szerző:
Panoráma

Amerikai antropológusok egyetértenek abban, hogy az ősembert a többi főemlős közül az együttműködési készség, az együttműködést jutalmazó, a különállóságot büntető agyműködés emelte ki, de szükség volt egy erősen szelektáló külső evolúciós hatásra is, s nincs erősebb szelektáló hatás, mint amikor az alkalmazkodásra képtelen egyedeket helyben megeszik.

Augustin Fuentes antropológus, az indianai egyetem professzora szerint csak némi korrekcióval igaz a ma elfogadott nézet, amely szerint az ember ősét a közös vadászat tette emberré: az ember őse ugyanis ebben gyakrabban volt préda, mint vadász. Dr. Fuentes és munkatársai az a tudomány népszerűsítésére alakult amerikai egyesület, (AAAS) St. Louis városában tartott idei kongresszusán ismertették kutatásaikat és következtetéseiket.

A több mint egymillió évvel ezelőtt egymás mellett élő két „közeli rokon”, az australopithecus és a paranthropus a nagymacskák kedvenc zsákmánya volt. Dél-Afrikában sok olyan lyukas koponya került elő, amelyben a lyukak távolsága megegyezett a kardfogú tigris szemfogainak távolságával. A kutatók szerint a paranthropus azért halt ki, mert hátrányba került az australopithecusszal szemben. Ez utóbbi ugyanis nehezebben megszerezhető zsákmánynak bizonyult, mert megtanulta, hogy lehet együttműködéssel elkerülni, hogy megegyék őt magát vagy a csemetéit, s a kardfogú tigrisek a könnyebb zsákmányt választották.

Dr. Fuentes csapata a klasszikus ökológiai modellek alapján programot tervezett, és számítógépes szimulációval vizsgálta, hogy a csapatmunka milyen előnyhöz juttathatta az australopithecust. A program kimutatta: már egészen csekély együttműködés megbillentette a fajfennmaradási esélyek arányait – írta a New Scientist című angol tudományos folyóirat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

"Hobbit-turizmus" a floresi ember nyomában

Megindultak az első turisták az indonéziai Liang Bua barlanghoz, alig egy héttel azután, hogy a Nature tudományos folyóirat hírt adott a Flores-szigeten felfedezett ősemberleletről, amely a 18 ezer éve élt, alig egyméteres magasságú "floresi ember" - beceneve szerint a "hobbit" - létezéséről tanúskodik.

Kult

Négymillió éves a minden eddiginél régebbi előembercsontváz

Egy minden eddiginél régebbi előembercsontváztól azt remélik a kutatók, hogy új ismeretekre tehetnek szert az ember fejlődéstörténetéről. A csontvázról a legújabb vizsgálatok kiderítették, hogy 1 millió évvel régebbről származik, mint korábban gondolták. Ez szakértők szerint azt is jelentheti, hogy az emberjellegű főemlős egész Afrika területén elterjedt volt.

A Vatikán a szegényeknek szánt pénzt is magára költi

A Vatikán a szegényeknek szánt pénzt is magára költi

Megvan, ki lesz a főszereplője az új Reszkessetek, betörőknek

Megvan, ki lesz a főszereplője az új Reszkessetek, betörőknek

Nincs elég gázszerelő, van, ahol hetekig kell várni a javításra

Nincs elég gázszerelő, van, ahol hetekig kell várni a javításra

Radar360: megvan, mivel vádolják Trumpot, drasztikus tengerszint-emelkedés jöhet

Radar360: megvan, mivel vádolják Trumpot, drasztikus tengerszint-emelkedés jöhet

Emlékszik a kétfarkú kiskutyára? Otthonra talált

Emlékszik a kétfarkú kiskutyára? Otthonra talált

Úgy készít 3D-s modellt az Nvidia mesterséges intelligenciája, ahogy eddig nem lehetett

Úgy készít 3D-s modellt az Nvidia mesterséges intelligenciája, ahogy eddig nem lehetett