Hiányzott már egy jó kis benzinárstop? Úgy látszik, a kormány elfelejtette, milyen lett az előzőnek a vége – vagy valószínűbb, hogy egyszerűen ilyen apróságok nem számítanak, mert egy politikus sem törődik most azzal, mi lesz április 12-e után – és újra bevezették az árstopot, csak ezúttal védett ár névre keresztelve azt. Majd átírták a rendeletet, utána pedig még egyszer, miután Karácsony Gergely közölte, hogy a BKV-buszokat is beállítaná a benzinkutakra tankolni, mert az első verzió szerint a tömegközlekedési cég nem kaphatott volna olcsóbb üzemanyagot.
Az áremelkedés egyébként garantált lett volna enélkül, még ha a kormánypropagandában elhangzó ezerforintos benzinárról szó sem lett volna. A kormány igyekezett megnyugtatni a kereskedőket, hogy marad azért árrésük – a benzinkutaknak egyébként is feszített tempót kellett diktálniuk, hogy felkészüljenek a gyorsan életbe lépő új szabályokra. Volt, ahol ez nem is sikerült, és nem szolgáltak ki külföldi rendszámú autót, mert félreértették a rendeletet. Az MNB pedig közölte: zsebből váltja a devizát az energiát importáló cégeknek, hogy ne romoljon a forint. A Molnak volt még egy érdekes lépése, előrehozta a közgyűlését két héttel, így a választás előtti utolsó munkanapon már szavaznak az osztalékról.
Persze most az egész világ aggódik az energiaárak miatt, hiszen még mindig fogalmunk sincs arról, mi lesz az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborújából akár csak középtávon is. A hét első óráiban kilőtt az olaj és a gáz ára, a legfejlettebb államok vészhelyzeti lépésekre készültek, aztán Donald Trump azt magyarázta, hogy szeretné hamar lezárni a háborút, mire részben megnyugodott a piac – más kérdés, hogy továbbra sem tűnik úgy, mint ha az amerikai elnöknek nagy elképzelései lennének, mit akar kezdeni az iráni helyzettel, sem úgy, mint ha Irán visszakozna. Úgyhogy hosszú válságra készülnek a szakértők, akik nem annyira optimisták, mint a politikusok. Vlagyimir Putyin mindenesetre lépett, és elkezdte kínálni az orosz energiahordozókat, Trump pedig egy hónapra ideiglenesen feloldotta az orosz olajra kivetett amerikai szankciókat. Akik a nyaralásukat tervezik a Közel-Keletre, azok sincsenek egyszerű helyzetben – nekik is összegyűjtöttük, mit érdemes tudni.
Veres Viktor
Ami pedig a Barátság vezetéket illeti: az EU jelezte Ukrajnának, hogy tényfeltáró missziót küldene a szétlőtt vezetékhez. Eközben Ukrajnába érkezett egy magyar delegáció, hogy megnézze a vezetéket – csakhogy az ukrán reakció egyáltalán nem barátságos, így aztán hivatalosan csak turistának tekinthető a magyar küldöttség négy tagja. Azért csak négy, mert az eredetileg utazni tervező ötödiknek hirtelen eszébe jutott, hogy neki ukrán állampolgársága is van, úgyhogy ha visszamenne a szülőföldjére, akkor besorozhatnák.
A magyar–ukrán viszony nem javul egyébként sem, amit az sem segít, hogy a parlament gyorsan törvénybe írta, hogy marad Magyarországon a pénz, amit az ukrán pénzszállító autóban lefoglaltak. Minderre azért volt szükség, mert a kormánynak is el kellett ismernie, a pénzt szabályos körülmények között szállították az ukránok – olyannyira, hogy korábban Garancsi István cégével bonyolították ezt, mostantól viszont inkább elkerülik Magyarországot. A helyzeten az se sokat javított, hogy a pénzszállító autókat visszaadták jogos tulajdonosnak, üresen.
Milyen szép kis alacsony inflációnk van, igazán kár volna, ha történne vele valami. Februárban 1,4 százalékos volt az áremelkedés, ami kilencéves mélypontot jelentett, de akkor az üzemanyagárak még 11 százalékkal voltak az egy évvel korábbi szint alatt. Segített az is, hogy a forint abban a hónapban még erős volt – az iráni háború kitörése óta egész vad fordulatokkal ingázik 382-399 között minden irányba – és az élelmiszerek világpiaci árai is alacsonyak voltak.
