Pocsék számok érkeztek: ezerrel kevesebb magyar gyerek született júliusban, mint egy éve ilyenkor
Megállíthatatlanul zuhant a születésszám júliusban is, közben pedig a demográfiai statisztika halálozási oldala is romlott.
Sztojcsev Iván
A kormány új nagy célja: lehet bármi a "befogadó növekedésből", vagy ez csak egy jól hangzó üres szlogen?
Nem elég újraindítani a magyar gazdaságot, az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, azaz befogadó legyen – magyarázta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ez már csak azért is jól hangzik, mert a mostani növekedésünk a közelében sincs sem a kormány eredeti terveinek, sem annak, amit az ország jelentős része érdemi javulásnak érezne. A miniszter az elmúlt pár évtized egy új fogalmát dobta be ezzel; közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most azt nézzük meg, mennyi értelme van ennek Magyarországon, és egyáltalán mit kellene tenni ahhoz, hogy tényleg mindenki nyerhessen a növekedésen.
Kedd délelőtt indulhat újra a forgalom a Keleti pályaudvarnál
A vasárnapi baleset okairól egyelőre nem beszél a MÁV vezetése. Ez azonban csak az egyik problémája a hazai vasúti közlekedésnek.
És akkor Nagy Márton nem érti, miért nem akarják a magyarok költeni a pénzüket
A gazdaság cash flow-problémáiról és a bátortalanul költekező magyarokról beszélt a nemzetgazdasági miniszter; rémes szám érkezett a beruházásokról; tucatjával jönnek a kínai cégek. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Óriási pofont kapott Nagy Márton növekedési álma, évtizedes mélyponton a beruházások
Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.
Milliárdos per, kémszál és még egy furcsa haláleset erősítik a konteókat a szuperjacht tragédiája után
A jogászaival és néhány tanújával ünnepelte a felmentését Mike Lynch, egy gigantikus csalási ügy egykori vádlottja, amikor a luxusjachtja elsüllyedt az olasz partoknál. Már kiderült: a techguru, az ügyvédje, egy nagybank elnöke is odaveszett, közben bonyolódik a szereplők története is.
Tizenegy árut is sikerült találni, amely most olcsóbb, mint a Nagy Infláció kezdete előtt
Minden borzasztó drága és egyre drágább – aki erdőben elbújva töltötte az elmúlt három évet, az esetleg nem találkozhatott ilyen hírekkel. De még így is van néhány áru, amely sokkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt, és ami még furcsább, pár olyanra is rá lehet bukkanni, amely most kevesebbe kerül, mint mielőtt pár éve bedurrant volna a súlyos infláció.
Megint melózni kellett a négynapos ünnepért – de van bármi értelme egy ledolgozós szombati munkanapnak?
Nagyon kevés ország van, ahol úgy helyezik át a munkanapokat egy-egy hosszú hétvégéért, mint ahogy nálunk, bár azt a szintet, mint Kína a teljes ledolgozós hétvégéivel, nem hozzuk még mi sem. De úgy tűnik, túl sokat nem tesz hozzá a gazdasághoz egy-egy szombati kötelező munkanap, csak a munkakedvet veszi el.
Nem csak az útépítők szenvednek a hőségben, a légkondi alatti munka is sokkal rosszabbul megy ilyenkor
A teljes gazdaság nagyot bukik a forróságon, és nem csak azoknak káros ez, akik a tűző napon dolgoznak. Az emberek nem annyira mozdulnak ki meleg időben vásárolni, a hőség azokat is megdolgozza, akiknek csak a légkondicionált irodáig kell elmenniük, és jóval gyengébben tudnak teljesíteni azok, akiknek ingázniuk kell a forróság és a hűtött terek között.
Ha a tévézés olimpiai sportág lenne, érmet szereztek volna benne a magyarok
Aki úgy érzi, hogy túl sokat ül tévé előtt az olimpiát nézve, az jó, ha belegondol: átlagban a magyarok naponta öt órát töltenek tévézéssel egy nagy sportesemény nélküli napon. A streameléssel pedig a régiónk élbolyába tartozunk, legalább ebben utolérve Ausztriát.
