Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Csupán 34 millió fontnyi értékű vagyont hagyott hátra a 2013-ban öngyilkosságba menekült Borisz Berezovszkij, miközben tartozásai több mint 300 milliót tesznek ki. Az Oroszországból 2000-ben Nagy-Britanniába menekült üzletember másfél évtizeddel korábban 1,9 milliárd fontjával még rajta volt a Forbes milliárdos listáján is.
Néhány év alatt vesztette el milliárdjait Berezovszkij, s pályája azért tört meg, mert (bár matematikusként végzett) alaposan elszámította magát. Nem gondolt ugyanis arra, hogy Vlagyimir Putyin, aki jórészt neki köszönhette azt, hogy Borisz Jelcin után ő ülhetett be az orosz miniszterelnöki, majd államfői székbe, hamar önállósította magát, és nem tűrte el, hogy Berezovszkij, és a Jelcint befolyásoló többi oligarcha neki is megpróbálja megmondani, mit csináljon.
A stratégiai hiba következménye az lett, hogy az egyebek között az autó- és olajiparban meghatározó szerepet játszott Berezovszkij menekülni kényszerült, s vagyonát a jobban taktikázó oligarchák szerezzék meg. Például a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovics, aki a legtöbb oligarchával együtt elfogadta azt a putyini aranyszabályt, hogy csak akkor tarthatják meg vagyonukat, ha nem avatkoznak bele a politikába. Abramovics például a részben a Berezovszkij kezében lévő Szibnyefty olajipari vállalatot szerezte meg, s amikor Berezovszkij egy angliai bíróságon próbált meg kártérítést kapni, a kisemmizett üzletember vagyonának utolsó morzsáit a méregdrága ügyvédekre költötte.
A Londonban politikai menedékjogot kapott Berezovszkijt Oroszországban távollétében sikkasztás és csalás vádjával 13 éves börtönbüntetésre ítélték, s bár tagadta, hogy elkövette volna a terhére rótt cselekményeket, aligha valószínű, hogy teljesen ártatlan lett volna. Ahogy egyébként valószínűleg a többi oligarcha is elkövetett szabálytalanságokat, ám többségüket – a Putyinnal ugyancsak szembeszállt Mihail Hodorkovszkij és Vlagyimir Guszinszkij kivételével – nem vonták felelősségre.
Életének utolsó hónapjait a 67 éves Berezovszkij mély depresszióban élte le, s 2013 tavaszán volt élettársa lakásán találták meg holttestét: a hivatalos vizsgálat szerint az egykori oligarcha bezárkózott a fürdőszobába majd felkötötte magát. Családtagjai – köztük gyermekei anyja, aki most hiába próbál meg némi készpénzre szert tenni az örökségből – úgy vélik, Berezovszkij, csakúgy, mint a Londonban 2006-ban meggyilkolt egykori titkosszolgálati tiszt, Alekszandr Litvinyenko, ugyancsak merénylet áldozata lett. Néhány hónappal ezelőtt az orosz állam is megpróbálta rátenni a kezét a Berezovszkij-vagyon néhány megmaradt elemére, ám amikor lefoglaltak volna két franciaországi kastélyt, kiderült, a tulajdonjogot az előrelátó üzletember különféle cégeknek adta át, így azok elérhetetlenek maradtak Moszkva számára.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Sokáig úgy tűnt, Donald Trump veje, Jared Kushner építhet luxusingatlant az egykori jugoszláv hadsereg 1999-ben lerombolt központjának helyén, ám Szerbiában egyre többen ellenzik ezt.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.