HVG / Túry Gergely
A költségvetési hiány eközben elérte az éves terv felét, két hónap után 2,1 ezer milliárd forintnál tart. A hiány elszállásának fő oka a választási osztogatás. Úgyhogy egy oldalról ott a kormányzati pénzszórás, a másikról a hirtelen jött áremelkedés – nem csoda, hogy ennek a kampánynak az árak lehetnek az egyik központi témája.
A hét képe: száz éves a Corvin Áruház.
A Corvin áruház épülete a Blaha Lujza téren
Veres Viktor
Nagyon messze van még április 12-e (hát még milyen távolinak érezhetjük, ha híreket kell közben folyamatosan olvasni), és rengeteg dolog történhet még addig, ami miatt egyáltalán nem biztos a választás végkimenetele, de annyira azért áll már jól az ellenzék egy hónappal a választás előtt, hogy megnézzük: mennyire készült fel a Fidesz gazdasági hátországa arra, hogy esetleg ellenzékbe kerülne? És ha új kormány állna fel, vissza tudná-e bontani a NER gazdasági rendszerét?
Nos, ha hatalomváltás történne, nem volna egyszerű mit kezdeni azzal, ahogy az elmúlt tizenhat évben a NER bebetonozta magát a gazdaság élére. Persze egy új kormány sok kreatív módon nyúlhatna bele a gazdaságba, de a piac olyan szinten torzult el mostanra, hogy bonyolult lenne ezzel bármit is kezdeni – mi mindenesetre megnéztük, mit lehetne tenni, ha meglenne rá a politikai akarat.
A közpénz sorsával kapcsolatos hír az is, hogy a Transparency International megszerezte az iratokat, amelyek megmutatják, az MNB-alapítványok kezelője kontroll nélkül költötte a közpénzt. Az Optima korábbi vezetése a jogi előírásokat tudatosan megsértve fektette be, amit a jegybanktól kapott.
Tizenöt év telt el a fukusimai baleset óta. Emlékezetes, 2011 márciusában földrengés okozott cunamit, amely elvezetett a világ egyik legsúlyosabb atomerőmű-balesetéhez. Most megnéztük, mi történt az azóta eltelt másfél évtizedben.
A Daiichi erőmű 3-as reaktorából feltörő füst a katasztrófa után
AFP / Tepco
Felelőst azóta sem találtak a japán hatóságok, az utolsó bírósági döntés tavaly született meg, és kimondta, hogy a vádlottak nem bűnösök, mert nem lehetett előre látni, hogy ekkora szökőár jöhet. Az energiaforrásokban szegény ország politikusai pedig szeretnék újraindíttatni a 2011-ben leállt reaktorokat, de az első restart óriási blama lett, az áram előállítása pedig drága, importfüggő és környezetszennyezőbb is, mint a baleset előtt volt.
Egymillió dollárt nyert Budapest egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó központ felépítésére. A projekt jelenleg még a felkészülési időszakban van, a konkrét megvalósítás várhatóan április 1-vel indul.
Árus a Nagybani piacon
MTI / Balogh Zoltán
A gépsor a Fővárosi Nagybani piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai pedig más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén.
2,2 milliárd forint megbízást adott egy korábban Tiborcz István köréhez kapcsolt reklámügynökségnek egy olyan állami cég, amelyet Orbán Ráhel egy bizalmasa vezet. Az állami divatügynökség a 2018-as alapítása óta 11 milliárd forint állami forrást kapott, érdemi saját bevétele gyakorlatilag nincs, az államkasszából érkező pénz háromnegyedét fordították szolgáltatásokra és eszközbeszerzésekre.
És ha már NER-közeli sikerek: egy különleges vadászati lehetőséggel Balaton-felvidék egy meghatározott területén csak Rogán-Szendrei Cecília új férje, Szendrei Dániel és vadászbarátai űzhetik a vadat. Külön mázli, hogy a több mint 500 hektáros terület alig 20 percnyi autóútra van a házaspár tihanyi villájától.
Nyitókép: Az ukrán pénzszállító autók. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
