A jelentés szerint a kínai netezők kétszer nagyobb eséllyel csetelnek, illetve háromszor nagyobb eséllyel blogolnak, mikroblogolnak, ill. használnak videochatet, mint amerikai társaik. A kínaiaik sokkal nyíltabban publikálnak információkat - mindez konklúzió meglepő az ország cenzúrás mechanizmusának ismeretében: a kínai internetezők 92 százaléka használja a közösségi oldalakat és médiumokat, míg az amerikai internetezők esetében ez az érték csak 76 százalékra rúg.
Kína esetében jelenleg 304 milliós online populációról beszélhetünk, 2015-ben pedig már várható félmilliárdos felhasználóbázissal kalkulálhat a Google és a Yahoo, illetve azon cégek, akik képesek a kínai kormány cenzúraköveteléseinek engedve végezni munkájukat az ázsiai piacon. A kínai cenzúra, mutat rá ugyanakkor a ReadWriteWeb cikke, nem új és nem a kommunista kormány terméke - a tizenharmadik század elején a kínai festők már állat- és növényszimbólumokban fejezték ki ellenérzésüket, mindez pedig felveti a kérdést: kódnyelven beszélnek-e egymással a kínai internetezők?
Titkos jelnyelvvel küzdenek a kínai felhasználók a cenzúra ellen?
A Netpop Research közelmúltban publikált jelentése szerint a kínai felhasználók a cenzúra ellenére is meglepő számban használják a blogokat és közösségi oldalakat, elvégre már nyolc évszázaddal ezelőtt is szimbólumokban fejezték ki ellenérzéseiket.
Szertefoszlott álmaik miatt törnek-zúznak a fiatalok Európa-szerte
Magyar Péter: Csoda, hogy Kármán Andrásnak maradt még hajszála a költségvetés összeállítása után
Az anyák adómentességének korlátozásával a kormány fenntarthatóvá, igazságosabbá akarja tenni a rendszert
Bejártuk a Kúria megújult épületét és megnéztük, mire költöttek 41 milliárdot
A Kúria épületének felújítása a NER kevés épeszű, nem lopásra optimalizált projektjeinek egyike.
