Új ragadozó dinoszauruszra bukkantak Romániában

Új ragadozó dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak romániai magyar és amerikai kutatók Romániában.

  • MTI MTI
Új ragadozó dinoszauruszra bukkantak Romániában

A Balaur bondoc, azaz "zömök sárkány" névre keresztelt, viszonylag kistermetű, ámde rendkívül erős állat körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élhetett a mai Románia területén, amely annak idején a magasabb tengerszint miatt szigetvilág volt - derül ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (Proceedings of the National Academy of Science) hétfői számában megjelent tanulmányból. A dinoszaurusz maradványait - egy láb-, csípő-, kar- és farokcsontokból, valamint gerinc- és bordadarabokból álló részleges csontvázat - Vremir Mátyás, az Erdélyi Múzeum-Egyesület geológusa fedezte fel Romániában. A zömök sárkány igen hasonló a már ismert, Velociraptor nevű dinoszauruszhoz, azonban lábfejein egy helyett két éles karom található, testalkata pedig tömzsibb. Az újonnan felfedezett ragadozó szintén közeli rokonságban áll egyes kínai tollas dinoszauruszokkal.

"A balaur lehetett az egyik legnagyobb ragadozó ebben az ökoszisztémában" - magyarázta Csiki Zoltán társszerző, a Bukaresti Egyetem kutatója. A zömök sárkány a leletek alapján 1,8-2,1 méter hosszú lehetett. Vadászatkor inkább nagy testi erejére, mintsem gyorsaságára támaszkodott; sok mai ragadozóhoz hasonlóan képes volt magánál nagyobb prédát is elejteni. Matthew T. Carrano, a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum dinoszauruszrészlegének kurátora szerint a lelet "valóban valami új". "Egyike azoknak a bizarr dolgoknak, amelyek emlékeztetnek minket, hogy nem szabad azt hinnünk, már mindent megtaláltunk, amit lehet" - mondta. A két romániai magyar és két amerikai kutatóból álló szerzőgárda a balaur mellett kistermetű kacsacsőrű dinoszauruszok, valamint tehénméretű növényevő dinoszauruszok maradványait is feltárta.

Orbán MI-hatalmi álmokat szövöget, pedig jobban járna, ha merne kicsi lenni

Orbán MI-hatalmi álmokat szövöget, pedig jobban járna, ha merne kicsi lenni

A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.