A nemzetközi vizsgálócsoport (JIT) szerint a Malaysia Airlines gépének lelövése elsősorban az orosz állampolgárságú Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint a szakadárok oldalán álló ukrán nemzetiségű Leonyid Harcsenko számlájára írható. Valamennyien tagjai voltak a szakadár területeken kikiáltott egyik állam, a „Donyecki Népköztársaság” (DNR) katonai titkosszolgálatának, a GRU DNR-nek, és ők voltak azok, akik rosszul azonosították a Boeinget, és azt hitték, egy ukrán katonai gépet vesznek célba az Oroszországból behozott Buk légvédelmi rendszerrel. A vádlottak elleni bírósági meghallgatások 2020. március 9-én kezdődnek, s a vizsgálócsoport vezető ügyésze Fred Westerbeke hozzátette: ha nem kerülnek Hollandiába a gyanúsítottak, akkor azok távollétében kerül sor a perre. Westerbeke hozzátette, nem számít arra, hogy Moszkva kiadná a vádlottakat – az alkotmány is tiltja ezt – azt viszont nem zárja ki, hogy Oroszországban őrizetbe veszik a gyilkossággal vádolt személyeket.

Wilbert Paulissen holland országos rendőrfőnök, a 2014. július 17-én Ukrajna fölött, az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta Donyeck megyében lelőtt maláj utasszállító repülőgép ügyében nyomozó nemzetközi bizottság tagja sajtóértekezleten a hollandiai Nieuwegeinben 2019. június 19-én.

MTI / EPA / ANP / Robin Van Lonkhuijsen

Oknyomozói megerősítés

A JIT-tel egy napon a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál is a nyilvánosság elé lépett, s miközben maga is megnevezte a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket, további részleteket is közzétett. Az ukrán titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések, valamint más, nyilvánosan elérhető forrásokból szerzett információk alapján a Bellingcat például azt írta, hogy Szergej Dubinszkij – aki a szakadár titkosszolgálat előtt az orosz GRU-ban szolgált – volt az, aki irányította a Buk-M1 Oroszországból Ukrajnába szállítását, majd annak gyors visszatelepítését.  Az egész akció fő felelőse minden bizonnyal Girkin, aki ebben az időben a DNR védelmi minisztere volt, ám a Bellingcat szerint azt még mindig nem lehet tudni, ki adta ki a végső parancsot a végzetes rakétaindításra.
A Bellingcat közlése szerint Dubinszkij – aki a GRU DNR élén állt – egyik közvetlen beosztottja volt Oleg Pulatov, utóbbi felada volt az, hogy arra a helyre, a kelet-ukrajnai Siznye falu közelébe telepítse a Buk-ot, ahonnan kilőtték a polgári gépet megsemmisítő rakétát. Harcsenkónak hasonló szerepe volt, a DNR GRU felderítésében szolgáló tiszt volt az egyike azoknak, akik megszervezték a Buk Oroszországba való gyors visszavitelét. Azt már korábban közzétették a JIT emberei, hogy a Buk a Kurszkan állomásozó 53. légvédelmi dandár kötelékében tartozott.

A Bellingcat közzétette Igor Bezlev nevét is, ez az orosz hadseregből a szakadárok haderejébe átkerült tiszt volt az, aki nem sokkal a rakéta kilövése előtt telefonon beszélt egyik beosztottjával, aki arról számolt be, hogy látja feléje repülni a „madárkát”. Bezler utasította a Stelmah nevű beosztottat, hogy erről tegyen jelentést a parancsnokságnak. Az oknyomozó portál elemzéséből az is kiderült, hogy miközben Oroszország folyamatosan cáfolja, hogy bármiféle köze lett volna a 2014-es kelet-ukrajnai szakadár felkeléshez, teljesen szabad volt az átjárás az orosz hadsereg, illetve a szakadárok hadereje között.

