Néhány év alatt vesztette el milliárdjait Berezovszkij, s pályája azért tört meg, mert (bár matematikusként végzett) alaposan elszámította magát. Nem gondolt ugyanis arra, hogy Vlagyimir Putyin, aki jórészt neki köszönhette azt, hogy Borisz Jelcin után ő ülhetett be az orosz miniszterelnöki, majd államfői székbe, hamar önállósította magát, és nem tűrte el, hogy Berezovszkij, és a Jelcint befolyásoló többi oligarcha neki is megpróbálja megmondani, mit csináljon.

A stratégiai hiba következménye az lett, hogy az egyebek között az autó- és olajiparban meghatározó szerepet játszott Berezovszkij menekülni kényszerült, s vagyonát a jobban taktikázó oligarchák szerezzék meg. Például a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovics, aki a legtöbb oligarchával együtt elfogadta azt a putyini aranyszabályt, hogy csak akkor tarthatják meg vagyonukat, ha nem avatkoznak bele a politikába. Abramovics például a részben a Berezovszkij kezében lévő Szibnyefty olajipari vállalatot szerezte meg, s amikor Berezovszkij egy angliai bíróságon próbált meg kártérítést kapni,  a kisemmizett üzletember vagyonának utolsó morzsáit a méregdrága ügyvédekre költötte.

MTI / EPA / Karel Prinsloo

A Londonban politikai menedékjogot kapott Berezovszkijt Oroszországban távollétében sikkasztás és csalás vádjával 13 éves börtönbüntetésre ítélték, s bár tagadta, hogy elkövette volna a terhére rótt cselekményeket, aligha valószínű, hogy teljesen ártatlan lett volna. Ahogy egyébként valószínűleg a többi oligarcha is elkövetett szabálytalanságokat, ám többségüket – a Putyinnal ugyancsak szembeszállt Mihail Hodorkovszkij és Vlagyimir Guszinszkij kivételével – nem vonták felelősségre.

Életének utolsó hónapjait a 67 éves Berezovszkij mély depresszióban élte le, s 2013 tavaszán volt élettársa lakásán találták meg holttestét: a hivatalos vizsgálat szerint az egykori oligarcha bezárkózott a fürdőszobába majd felkötötte magát. Családtagjai – köztük gyermekei anyja, aki most hiába próbál meg némi készpénzre szert tenni az örökségből – úgy vélik, Berezovszkij, csakúgy, mint a Londonban 2006-ban meggyilkolt egykori titkosszolgálati tiszt, Alekszandr Litvinyenko, ugyancsak merénylet áldozata lett. Néhány hónappal ezelőtt az orosz állam is megpróbálta rátenni a kezét a Berezovszkij-vagyon néhány megmaradt elemére, ám amikor lefoglaltak volna két franciaországi kastélyt, kiderült, a tulajdonjogot az előrelátó üzletember különféle cégeknek adta át, így azok elérhetetlenek maradtak Moszkva számára.