Győzelem napi beszédében is azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz államfő az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy katonai erővel igyekszik körülzárni Oroszországot. Közben a Putyinhoz hű orosz nacionalista motoros csoport, az Éjszakai Farkasok "bevették" Berlint.
Súlyos sértésként élik meg az oroszok, hogy a szombat reggel kezdődő, 16500 katonát, 194 harcjárművet és 143 repülőgépet felvonultató győzelmi napi díszszemlén a vártnál jóval kevesebb külföldi vezető vesz részt, a Nyugat szinte testületileg marad távol. Bár a Szovjetunió szétesése óta ez a legnagyobb díszszemle, voltak ennél sokkal híresebbek is.
Tíz évvel ezelőtt, aki számított a világpolitikában, az elment a győzelem napi moszkvai díszszemlére, most viszont csupán Oroszország legközelebbi szövetségesei képviseltetik magukat államfői szinten a hetvenedik évfordulóról megemlékező nagyszabású parádén.
Máig meghatározza a Nyugaton nagyra tartott Mihail Gorbacsov megítélését a szovjet reformkísérlet kudarca.
A súlyos gazdasági válsággal küszködő nyugat-balkáni országok újra elővették az etnikai kártyát.
Az információs hadviselés révén a Baltikum és Lengyelország lehet az újabb helyszíne Oroszország és a Nyugat egyre komolyabb szembenállásának.
Tekintélyes, egyben megosztó személyiség volt a 91 éves korában meghalt Li Kuan Ju, a modern szingapúri városállam alapítója. Halála felgyorsíthatja a mélyreható változásokat.
Rugalmasan alakul az igazság Oroszországban. A Kreml legújabb változata szerint már nem azért volt szükség a Krím félsziget elfoglalására, mert Kijev korlátozta az orosz kisebbség jogait, hanem hogy kimentsék az ellenzék markából Viktor Janukovics ukrán államfőt.
Lábbal tiporja a demokratikus alapjogokat a macedón kormány – állítja az ellenzék.
Borisz Nyemcov halott, Alekszej Navalnij börtönben, Garri Kaszparov és Marija Gajdar pedig az USA-ban – vészesen megfogyatkozott az oroszországi ellenzéki vezérek korábban sem túl népes tábora.
Moszkva belvárosában tart gyászfelvonulást vasárnap az orosz ellenzék, s elmarad a Kreml-ellenes, százezresre tervezett külvárosi tiltakozómenet. A tüntetés egyik főszervezőjét, Borisz Nyemcovot péntek éjfélkor agyonlőtték Moszkva belvárosában, míg a másiknak, Alekszej Navalnijnak vasárnap reggel kell bevonulnia a börtönbe.
Durva támadások érték hazájában Andrej Zvjagincev orosz rendező filmjét, a Leviatánt. A külföldön lelkesen fogadott alkotás a hét végén elnyerheti a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjat.
A német és francia közvetítéssel csütörtökön Minszkben tető alá hozott kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezmény és rendezési terv alig különbözik a tavaly szeptemberben elért hasonló, január közepére teljesen összeomlott ukrán-orosz megállapodástól. A kilátások most sem biztatóak, a jelek szerint a közvetítők inkább érdekeltek a fegyvernyugvásban, mint a tavaly tavasszal kirobbant háborúban szemben álló felek.
Úgy tűnik, valóban a moszkvai vezetés ölette meg 2006-ban Londonban Alekszandr Litvinyenkót, az orosz titkosszolgálat kiugrott tisztjét.
Egyre több amerikai katonai és politikai vezető szorgalmazza, hogy Washington szállítson védekező fegyvereket a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló ukrán hadseregnek. A válságövezetben összeomlott a tűzszüneti egyezmény.
Belaruszt is elérték az ukrajnai válság által keltett hullámok. A két évtizede hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko elnök most enyhíteni próbál a moszkvai függésen.
„A magyar kormány mindent elkövet, hogy ne legyen áttekinthető a működése” – mondta a HVG-nek Drew Sullivan, az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) vezetője.
Visszafelé sülhet el, hogy a svédországi politikai fősodorhoz tartozó pártok alkut kötöttek a szélsőjobboldali Svéd Demokraták nevű tömörülés elszigetelésére.
„A jelenlegi baltikumi határincidensek nagyon hasonlóak azokhoz, amilyenek 1940-ben megelőzték a szovjet agressziót” – mondta a HVG-nek Imants Liegis, Lettország budapesti nagykövete.
A fasizmus újjáéledése elleni harc fontosságáról szokott beszélni Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki mégis támogatja az euroszkeptikus szélsőjobboldali pártokat.
