Egy zuglói kis céghez vezettek el a szálak a Hezbollah felrobbanó csipogói kapcsán; rég nem látott nagy áradást élünk át a Duna mentén; Nagy Márton gyors egymásutánban ment neki a SPAR-nak, az Airbnb-nek, a külföldi webshopoknak, a bankoknak és a vendégmunkásokat alkalmazóknak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Szeptember végéig regisztráció ellenében díjmentesen olvashatod a HVG360 Prémium hírlevelek egyes részeit, így az alábbi írást is.Olvastak már a HVG-n cikket arról, hogy baj van a vasúttal? Egész nagy eséllyel azt én írtam – és az az igazság, hogy nem minden pillanatban éreztem jól magam írás közben. Ugyanis nagyon, de tényleg nagyon szeretek vonattal utazni: a napi közlekedésben is rendszeresen azt használom biciklizéssel kombinálva, vidékre pedig ha csak tudok, azzal járok. Meggyőződésem, hogy a vonatos közlekedés sokkal, de sokkal kényelmesebb még így is, mint bármi más, és azt is látom, hogy nagyon sokszor olyan dolgok miatt szidják emberek a vasutat, amit nem rajta kellene számonkérni. De nyilván már a legnagyobb vasútrajongó sem tudja azt mondani, hogy nincsenek komoly bajok.
A HVG kérdésére közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: jóval a botrányba keveredett cég megalapítása előtt tényleg eltöltött náluk kilenc hónapot Bársony-Arcidiacono Cristiana.
A korábbiaknál sokkal kevesebb adóellenőrzést folytat a NAV, célzottan oda mennek a revizorok, ahol látják, hogy valami szokatlan történt. Adószakértőkkel beszéltünk arról, mit tehetnek a cégeknél, hogy ne nagyon legyen dolguk az adóhatósággal, és hogy mi a feladat akkor, ha valami miatt mégis magyarázkodniuk, netán pereskedniük kell.
Rég nem látott izgalommal várják a jegybankokban és a tőzsdéken világszerte a Federal Reserve szerdai kamatdöntését. Azt biztosra veszik, hogy négy év után először csökken a dollár kamata, de hogy mennyivel, és hogy milyen további lépéseket helyeznek kilátásba, az bizonytalan – márpedig ez az igazán fontos.
Olvastak már a HVG-n cikket arról, hogy baj van a vasúttal? Egész nagy eséllyel azt én írtam – és az az igazság, hogy nem minden pillanatban éreztem jól magam írás közben. Ugyanis nagyon, de tényleg nagyon szeretek vonattal utazni: a napi közlekedésben is rendszeresen azt használom biciklizéssel kombinálva, vidékre pedig ha csak tudok, azzal járok. Meggyőződésem, hogy a vonatos közlekedés sokkal, de sokkal kényelmesebb még így is, mint bármi más, és azt is látom, hogy nagyon sokszor olyan dolgok miatt szidják emberek a vasutat, amit nem rajta kellene számonkérni. De nyilván már a legnagyobb vasútrajongó sem tudja azt mondani, hogy nincsenek komoly bajok.
A tajvani gyártó szerint egy budapesti cég készítette azokat a személyhívókat, amelyek kedden a Hezbollah több ezer tagjánál egyszerre felrobbantak. A magyar vállalat beszámolói és honlapja alapján elég nehéz elképzelni, hogyan került bele ebbe a történetbe, pedig a tulajdonosa megerősítette, hogy nem tévedésről van szó, de mint mondta, ő csak a közvetítő. Utánanéztük, mi is ez a titokzatos cég, és még több lett a kérdőjel.
Szívesebben megválasztják azt a politikust, aki a természeti katasztrófa alatt és az újjáépítéskor odateszi magát, bezzeg azt könnyebben megbuktatják, aki a védekezésre előre költ. A példamutatás sokat segít abban, hogy önkénteseket vonzzanak be, és a menedzsment kutatói azt is megnézték, hogyan érdemes viselkednie annak a felső vezetőnek, aki beáll az átlagemberek közé dolgozni.
Elmeszelte az árstopot az Európai Bíróság; Orbán Viktor arról beszélt, hogy valamelyik mostani minisztere lehetne a következő jegybankelnök; három és fél éve nem volt ennyire alacsony az infláció. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Gigantikus luxusfesztivál helyett szörnyű élmény lett annak idején a Fyre Festival, csak a szerencsének köszönhették az ott lévők, hogy mindenki túlélte. A főszervező négy évet ült börtönben, most pedig még nagyobbra tör, a korábbinál is nagyobb bulira árul jegyeket.
