"Kábítószert fogyaszt és terjeszt az ismert újságíró, Ivan Golunov", "Nagy mennyiségű szintetikus drog volt a hátizsákjában, otthonában pedig lefoglalták a kereskedéshez használt eszközöket, például mérlegeket és zacskókat" – ilyen állításokkal álltak elő a múlt héten a Kreml-párti médiumok. Egyi ideig úgy tűnt, hogy az ügy a korábban már unalomig ismert módon folytatódik majd, vagyis a Meduza nevű független internetes portál újságíróját várhatóan bíróság elé állítják majd, aztán a "megdönthetetlen" bizonyítékok alapján hosszú börtönre ítélik.

Ivan Golunov orosz oknyomozó újságíró (k) nyilatkozik a sajtó képviselőinek a szabadulását követően Moszkvában 2019. június 11-én

MTI / EPA / Szergej Ilnyickij

A Meduzát a lenta.ru újságírói hozták létre Lettországban, miután lapjukhoz egy Kreml-párti főszerkesztőt neveztek ki. A lap munkatársai, a más szerkesztőségekben dolgozó kollégák, valamint a közelmúltbeli apró sikereket elért civil szervezetek munkatársai azonban ezúttal nem hagyták magukat. Nem hitték el ugyanis, hogy Golunov másodállásban drogdíler lenne, már csak azért sem, mert kiderült, az őrizetbevétel során a rendőrök jól megverték áldozatukat. Azt állították, az oknyomozó újságírót alaptalanul vádolják, és azért akarják megbüntetni, mert túl magas rangú emberek piszkos ügyeit próbálta meg feltárni. Egyik cikke például arról szólt, miként vette ellenőrzése alá a mindig nagy profitot hozó temetkezési üzletet az Oroszországban hagyományosan meghatározó befolyással rendelkező titkosszolgálat, mostani nevén az FSZB.

Újságíró-szolidaritás

Közben az utóbbi években nem látott szolidaritás alakult ki az újságírók között, több lap, a Kommerszant, a Vedomosztyi, illetve az RBK Daily "Én is Ivan Golunov vagyok" címlappal jelent meg, és rezsimhű médiumokban is bírálták a hatóság eljárást. "Az újságírók nem angyalok, de a rendőrök sem. Ha nem volt Golunovnál drog, akkor meg kell büntetni a felelősöket" – mondta például az egykor független, mára rezsimhűvé átalakult tévécsatorna, az NTV egyik legismertebb műsorvezetője, Irada Zejnalova. És megszólalt a fő Kreml-párti média-megmondóember, Dmitrij Kiszeljov is, akinek annyit sikerült kipréselnie magából, hogy az újságírót őrizetbe vevő rendőrök durvák voltak, és hibákat követtek el.

Hamar kiderült, mik voltak ezek a hibák. Az állítólag a Golunov lakásában készült fényképekről például a rendőrök elismerték, hogy azok máshonnan származnak, és arra is fény derült, hogy a hátizsákban talált drog zacskóján nem volt ott az állítólagos kereskedő, vagyis maga Golunov ujjlenyomata vagy DNS-e. Amint kiderült, hogy mi történt, megkezdődött a kármentés. Amellett, hogy elengedték a korábban többször is halálosan megfenyegetett Golunovot, bejelentették, hogy vizsgálatot indítanak, s leváltják az ügyet kezelő magas rangú rendőri vezetőket. Az ügy fontosságát jelzi, hogy moszkvai források szerint Vlagyimir Putyin maga rendelte el Golunov szabadon bocsátását, miután találkozott Tatjana Moszkalkovával, az emberi jogok ügyében illetékes oroszországi ombudsmannal.

