A döntőbe nyolc csapat jutott be, s végül az a csapat diadalmaskodott, amely a legjobban kezelte a korábbi fordulók során, majd a döntőben is tovább módosított kibertámadási forgatókönyvet – mondta a HVG-nek a szervezők egyike, Váczi Dániel. Hozzátette: a feladat sokrétű volt, a csapatoknak nem csak kezelniük kellett a szimulált veszélyhelyzetet, hanem arról is dönteniük kellett, hogyan kommunikálnak a döntéshozókkal, illetve a lakossággal. A verseny így alapvetően nem technikai jellegű volt, azaz nem a hackelésről, illetve annak elhárításáról szólt, hanem a következmények elhárításáról.

A versenyen – amely lényegében egy döntéshozatali gyakorlat, ún. Table Top Exercise (TTX) – egyetemi csapatok vettek részt és a megoldandó feladatok között akadt olyan is, melyben a kiberbűnözők megtámadtak kritikus infrastruktúraelemeket, s váltságdíjat követeltek. A forgatókönyv szerint az első összeg 30 millió dollárnak megfelelő Bitcoin volt, amely a határidő lejárta után tíz percenként egymillió dollárral emelkedett. A második helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csapata végzett, a harmadik pedig egy „vegyes válogatott” lett, amelyben az NKE, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Egyetem hallgatói működtek együtt. A Corvinus csapata annak ellenére is diadalmaskodni tudott, hogy a csapatnév a kiberbiztonsági szakemberek által erősen ellenzett, de mégis jelszóként gyakran alkalmazott pw1234 karaktersor volt.

A Nemzeti Kiberverseny ötlete 2016-ban született meg azzal a céllal, hogy a kiberbiztonság iránt érdeklődő fiatal tehetségek egy komplex vetélkedő keretében mérhessék össze képességeiket. A verseny megszervezésének három fő célja, hogy a hasonló nemzetközi kiberbiztonsági rendezvényekre a lehető legjobban felkészült magyar csapatok juthassanak el, egyúttal növekedjen a kiberbiztonsági szakma iránti érdeklődés, és elősegítsék a kiberbiztonsági tudatosság növelését. A Nemzeti Kiberversenyt először 2017 januárjában rendezték meg.