szerző:
Hajdók Dávid
Tetszett a cikk?

Ahány szakértő, annyi a vélemény is: egyesek szerint 2011 a felhő – a cloud computing, azaz számítási felhő – éve lesz, mások egyenesen azt mondják, hogy az egész évtized erről szól majd, ugyanakkor sokan valós vagy vélt biztonsági kockázatokat emlegetnek, ha a téma szóba kerül.

„Most már bizonyos, hogy a cloud computing menővé vált. Olyannyira menő, hogy mindenki beszáll, nehogy lemaradjon a versenyben” – írta nemrég Andrew Hickey számítástechnikai szakértő. Ahhoz azonban, hogy a lelkesedését megértsük, látni kell, mi is pontosan a cloud computing lényege.

A kilencvenes években a számítástechnika a munkaállomások, PC-k fejlődéséről, erősödéséről szólt, arról, hogy a munkahelyi vagy otthoni számítógép fizikai teljesítménye képes legyen lépést tartani a folyamatosan frissülő szoftverek egyre tekintélyesebb hardveres követelményeivel. Hogy az átlagos felhasználóknak szüksége van-e az elmúlt évek csúcs számítógépeinek elképesztő teljesítményére (és fogyasztására), az már más kérdés. A kérdésre a szarkasztikus választ a netbookok sikertörténete adta meg. A kicsi és könnyű számítógépek filozófiája a következő: adott egy kis teljesítményű és kapacitású processzor, kevés memóriával, véges kapacitású merevlemezzel és a legtöbb esetben folyamatos internet-hozzáféréssel. Az eladási rekordok bizonyították, a legtöbb felhasználónak elegendő a korlátozott teljesítmény (amely mellé még hosszabb üzemidő is társul), ugyanis a gyakran használt alkalmazások ma már nem a számítógépünkön, hanem az interneten futnak.

Ebben a pillanatban pedig el is érkeztünk a cloud computing (amelyet magyarra számítási felhőként fordítanak, de ez nem fedi teljesen az eredeti kifejezés jelentését) lényegéhez: vagyis, hogy a számítógépünk csak egy kliens, az adatok pedig, amelyekkel dolgozunk, legyenek levelek, fényképek, dokumentumok, névjegyzékek stb. egy távoli, valahol a világban elhelyezkedő szerveren vannak fizikailag, és az interneten érjük el őket. A következő lépcső, a felhő teljes kiteljesedése pedig, amikor már az adatok feldolgozásához szükséges programok sem a számítógépünkön futnak, a webböngészőben csak egy felületet látunk, amelynek révén irányítjuk a folyamatokat. Gondoljunk csak a Google dokumentumokra, ahol a szövegszerkesztő csak egy alkalmazás a böngészőben, a létrehozott dokumentumot, táblázatot, prezentációt pedig a szolgáltató, esetünkben a Google szerverén mntjük. Az ilyen jellegű munkához sem nagy számítási teljesítmény, sem pedig nagy merevlemez nem kell. Egy másik kiváló példa a picnik.com nevű képszerkesztő, amely alapvető fotószerkesztési funkciókat kínál, a végeredményt pedig a szolgáltató szervereréről linkelhetjük be bárhová (persze el is menthetjük a számítógépre, ha éppen szükséges).

Így a felhő már nem is annyira idegen, hiszen mindannyian nap, mint nap használjuk, és kényelmessé teszi az életünket. Egy átlagos felhasználónak forintokban mérhető hasznot ritkán jelent a cloud computing használata, közepes vagy nagyobb vállalatok azonban már érezhetően csökkenthetik a kiadásaikat, ha az adataikat nem helyben tárolják.

[[ Oldaltörés (Biztonsági kockázatok) ]]

Egy átlagos vállalkozás, egy négy-öt fős iroda esetében is, a kényelmes munkához elengedhetetlen egy szerver, ahol a közös adatokat tárolják, ahol a levelezőrendszer fut, stb. Ha a cég felelősen gondolkodik, akkor mindenképen szüksége a szerver adatainak rendszeres mentése is, hogy egy esetleges fizikai meghibásodás ne okozzon végzetes adatvesztést. A felhőben, egy tetszőleges internetes tárhelyen hostolt adatok máris kiváltják a szerver és az archiválás költségeit. Egy nagyobb vállalat esetében, amely több országban, több telephelyen van jelen, már az informatikai budget nagyobb százaléka megspórolható azzal, ha nem csak az adataikat, hanem a gyakran használt alkalmazásokat sem vásárolják meg minden számítógépre. A szerverparkokat szolgáltató cégek rugalmasan alakítható csomagokat kínálnak vállatoknak, ar árképzés pedig kizárólag a tárolt adatok mennyiségétől, illetve a futtatott alkalmazásokhoz szükséges teljesítménytől függ.

Biztonsági kockázatok

Természetesen minél nagyobb egy szervezet és minél több adatot tárolnak a vállalat telephelyein kívül, a biztonsági kockázat is annál nagyobb. Ha egy cég másra bízza az adatai tárolását, teljesen sosem lehet biztos abban, hogy a szerverparkot szolgáltató partner valóban mindent megtesz az üzleti titkokat is jelentő adatok védelme érdekében. Az ehhez hasonló aggodalmak, illetve különböző jogi szabályozások (bizonyos adatoknak mindenképpen az adott ország területén belül kell lenniük) miatt jöttek létre változatos hibrid megoldások. Létezhet olyan felhőszolgáltatás is, amelyet például csak az adott vállat dolgozói vehetnek igénybe, vagy egy vállalat csak bizonyos típusú adatokat kezel felhőben, másokat (pl. számlázás) házon belül tárol, illetve olyan megoldások is vannak, amikor a tárterület az adott vállalat telephelyén belül van elhelyezve fizikálisan. A felhő nagy előnye a rugalmas alakíthatóság, amely hosszú távon valószínűleg felülkerekedik majd az adatbiztonsággal kapcsolatos félelmeken.

Vonakodó vállalatok
A Forrester piackutató cég nemrég azt jelentette, hogy az európai és észak-amerikai cégek mindössze 3 százaléka alkalmaz távoli adattárolást. 43 százalékukat egyáltalán nem is érdekli a felhő, míg ugyanekkora hányaduk érdeklődik ugyan, de egyelőre nem terveznek váltani. Egy tavalyi felmérés szerint a vállalatok nagyjából fele adatbiztonsági szempontokkal indokolja, hogy egyelőre nem száll fel a felhőre.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hajdók Dávid Tech

Megölik a tabletek a netbookokat?

A könnyen hordozható, elsősorban internetezésre alkalmas eszközök piaca átalakulni látszik: korábban a netbook volt a sláger, most az új trónkövetelő a tablet.