Tüntetőt vesznek őrizetbe rendőrök az Ivan Golunov tényfeltáró újságíró hamis vád alapján való meghurcolásában bűnrészes rendőrök felelősségre vonását követelő tiltakozáson Moszkvában 2019. június 12-én

MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

Közben azért a rendőrség hozta a formáját: mintegy 500 embert vettek őrizetbe Moszkva belvárosában abból a mintegy ezer tüntetőből, akik engedély nélkül gyűltek össze, hogy a Golunov-botrány valódi felelőseinek a megbüntetését követeljék. "A hatalmat nagyon megijesztette a Golunov-ügyben kialakult teljes szolidaritás. Most az a céljuk, hogy felszámolják az összefogást, és utána egyenként vadásszák le azokat, akik még ellenállnak" – írta egy Twitter-üzenetben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki, aki tavaly több alkalommal is rács mögé került különféle megmozdulások szervezéséért, és most is őrizetbe vették, majd elengedték.

Politikai foglyok és a drog

Az is figyelemre méltó, hogy Oroszországban szokatlan gyorsasággal terjesztették a parlament elé azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megváltoztatja a kábítószerezésen értek elleni eljárás szabályait, és megnehezíti a hasonló provokációk megszervezését. Ez már csak azért is fontos, mert az orosz ellenzék már régóta azzal vádolja a hatalmat, hogy rendre drogügyeket fabrikál a rezsim számára kellemetlen újságírók, illetve jogvédők ellen.

Golunov előtt legutóbb a legismertebb oroszországi jogvédő civil szervezet, a Memorial csecsenföldi irodájának vezetőjét, Ojub Tyityijevet dugták négy évre rács mögé márciusban. A hivatalos indoklás szerint a rendőrök marihuánát találtak a 61 éves jogvédő autójában. Most viszont a bűnösségét kitartóan tagadó Tyityijev ügyében is gyökeres fordulat történt: az illetékes bíróság minden különösebb indoklás nélkül úgy döntött, a Memorial-tisztségviselőt tíz napon belül szabadon kell engedni.

2019. március 18-i felvétel Ojub Tyityijevről, a Memorial orosz jogvédő szervezet őrizetbe vett csecsenföldi vezetőjéről az egyik bírósági meghallgatása után a csecsenföldi Saliban

MTI/AP/Musza Szadulajev

Egyébként a Memorial az, amely folyamatosan számontartja, hányan vannak börtönben Oroszországban politikai okokból. A legújabb listán mintegy kétszáz név szerepel, legtöbbjüket azért kapták rajta különféle köztörvényes bűncselekményeken – lőfegyverrel való visszaélés, kábítószerezés, csalás – mert az ukrán-orosz vitában határozottan kiálltak az ukrán álláspont mellett, azaz elítélték az Ukrajnához tartozó Krím orosz megszállását.

A Kommerszant is lázadt

Nem csak a kábítószerügyek kezelése utal arra, hogy kezd megint önmagára találni a Putyin-rezsim által évek óta megszállt oroszországi média. A Kommerszant című lap – amely már jó ideje a Putyin-szövetséges oligarcha, Aliser Uszmanov kezében van – egész belpolitikai rovata lázadt fel május végén azt követően, hogy a tulajdonosi nyomásra cselekvő főszerkesztő kirúgott két szerkesztőt, akik arról mertek írni, milyen személyi változások várhatóak az orosz hatalmi elitben. A tiltakozókhoz más lapok újságírói is csatlakoztak, több százan követelték a döntés visszavonását. Az ügyben még nincs végső döntés, egyelőre nem tudni, sikerrel járnak-e a tiltakozók.

Miközben a média éledezik, a helyi civil szervezetek is a korábbinál eredményesebben küzdenek a hatalom önkénye ellen: többek között Jekatyerinburgban és Észak-Oroszországban diadalmaskodtak a civilek: előbbi helyszínen a sokadik templom felépítését akadályozták meg, míg északon a Moszkva szemetét gyűjtő óriástelepét. Az ellenzék kisebb sikerei mögött több indok áll: egyrészt – elsősorban a nagyon népszerűtlen nyugdíjkorhatár-törvény aláírása miatt – csökken Putyin népszerűsége, s emellett megindult a helyezkedés is az eliten belül: Putyin államfői mandátuma 2024-ben jár le, s a jelenleg érvényben lévő törvények szerint nem indulhat újra a tisztségért. Emiatt sokan próbálják legalább részben függetleníteni magukat az államfőtől, s ennek része, hogy már nem feltétlenül képviselik száz százalékban a központi akaratot.