Ötletes, de állatvédelmi szempontból mindenképpen problémásnak hangzik az a felvetés, amit szingapúri és amerikai kutatók vetettek fel. A tudósok szerint érdemes lenne bizonyos helyzetekben lecserélni a drónokat, és hardverrel felszerelt élő rovarokat alkalmazni helyettük – azok ugyanis alapból a levegőben maradnak, az alapfeladat ellátásához tehát nincs szükségük alkatrészekre.
Kaliforniai Berkeley Egyetem / Nanyang Technológiai Egyetem
A Journal of the Royal Society Interface című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői “a természet által összeszerelt robotokként” gondolnak az élő rovarokra, melyek lábaira, optikai lebenyeikre és izmaikra elektródákat rögzítenének, melyek a robotokra hátizsákként szerelt chipekhez kapcsolódnának. Az így létrehozott kiborgoknak távolról, rádiójelekkel adnák ki az utasításokat, hogy mozogjanak egy bizonyos tempóban, mikor szálljanak fel, merre forduljanak repülés közben, stb.
Kaliforniai Berkeley Egyetem / Nanyang Technológiai Egyetem
Hasonló chipes-aksis hátizsákok használatát már korábban is javasolták kutatók, de az ausztrál tudósok még csak a méhek viselkedésének jobb megértése céljából használták a technológiát. A mostani kutatás egyik résztvevője, a szingapúri Szató Hirokata professzor szerint az így megteremtett kiborgokkal olyan helyekre is be lehetne jutni, ahova drónokkal nem lehet. A Telegraph-nak nyilatkozó tudós szerint például összeomlott épületeknél kis réseken át haladva is kutathatnának a túlélők után.
Egy rovarra szerelhető chipes-aksis-elektródás szerkezet 5 fontból kihozható, azaz 2 ezer forintba sem kerül.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
