekszandr Litvinyeko 2006-os meggyilkolását valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz államfő hagyta jóvá – ezt állapította meg az ügyet vizsgáló brit vizsgálat.
Választásokat követelő, de a NATO-tagságot ellenző tüntetések is sorjáznak Montenegróban.
Vlagyimir Putyin orosz államfő újra megkerülhetetlen világpolitikai tényezővé tette hazáját, ám egyelőre még nem dőlt el, hogy a világ legnagyobb országa ugrásra készülő tigrisre, vagy inkább egy sebesült medvére hasonlít-e jobban.
Minden egyes letagadott vagy bevallott háborúval egyre nő Vlagyimir Putyin orosz államfő népszerűsége. Pedig a gazdaság lejtmenetbe váltott, a szabadságjogokat tovább kurtítják, és az ország mindinkább befelé fordul.
A Földközi-tengeren dúló viharok miatt kevesebb menekült indul Görögország felé, az EU pedig fizet Ankarának, ha török területen tartja a migránsokat.
Oroszország, bármennyire is szeretné, nem torolhatja meg közvetlenül katonai eszközökkel azt, hogy Törökország kedden a szír-török határ térségében lelőtt egy orosz vadászbombázót. Moszkvának ugyanakkor ezernyi eszköze van arra, hogy mégis móresre tanítsa Ankarát, még akkor is, ha a kétoldalú viszony megromlása a Kremlnek sem érdeke.
Egy-két évtizeden belül gyökeresen átalakulnak a gyárak, ám még nem tudni, több vagy kevesebb embernek adnak-e majd munkát.
Csak külső fizikai hatás okozhatta a Kogalimavia orosz légitársaság 224 halálos áldozatot követelő múlt szombati katasztrófáját – állítják a vállalat vezetői, akik szerint a technikai, illetve pilótahibát is ki lehet zárni. Közben azért sokasodnak a kérdőjelek is: egyszer már alaposan összetörték az orosz Airbus 321-est, a gépet üzemeltető légitársaság pedig súlyos pénzügyi gondokkal küszködik.
Egy leheletnyivel sem lett demokratikusabb az utóbbi hónapokban a Belaruszt több mint két évtizede kormányzó Alekszandr Lukasenko, az EU mégis felfüggeszti az államfőt és környezetét sújtó pénzügyi és utazási szankciókat. A háttérben leginkább az áll, hogy Lukasenko szeretne menekülni a "testvéri" Oroszország túl szorosnak tűnő öleléséből, s Brüsszel Belarusszal is hajlandó barátkozni, ha ezzel gyengítheti az egyre inkább ellenfélként számon tartott Moszkva befolyását.
A cégek és államok elképzelhetetlen mennyiségű adatot gyűjthetnek az emberekről. Az ellenőrzött adatkezelési gyakorlat dacára hatalmas a kísértés a jogsértésre.
Újabb mélypontra süllyedtek Kijev és Moszkva kapcsolatai, miután életbe lépett az Ukrajna és EU közötti társulási egyezmény.
Kizárólag politikai megfontolásokat lát a szerbiai ellenzék amögött, hogy a hatóságok nyolcvan embert tartóztattak le korrupció vádjával.
Miközben az USA és Oroszország is ontja a patriotikus filmeket, egyre kevesebben akarnak fegyvert fogni a hazájukért. Aki pedig harcolna, az sokszor teljesen alkalmatlan.
Hatalmas értékű ásványkincset rejt az érintetlen természet egyik utolsó szeglete, Grönland földje. A kormány támogatja a kitermelést, a lakosság jó része viszont ellenzi.
Moszkva a NATO minden védelmi pajzsán áthatoló atomrakétákat épít, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyát alkotó államok pedig amerikai katonákat szeretnének.
A független jelölteket tömörítő Most mozgalom kegyeiért harcol Horvátországban a két nagy párt.
Előrehozhatják a 2018-ban esedékes ukrajnai parlamenti választást, miután az önkormányzati voksoláson Petro Porosenko államfő támogatói szerepeltek a legjobban.
Minden együtt áll az Oroszországhoz tartozó Észak-Kaukázusban ahhoz, hogy komolyan kelljen venni a szíriai orosz beavatkozás miatti terrorfenyegetéseket.
A horvát kormánypárt malmára hajthatja a vizet a magyar-horvát határon életbe léptetett határzár, ráadásul elképzelhető, hogy a menekültáradat sem áll le, csak éppen Szlovénián keresztül érinti Magyarországot. Oda pedig már nem építhetünk kerítést.
Óriási tiltakozó akciókat tartottak Finnországban, ahol a kormány a szociális kiadások visszafogásával igyekszik újra versenyképessé tenni az országot.