Néhány óra telt el csupán YouTube nélkül, és azután fellélegezhetett a világ: újra van ingyen videó. Csak épp Pakisztánban nincs, és egyelőre úgy tűnik, nem is lesz, tehát a valódi probléma egyáltalán nem szűnt meg. Pakisztán célja talán az - habár eddig sem voltak hajlandóak semmilyen nyilatkozatot kiadni az ügyben - hogy rávegyék a YouTube-ot az iszlámot sértő tartalmak levételére.  Az eset nem szokatlan - korábban Thaiföld és és Törökország is próbálkozott hasonló dologgal.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy feltehetően nem szándékosan tiltották le a YouTube-ot az egész világon - egészen pontosan az internetezők kétharmada nem tudta ideig-óráig elérni a youtube-ot a Renesys Corp jelentése szerint. Ázsiában tartott legtovább a jelnség - mintegy két óra hosszát.  Mondjuk nem lenne baj, ha ezt megerősítené valaki pakisztáni oldalról is egy nyilatkozattal, de a YouTube nem akart vádaskodni. Az, hogy mindez megtörténhetett, a legtöbb szakértő szerint nagy valószínűséggel az internet működésének egyik jellemzőjéből adódik. Az internetkiszolgálók ugyanis megbíznak egymásban, és ha valaki valamilyen információt frissít, akkor azt azonnal átveszik. Pakisztán azt szerette volna elérni, hogy államukban a YouTube-ra történő hivatkozásokat egy olyan IP-cím tartományra irányítanák át, ahol nincsen semmi, de legkevésbé a videomegosztó.

Ennek megvalósítása azonban úgy sült el, hogy mindenki azt hitte, ezentúl ezen a halott tartományon található a YouTube fő kiszolgálója. Ezt először csak egy netszolgáltató "vette át", majd még egy, azután sok szolgáltató - az egész világon. Ha mindez emberi irányítással történne, könnyen ki lehet szűrni a hibát, mert azért az elég gyanús, hogy a YouTube hipp-hopp pakisztáni illetőségű IP-kre költözött. A rendszer azonban nem alkalmaz ilyesfajta kritikát, s ha egy elérési út gyorsabbnak tűnik, azt átveszi, és mivel embertelen mennyiségű az adat, szinte lehetetlen emberi erővel ellenőrizni.  

A Pakisztáni "tiltás" fő oka, Geert Wilder iszlám-ellenes nyilatkozatai - az úriember egy hírhedten iszlám-ellenes Holland politikus - legújabb rövidfilmjében, (melyet ő készít) a Korán azon részeit fogja kritizálni, melyek „rossz embereket, rossz dolgokra sarkallnak.”

Geert Wilders - kritizálja a Koránt

Több elelemző és blogger szerint azonban nem egyedül Geert Wilder idézte elő a tiltást- a Youtube-on százával találhatók az Iszlámot kifigurázó alkotások, van aki kifejzetten (az egyébként zseniális, hasbeszélő-humorista) Jeff Dunham egyik hírhedt jelenetét okolja. Akár Geert Wilder, akár Jeff Dunham, valamelyik anyag bizony nagyon érzékenyen érintette a Pakisztáni vezetést - a Youtube tele van ilyesmikkel, mint például a "mi a gond az Iszlámmal" (the trouble with Islam) című vitaindító darab.

Vannak, akik ezt látva attól tartanak, hogy a jövőben ezt a problémát rosszindulatúan is ki lehet majd használni, de mivel ehhez az állami szintű internetszolgáltatók közreműködésére is szükség van, nem is annyira egyszerű végrehajtani. Ha pedig mégis ilyennel próbálkozik valaki, az csak egyszer teheti meg, mert utána senki sem fog benne bízni.

Érdemes még egy kicsit elmerengeni azon is, hogy vajon Pakisztán mit akart ezzel az egésszel elérni. Az ő esetükben nem is tűnik teljesen logikátlannak, hogy mindez szándékosan történt, hiszen attól nem lesz sokkal jobb a muszlim lakosságnak, ha nem látják a vallásuk szerint a prófétát megbecstelenítő képeket, mindenki más meg igen, a videókat meg nem lehet egyenként kiszűrni, tiltsuk hát le az egész YouTube-ot. Egyesek szerint azonban ezúttal a vallási ok csak álca, az instabil politikai helyzetben a vezetés szeretné megőrizni a tájékoztatás monopóliumát, amibe a szabadon szerkeszthető YouTube nem igazán fér bele. Emellett szól az a tény is, hogy eddigi egyetlen hivatalos kormányszintű pakisztáni nyilatkozat sem született az ügyben, csupán a helyi internetszolgáltatókat tömörítő szervezet egyik tagja mondta el szűkszavúan, hogy a pakisztáni vezetéstől jött a tiltásra a kérelem. Márpedig ha a tiltás célja a YouTube zsarolása lenne bizonyos tartalmak eltávolítására, mint ahogyan azt például Törökország vagy Thaiföld esetében már láthattuk, akkor logikusnak tűnne nyilvánosságra hozni a „tárgyalás” feltételeit.

A Google tegnap bejelentette, hogy a Youtube szolgáltatás mától ismét elérhető Pakisztánban is.