Egyre gyorsabban kelnek el a lakások, erősödött a verseny az eladó ingatlanokért, ahogy a befektetők is újra ide teszik a pénzüket. Az új otthonok árai változatlanul csak keveseknek fizethetők meg.
Tudták, hogy vannak növények, amelyek képesek utánozni a melléjük tett műanyag levelet? Netán hogy egy döglött hal mozgása mennyire hasonlíthat egy élő társáéra? Most, hogy kiosztották a legviccesebb és legmeghökkentőbb kutatásokért járó IgNobel-díjakat, újabb csodálatos ismeretekkel lett gazdagabb a világ. És pénzfeldobással még két magyar díjazott is lett!
Semmi gond, ez hátralévő életünk leghűvösebb nyara – minden évben el lehet sütni ezt a poént, és már egyre kevésbé vicces. De a 2024-es nyár, amely a naptár szerint már véget ért, lélekben viszont csak most búcsúzunk tőle, nem csak a hőség miatt volt extrém. A nagy őszi lehűlés előtti napon összegyűjtöttük a legfontosabb számokat, amelyek mutatják, mennyire furcsa hónapokat hagyunk magunk mögött.
Olcsóbb lett a benzin, az élelmiszerárak pedig a júliusi emelkedés után augusztusban már egy szinten ragadtak, így jöhetett ki az, hogy látványosan lassult az infláció. A most kiadott friss adat szép, de nagy részben egyszeri és a magyar gazdaságtól független hatások magyarázzák, úgyhogy van még mit tenni, hogy tartósan alacsony maradjon az áremelkedés.
Teljesen át kellene variálni a profi sport lebonyolítási rendszerét vagy hajnalra tenni a versenyeket, mert az extrém hőség életveszélyes és sportértéke sincs annak, ha a melegben támolygó versenyzők túlélőmeccsét kell nézni – figyelmeztetnek egyre többen, már a sportolók közül is. A szponzorok nem örülnének ennek, de még mindig jobb, mint bármi más megoldás: ha minden marad a mostani állapotában, akkor 2050 körül már csak Skandináviában vagy Dél-Amerikában rendezhetnének olimpiát.
Matolcsy György és a kormány újra összekapott, megvan az elsőfokú ítélet a Quaestor-ügyben, egy titokzatos cégcsoport tulajdonosa pedig egyik pillanatról a másikra a leggazdagabb magyarrá vált, ha igaz, ami a vállalatok papírjaiban szerepel. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Elérkezett szeptember első hete, szülők százezrei nézegetik némi stresszel a listát, mindent beszereztek-e az iskolakezdésre vagy még kell valami, tanárok és diákok együtt próbálnak visszarázódni a hétköznapokba, nekem pedig újra eszembe jut, van-e olyan bátor igazgató, aki az évnyitón ugyanazt a beszédet mondta el, mint egy éve, és most röhög a markába, hogy úgysem figyelt senki. De miközben arról hallgathattak szép körmondatokat, hogy a gyerekek most belépnek az iskola kapuján, egy még izgalmasabb kérdésről próbáltam számokat gyűjteni: hogy mi is történik majd velük, amikor kilépnek onnan. Mennyire lesz jó nekik, mekkora eséllyel tudják megvalósítani a céljaikat?
Részletezte a KSH, hogyan állt össze a legrosszabb várakozásokat igazoló április-júniusi GDP-adat.
Magyarországon rövidített órákat kért egy szakszervezet a kormánytól a hőség miatt, olasz kollégáik októberi iskolakezdést szeretnének, amin a szülők kiborultak. A magyar szabályok szerint irodai munkát nem lehetne 31 fokosnál melegebb helyen végezni, de az iskolákban más a helyzet. És a mostani időjárás már nem egyedi, egyre több forró szeptemberünk lesz.
Tényleg jobban megüti a nyár a magyar vasutat, mint a többi évszak? Rosszabb volt-e az idei főszezon a korábbiaknál? Mennyi hibáért felelős a vasút, és mikor hibás más? Összegyűjtöttük a számokat arról, mi igaz a sztereotípiákból, és mi csak legenda.