AFP / Dominique Faget

Orosz zavarórepülés

Moszkva egyébként azt is cáfolja, hogy az Oroszországból érkezett Buk M1-es rendszerrel lőtték volna le az MH 17-es járatszámú maláj gépet. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerdán is megszólalt, s közölte, elfogadhatatlannak tartja, hogy Moszkva annak ellenére nem vehetett részt a holland vezetésű vizsgálatban, hogy ezt a Kreml illetékesei többször is kérték. A hollandok ezzel szemben azt állítják, az oroszok nem voltak hajlandóak az együttműködésre, sőt a különféle teóriákkal akadályozni próbálták az érdemi munkát.

Moszkva valóban előállt néhány, néha egymásnak is ellentmondó magyarázattal. Az egyik szerint az ukrán légvédelem nyitott tüzet a maláj gépre, mert összetévesztette azt a Vlagyimir Putyin orosz államfőt szállító repülővel. Míg az orosz médiumok egyik fele többször is megismételte ezt a verziót, a be nem avatott médiumok arról beszéltek, hogy az ukrajnai válság kitörése után Putyin soha nem repült be ukrán terület fölé.

Facebook

Egy másik orosz verzió szerint két ukrán harci gép lőhette le a maláj repülőgépet. Erről egy magát Carlosnak nevező spanyol férfi számolt be az RT orosz hírtelevíziónak adott nyilatkozatában, aki azt állította az incidens idején légi irányítóként dolgozott a kijevi Boriszpil repülőtéren. Carlosról azonban kiderítette a Szabad Európa rádió, hogy sohasem volt légi irányító, viszont évek óta Romániában él, ahol néha csalási ügyek miatt meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással. Amikor Carlost megtalálták az újságírók, azt mesélte, hogy közel 50 ezer dollárt kapott az RT-től, amiért légi irányítónak adta ki magát.

Az EU orosz dezinformációkkal foglalkozó portálja 57 orosz verziót gyűjtött össze, ezek egyike szerint a maláj gépen már a felszállás pillanatában is halottak ültek a székekben, s az egész akció egy olyan – vélhetően amerikai – provokáció volt, amellyel az ártatlan Oroszországot akarták lejáratni. De volt egy olyan verzió is, amely szerint egy MIT-hallgató Massachusettsből elküldött egy olyan amerikai műholdképet, amelyen éppen az látszik, amint egy ukrán MiG-29-es tüzet nyit a Boeingre. Aztán hamar kiderült, hogy a kép nem az USA-ból, hanem egy orosz internetes portálon folytatott chatből származik.

AFP / Dominique Faget

Maláj kétségek

Bár a JIT mér tavaly májusban közzétette azokat a fényképeket és videókat, amelyeken az látszik, hogy Oroszország és Kelet-Ukrajna között közlekedik a Buk M1-es üteg, Mahatir Mohamad malajziai miniszterelnök a napokban kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valóban Oroszország állna a tömeggyilkos akció mögött. Szerinte kizárt, hogy egy olyan fegyelmezett állam, mint Oroszország ilyen cselekedetre lenne képes. Hozzátette, azt nem vitatja, hogy egy Buk-kal lőtték le a gépet, de szerinte azt akár Ukrajnában is gyárthatták.

A miniszterelnök azt is furcsának nevezte, hogy Malajziát kihagyták a JIT-vizsgálatból. Az lehet, hogy nincs meg a szükséges szaktudásunk és gyakorlatunk, de ezt meg lehet vásárolni” – tette hozzá a politikus. Malajzia és Oroszország között egyébként komoly katonai együttműködés van, az ázsiai ország légierejében 28 darab Szu-30-as, illetve MiG-29-es szolgál. Ezek közül azonban csak négy képes felszállni, tavaly novemberben, amikor Mahatir Mohamed Moszkvában tárgyalt, azt kérte Putyintól, hogy Moszkva segítsen a gépek megjavításában és karbantartásában.