A Malajziában és Thaiföld déli részén őshonos állat a bertam pálma nektárját fogyasztja, amelynek alkoholtartalma a legmagasabb a természetes tápanyagok közül, esetenként eléri a 3,8 százalékot. A növény egész évben virágzik, az éjszakai életmódot folytató emlős így krónikus nektárfogyasztó.
Az alig két egér nagyságú, átlagosan 45 gramm súlyú mókuscickányok életvitelét éveken keresztül vizsgáló német kutatócsoport szerint a bertam pálma nedve a faj legfőbb tápláléka. A példányok naponta két órát töltenek nektárszívással. "Ez sokkal több idő, mint amennyit bármely más táplálékfajtára fordítanak" - mondta Frank Wiens, a bayreuthi egyetem állatpszichológusa.
Napi alkoholfogyasztásuk emberi mértékre átszámítva 12 pohár bornak felel meg. A mókuscickány így a legiszákosabb élőlény a földön. "Ettől a rekordnak beillő mennyiségtől minden éjjel részegnek és minden nappal másnaposnak kellene lenniük, ilyesminek azonban nyomát sem tapasztaltuk" - mondta a kutatásvezető.
A hatás elmaradásának oka Wiens szerint a kivételesen hatékony anyagcsere. "A mókuscickány szervezete sokkal gyorsabb méregtelenítésre képes, mint az emberi szervezet" - áll Wiens és munkatársai tanulmányában, amely az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) jelent meg.
A kutatók szerint a nektárszívó mókuscickányok miatt valószínűleg újra kell gondolni az emberi alkoholfogyasztással kapcsolatos teóriákat. Mostanáig az volt a kiindulópont, hogy a sör megjelenése előtt, vagyis az időszámítás előtti kilencezres éveket megelőző időkben a túlérett gyümölcsökön kívül az ember egyáltalán nem fogyasztott alkoholt. A vizsgálat azonban azt igazolja, hogy az alkoholfogyasztás már a főemlős-evolúció korai szakaszában megjelent. A mókuscickány ugyanis valójában nem a cickányok rendjébe tartozik, hanem külön rendet alkot, és a főemlősök 55 millió éve kifejlődött közös ősének legközelebbi élő rokona.
"Az alkoholfogyasztás a mókuscickányoknál a természetes kiválasztódás eredménye, ezért kell, hogy legyen valamilyen funkciója, valami haszna a szokásnak" - mondta Wiens. A kutatás következő feladata ennek felderítése.
