Amikor böngészünk, és beírjuk egy honlap webcímét, a DNS, azaz a domain név rendszer irányít el minket a rövid szöveges információ alapján a kívánt weboldal IP-címére. Ezt az átirányítási mechanizmust, és ezáltal a weblapok elérését gyorsítja fel az OpenDNS. Ezt a feladatot általában a webszolgáltatónk végzi, de mivel nem ez az elsődleges problémájuk, gyakran nem szánnak elég erőforrást e feladatra, sőt, néhány esetben a DNS-szolgáltatás akadozik, úgyhogy hiába tökéletes a kapcsolatunk, lassan érjük csak el a honlapokat.

Az OpenDNS csak ezzel foglalkozik, és emiatt gyorsabb is tud lenni, mint a legtöbb netszolgáltató. Pár hónapja teszteljük, és különösen a sok képet, adatot tartalmazó honlapok betöltésénél érzékelhető a komoly gyorsulás. Azt, hogy a DNS szervert hogyan érje el a számítógépünk vagy a routerünk, egy perc alatt be lehet állítani, és mivel a szolgáltatásnak komoly referenciái vannak, ráadásul ingyenes is, mindenkinek nyugodt szívvel ajánljuk. A szolgáltatás természetéből adódóan mindez teljesen programfüggetlen, egy számítógép esetén csak az operációs rendszerben kell átállítani két értéket, de egy egész hálózat konfigurálása sem bonyolultabb, hiszen elég a routernek megadni két IP-címet, és már készen is vagyunk (a beállítás részletei a cikk végén).

Sebességből sosem elég...

Felmerül persze a kérdés, vajon hol éri meg ez az egész az OpenDNS-nek. A gyorsabb netezésért a következőt kell elviselnünk: ha valamilyen webcímet rosszul írtunk be, a jól ismert 404-es lap helyett az OpenDNS saját lapja fog megjelenni, a beírt címhez hasonló nevű webszájt-javaslatokkal. Ezek között előkelő helyet foglalnak el a szponzorok címei, de korrektül megkülönböztetve. Mivel az OpenDNS egyik pluszszolgáltatása éppen az elgépelt címek automatikus kijavítása, jó eséllyel alig fogunk találkozni hirdetésekkel, ha pedig mégis, akkor üsse kő, a 404-es oldal helyett egy másodpercig bárki kibír egy kis reklámot. Egyébként nem gyűjtenek rólunk adatokat (csak ha kérjük, de erről később), nem irányítanak át olyan oldalakra, ahova nem akarunk menni, és nem raknak a honlapokra sem semmiféle reklámot, felajánlanak viszont rengeteg extrát, szintén ingyen, s ezek, az egy számítógépet használóktól a vállalati rendszergazdákig, bárkinek hasznosak lehetnek.

Az egyszerű felhasználó számára, azon kívül, hogy felgyorsítja a böngészést, alapvetően kényelmi funkciókat kínál az OpenDNS. Egyrészt megpróbálja magától kijavítani az elgépelt oldalakat, másrészt pedig saját parancsok létrehozását teszi lehetővé. Ez annyit tesz, hogy beállíthatjuk mondjuk a t betűt a techline számára, nem kell beírnunk az egész címet, a címsorban elég a t betűt, és egy Entert beütni, és máris töltődik a techline. Ehhez kell egy opendns account a honlapon, de ha nincs kedvünk ilyesmivel bíbelődni, akkor is  – habár a kényelmi szolgáltatások nélkül – gyorsabban és biztonságosabban netezhetünk. Biztonságosan, ugyanis az OpenDNS alapbeállításként szűri az adathalász és rosszindulatú oldalakat.

A beállítások következő szintje a kis otthoni hálózatot használóknak ugyanúgy hasznos lehet, mint a Fujifilm méretű multicégek rendszergazdáinak. Az OpenDNS-nek megadhatjuk, mely oldalakat akarjuk blokkolni, amivel jobb munkateljesítményre ösztönözhetjük a hálózatot használókat, vagy megóvhatjuk a család fiatalabb tagjait az internet kevésbé gyermekbarát oldalaitól. A honlapokat nem magunknak kell bepötyögnünk, az OpenDNS számtalan szűrési kategóriát ajánl fel a p2p-vel foglalkozó oldalaktól kezdve a pornón át, a videomegosztókon keresztül a humorig.

Szűrési lehetőségek: a pakisztániaknak is tetszene

Ha ez nem lenne elég, részletes kimutatásokat kaphatunk a leggyakrabban látogatott honlapokról, így nem nehéz kideríteni, mi az, amivel a kedves kollegák foglalkoznak a munka helyett. Sőt, még a proxy-szervereket is letilthatjuk vele, ami az utolsó esélyt is elveszi a Myspace-elésre vágyó alkalmazottaktól. És ha ez nem lenne elég, még üzeneteket is beállíthatunk a blokkolt oldalak látogatói számára, egyszóval az OpenDNS akár komoly fegyver lehet egy szigorú rendszergazda kezében. 
Az OpenDNS beállítása, mint már említettük, valóban gyerekjáték. Hogyha csak az alapszolgáltatásokat akarjuk elérni, ami az adathalászat-szűrést és a DNS-kiszolgálást jelenti, elég az operációs rendszerünkben a hálózati kapcsolatunk TCP/IP opcióit kikeresni, és rávenni, hogy az általunk megadott IP-címeket használja. Az XP-ben a következő számokat írjuk be: 208.67.222.222 és 208.67.220.220.

Ide kell beírni az új IP-címeket

A routerek beállítása is hasonló, keressük ki a DNS opciót, és adjuk meg az új IP-címet. Mindez részletesen, képekkel az OpenDNS honlapján is olvasható.
Azoknak, akik a fejlettebb szolgáltatásokra is használnák, először készíteniük kell egy OpenDNS logint, ami körülbelül egy perc, majd megadni a hálózatuk IP-címét, amit előzékenyen mutat is a honlap a képernyő bal felső részén. Ezzel csak az az egyetlen gond van, hogy mivel a szolgáltatók az otthoni internet-kapcsolatok IP-címeit folyton variálják, frissítenünk kell a címünket. Ez megoldható az OpenDNS saját szolgáltatásával, a DNS-O-Matickel, de akik megszívlelték jó tanácsainkat, és alternatív firmware-ekre váltottak (http://techline.hu/tudastar/20080129_router_tuning.aspx), könnyebb helyzetben vannak.

A Tomatoba épített OpenDNS támogatás

A Tomato firmware-nél például a DNS szolgáltatónál választható opció az OpenDNS, és még az IP-címekkel sem kell bajlódnunk, elég megadni a felhasználónevünket és a jelszavunkat, és már használhatjuk is az OpenDNS összes fejlett funkcióját.