Nehezen indult, de nagyon sima lett: 17–11-re győzte le a magyar női vízilabdacsapat Kínát, és ott van a nyolc között
Kína ellen játszott a magyar női vízilabda-válogatott a harmadik csoportmeccsén, és bár sokkal nehezebb volt a meccs két és fél negyeden át, mint amit várhattunk, csak meglett a végén sima győzelem – és ezzel a legjobb nyolcba jutás.
Pénzt nem nyerhet egy ország az olimpián, de akkor miért éri meg mégis a rendezés?
Megnő a munkakedv, ha egy ország sportolói sikeresebbek, vagy árt a gazdaságnak, ha mindenki szurkol munka helyett? Tényleg nem lehet egy olimpia pénzügyileg nyereséges? Valóban igaz, hogy néhány elit sportklub gazdasági haszna annyi, mint egy közepes bolté? A sporttal kapcsolatos gazdasági hiedelmeket és a legmeglepőbb sportkutatásokat mutatjuk be.
KSH: Akkorát fékezett a magyar gazdaság, hogy kezdhetjük elengedni a megmaradt növekedési álmokat is
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
Csak addig vagyunk sportnemzet, amíg a tévé előtt kell szurkolni?
Túl az Európa-bajnokságon, máris kezdődik az olimpia – és ilyenkor fixen két dolgot hallgathatunk négyévente. Az egyik a vita: túl sokat költ-e az ország sportra, vagy minden fillér jó helyre megy? A másik pedig a büszkélkedés: mekkora sportnemzet vagyunk, hiszen még az olimpiai éremtáblázaton is csak a legnépesebb országok vannak előttünk!
Adatbányász
Sztojcsev Iván vagyok és szeretem a számokat. Elég rövidre fogott bemutatkozásom lehetne ez, de egész precíz. Unalmas számok szerintem igazából nincsenek, csak olyanok, amiket rosszul magyaráznak el – na, én ebben a hírlevélben jól próbálom őket elmagyarázni.
Szuperolcsónak ígérték az idei olimpiát, nem sikerült – egy Budapest méretű város elbírhat egy rendezést?
Emlékeznek még arra, amikor Párizs megkapta a 2024-es olimpia rendezési jogát? A franciák azzal kampányoltak: a korábbiaknál jóval olcsóbb olimpiát szerveznek, hiszen már úgyis szinte minden készen áll. Aztán természetesen kiderült, hogy ez nem igaz, az eredeti terv dupláján is túl van már a költségvetés, az ígéret pedig, hogy majd olcsóbb olimpiákat szerveznek a jövőben, így a Budapesthez hasonló városoknak is lesz esélyük, továbbra is álomnak tűnik.
És akkor Orbán Viktor megtalálta a magyar gazdaság igazi baját: a megsarcolt borravalót
Titkos szuperköltségvetést lengetett be a magyar miniszterelnök; sorra dőltek a hőségrekordok és ezt az egész gazdaságunk megszenvedi; egyre inkább azt számolgatják, mi történhet, ha Donald Trump visszatérne az USA élére. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Forróság: klímát nem szerelhet a vonatra az utas, de van néhány lehetősége, hogy kevesebbet stresszeljen
Tényleg pontatlanabbak a vonatok nyáron, de a késésnél idegesítőbb, ha nem IC-minőségre adnak InterCity-jegyet, vagy ha hasznavehetetlen a klímaberendezés. Megnéztük, ezek mekkora problémát jelentenek, és hogyan csökkenheti az utas a kockázatokat és a kényelmetlenséget.
A legjobb megoldást keresi a politikában vagy a gazdaságban? Azonnal felejtse el, és keresse meg a második legjobbat!
Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek – még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.
A fociba öntött közpénz kevesebb, mint 7 százalékából lett mérhető eredmény a magyar válogatottban
Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.