szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy pár évvel ezelőtti, nagy feltűnést keltő kísérletet megismételve brit kutatók cáfolják, hogy a növények lennének felelősek az üvegházhatású metángáz kibocsátásáért - legalábbis normál növekedésük közben nem termelnek metánt.

A növények csak továbbítják a
szén-dioxidnál kártékonyabb metánt
© sxc.hu
A németországi Max Planck Kémiai Intézet kutatói 2006-ban álltak elő tanulmányukkal, mely szerint a növények szokványos körülmények között is bocsátanak ki leveleiken keresztül metánt a levegőbe.

Ismert, hogy biológiai eredetű metán oxigéntől elzárt környezetben, baktériumok közreműködésével keletkezik, például víz alatt, rizsföldeken, a kérődző állatok emésztőrendszerében, hulladéklerakókban vagy a szennyvíztisztítókban. A Frank Keppler által vezetett mainzi kutatócsoport számításai szerint az összes üvegházhatású gázkibocsátás csaknem feléért a növények lennének felelősek. E kutatási eredményeket azóta is vitatják a szakemberek, a brit tudományos akadémia egyik kiadványa pedig most újabb cáfolatát közli.

Ellen Nisbet vezetésével a cambridge-i egyetemen tettek kísérletet a tanulmány reprodukálására. Különböző növényeket, köztük kukoricát, rizst termesztettek olyan közegben, amely szerves anyagot nem tartalmazott, így küszöbölve ki a talajban való bomlásból származó metánt. Megállapították, hogy a zárt fülkékben nevelt növények nem termeltek metánt.

Összevetették számos növény genomját is az anaerob, metánt termelő baktériumok genetikai állományával. Úgy találták, hogy a növények nem rendelkeznek azokkal a génekkel, amelyek a biokémiai folyamatokban metán képződésével járnának.

Harmadik kísérletükben a bazsalikomnövénykéket olyan vízzel öntözték, amelyben metángázt nyelettek el. Ebben az esetben a növénykamra levegője tartalmazott metánt, azaz a bazsalikom levelei kiválasztották a talajba került gázt.

A brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növények által normál körülmények között kibocsátott metánt nem maga a növény termeli, hanem a talajból veszi fel és továbbítja a légtérbe. Extrém körülmények között, például magas hőmérsékleten vagy nagy intenzitású ibolyántúli sugárzásnál megindul a növények bomlása, melynek során metán keletkezhet.

A metán légtérbe bocsátásának ellenőrzése a klímavédelem fontos eleme, mert nagyságrenddel aktívabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Növények panaszkodnak a vízszennyezésről

Izraeli tudósok a növények "panaszát" kihallgatva állapítják meg a vízszennyeződés mértékét. Lézersugárral megvilágítva a vízben lévő algákat a kutatók regisztrálják a hanghullámokat, amelyek elárulják a szennyeződés típusát és mértékét.

MTI Tech

Kihaltnak hitt növényt találtak

Egy több mint száz éve kihaltnak vélt növényre bukkantak Ausztráliában. A keleti Új-Dél-Wales szövetségi állam feldolgozóipari minisztere, Ian Macdonald elmondta, hogy egy erdei munkás lelt rá az Euphrasia arguta névre hallgató, a vajvirágfélék családjába tartozó növényre az Új-Dél-Wales északnyugati részén található Nundle-erdőben.

Bari Máriusz Tech

A jövőben énekelnek hozzánk a növények

Új szintre érkezett az az elmúlt években kifejlesztett technológia, amely révén bármilyen szilárd felületet hangszóróvá lehet változtatni. Egy japán mérnöknek köszönhetően most már egy cserepes virágból is szólhat az aktuális kedvenc nagylemez - szó szerint.

MTI Tech

Fájdalomcsillapítót termelnek a növények

A szárazság, vagy az extrém hőmérséklet miatt stresszes növények az aszpirinhoz hasonló vegyületet lövellnek ki a levegőbe - állapították meg amerikai kutatók. Az érzékeny jelzőrendszer megfigyelésével sok károsodástól óvhatják meg a haszonnövényeket, erdőket.

MTI Tech

Szelektíven ölnek a génmódosított növények

A genetikailag módosított (GMO) növények, amelyek a Bacillus thuringiensis toxinjának (Bt) segítségével pusztítják el kártevőiket, nem tesznek kárt ezek természetes ellenségeiben - derül ki egy amerikai kutatásból.

hvg.hu Tech

Új növényekből nyert szuperfolyadék válthatja le a kőolajat

Folyékony bioüzemanyaként alkalmazható egy, a gyümölcsökben is jelen lévő kis molekulájú anyag, a gamma-valerolakton (GVL) – mondta Horváth István Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója az egyetem tudományos sajtóklubjának rendezvényén. A Horváth vezette kutatócsoportnak a Green Chemistry című szakfolyóirat 2008-as negyedik számában közölt eredményére a Royal Society of Chemistry honlapja is felhívja a figyelmet.