Egy szőke istennő, Claudia Schiffer. Pusztulásra ítélve… © AP

A skóciai St. Andrews egyetem megbízásából elvégzett nemzetközi kutatás azt mutatta ki, hogy 10-11 ezer évvel ezelőtt még kizárólagos volt a sötét haj és szem, ami egyébként a mai napig jellemző az emberiség túlnyomó többségére.

Akkoriban azonban a hideg északon, a visszahúzódó jég által hátrahagyott tundrákon nem termett olyan növény, amely emberi fogyasztásra alkalmas lett volna, és csak a vadászattal megszerezhető vadhús állt rendelkezésre élelmiszerforrásként. A hosszú és veszélyes vadászatokon viszont a férfiak közül sokan odavesztek, így a nők aránya a férfiakéhoz képest jelentősen megnőtt.

A világosabb haj- és szemszín, ami korábban csak ritka mutációként fordult elő, ebben a környezetben előnynek bizonyult a kevés férfiért folytatott ádáz versenyben, és a szőke fejszőrzet evolúciós mércén mérve igen gyors elterjedése Észak- és Kelet-Európában a szakértők szerint azt jelzi, hogy a szőke haj kifejezetten kiválasztási szempont volt.

A kutatás szerint a hajszínt meghatározó, MC1R jelű génnek Európában legalább hét variánsa van, és ezen a földrészen világviszonylatban szokatlanul széles a haj- és szemszín-választék. A szokásos evolúciós folyamattal az ilyen gazdag színkészlet kialakulása mintegy 850 ezer évig tartott volna, ám a modern ember csak 35-40 ezer évvel ezelőtt jutott el Afrikából Európába.

A szőkék jövője azonban így is kérdőjeles. A The Sunday Times című brit lap idéz egy WHO-jelentést, amely szerint a szőkék valószínűleg 200 éven belül eltűnnek, mert még mindig igen kevesen hordozzák magukban a természetes szőkeséget meghatározó gént. Az ENSZ egészségügyi szervezetének tanulmánya azzal számol, hogy az utolsó természetes szőke egyén jó eséllyel 2202-ben fog megszületni Finnországban.