Sztojcsev Iván

Sztojcsev Iván
Muszáj változtatni, ha nem akarjuk, hogy egy sportoló élő adásban haljon meg a forróság miatt
 

Muszáj változtatni, ha nem akarjuk, hogy egy sportoló élő adásban haljon meg a forróság miatt

Teljesen át kellene variálni a profi sport lebonyolítási rendszerét vagy hajnalra tenni a versenyeket, mert az extrém hőség életveszélyes és sportértéke sincs annak, ha a melegben támolygó versenyzők túlélőmeccsét kell nézni – figyelmeztetnek egyre többen, már a sportolók közül is. A szponzorok nem örülnének ennek, de még mindig jobb, mint bármi más megoldás: ha minden marad a mostani állapotában, akkor 2050 körül már csak Skandináviában vagy Dél-Amerikában rendezhetnének olimpiát.



Boldogan jöhet majd ki a gyereked az iskolából? Attól függ, hol született!
 

Boldogan jöhet majd ki a gyereked az iskolából? Attól függ, hol született!

Elérkezett szeptember első hete, szülők százezrei nézegetik némi stresszel a listát, mindent beszereztek-e az iskolakezdésre vagy még kell valami, tanárok és diákok együtt próbálnak visszarázódni a hétköznapokba, nekem pedig újra eszembe jut, van-e olyan bátor igazgató, aki az évnyitón ugyanazt a beszédet mondta el, mint egy éve, és most röhög a markába, hogy úgysem figyelt senki. De miközben arról hallgathattak szép körmondatokat, hogy a gyerekek most belépnek az iskola kapuján, egy még izgalmasabb kérdésről próbáltam számokat gyűjteni: hogy mi is történik majd velük, amikor kilépnek onnan. Mennyire lesz jó nekik, mekkora eséllyel tudják megvalósítani a céljaikat?



Olyan hőség lehet sok tanteremben, hogy felnőtteket nem engednének dolgozni ilyen állapotok között
 

Olyan hőség lehet sok tanteremben, hogy felnőtteket nem engednének dolgozni ilyen állapotok között

Magyarországon rövidített órákat kért egy szakszervezet a kormánytól a hőség miatt, olasz kollégáik októberi iskolakezdést szeretnének, amin a szülők kiborultak. A magyar szabályok szerint irodai munkát nem lehetne 31 fokosnál melegebb helyen végezni, de az iskolákban más a helyzet. És a mostani időjárás már nem egyedi, egyre több forró szeptemberünk lesz.




A kormány új nagy célja: lehet bármi a
 

A kormány új nagy célja: lehet bármi a "befogadó növekedésből", vagy ez csak egy jól hangzó üres szlogen?

Nem elég újraindítani a magyar gazdaságot, az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, azaz befogadó legyen – magyarázta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ez már csak azért is jól hangzik, mert a mostani növekedésünk a közelében sincs sem a kormány eredeti terveinek, sem annak, amit az ország jelentős része érdemi javulásnak érezne. A miniszter az elmúlt pár évtized egy új fogalmát dobta be ezzel; közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most azt nézzük meg, mennyi értelme van ennek Magyarországon, és egyáltalán mit kellene tenni ahhoz, hogy tényleg mindenki nyerhessen a növekedésen.




Óriási pofont kapott Nagy Márton növekedési álma, évtizedes mélyponton a beruházások
 

Óriási pofont kapott Nagy Márton növekedési álma, évtizedes mélyponton a beruházások

Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.





Nem csak az útépítők szenvednek a hőségben, a légkondi alatti munka is sokkal rosszabbul megy ilyenkor
 

Nem csak az útépítők szenvednek a hőségben, a légkondi alatti munka is sokkal rosszabbul megy ilyenkor

A teljes gazdaság nagyot bukik a forróságon, és nem csak azoknak káros ez, akik a tűző napon dolgoznak. Az emberek nem annyira mozdulnak ki meleg időben vásárolni, a hőség azokat is megdolgozza, akiknek csak a légkondicionált irodáig kell elmenniük, és jóval gyengébben tudnak teljesíteni azok, akiknek ingázniuk kell a forróság és a hűtött terek között.






Csak addig vagyunk sportnemzet, amíg a tévé előtt kell szurkolni?
 

Csak addig vagyunk sportnemzet, amíg a tévé előtt kell szurkolni?

Túl az Európa-bajnokságon, máris kezdődik az olimpia – és ilyenkor fixen két dolgot hallgathatunk négyévente. Az egyik a vita: túl sokat költ-e az ország sportra, vagy minden fillér jó helyre megy? A másik pedig a büszkélkedés: mekkora sportnemzet vagyunk, hiszen még az olimpiai éremtáblázaton is csak a legnépesebb országok vannak előttünk!