A cég hétfői bejelentéséből kiderült: az amerikai Google-felhasználók már két éve képesek keresni a Google News program segítségével nagyobb újságok és magazinok, többek között a The New York Times, a The Washington Post és a Times digitális archívumaiban, a kulcsszavas keresések nyomtatáshű külsejű cikkekre mutatnak (hasonlóan a PDF-fájlokban található szkennelt anyagokhoz).

Az újságok digitalizálásának költségeit a Google állja, hasonlóan a cég körábbi könyvscannelési Books projektjéhez. A Books-szal kapcsolatban felmerült szerzői jogi problémákat elkerülendő, a cég minden engedélyt meg fog szerezni a kiadóktól, mielőtt nekiállna a szkennelésnek. Az újságarchívumokban történő keresések során a keresési találatok mellett AdSense-hirdetések jelennek meg.

A Google bejelentése némileg megosztotta a kiadók véleményét, sokan ugyanis még mindig potenciális bevételi forrásnak tekintik újságarchívumaikat és nem feltétlenül adnák azt át harmadik félnek. Nem így vélekedik azonban Pierre Little, a Quebec Chronicle-Telegraph, Észak-Amerika legnagyobb múltra visszatekintő újságjának főszerkesztője.

Little szerint olyan értéket sikerült felhasználni így, ami régóta parlagon hevert. Hasonló véleményen van Tim Rozgonyi, a St. Petersburg Times szerkesztője is; szerinte a digitalizálás fő problémája az igen magas költség, az újságok pedig a digitális archívumokból extra bevételt tudnának generálni különleges kiadások révén. Rozgonyi szerint a szkennelés fő célja nem is a bevétel szerzése, hanem az a több tíz évnyi extra történelmi archívum, amit ingyen át lehet adni az embereknek.

A cég jelenleg több mint 100 újság archívumával dolgozik, valamint olyan partnerekkel, akik történelmi újságarchívumokat tárolnak mikrofilmeken - a hétfői bejelentés alkalmával elmondták, hogy már több millió cikket szkenneltek be.