A biztonsági megoldások kapcsán nehéz megtalálni a megfelelő kompromisszumot: a valóban biztonságos felhasználó-azonosítás bonyolult és időigényes, arról nem is beszélve, hogy a karakterek begépelése lassítja a folyamatot, és sajátságos kockázatokkal is jár. Az idei Fintech Banking Summit konferencián elsőként bemutatkozó Izraeli cég, a Sonarax a hangalapú azonosítás területén alkotott újat, megoldásuk olcsón, egyszerűen alkalmazható például ATM-ek, mikrofizetés és banki rendszerek használatakor. A cég szerint megoldásuk más technológiákkal együttesen is alkalmazható, a mobiltelefonban lévő helymeghatározás és a hangfelismerés együttesen radikálisan csökkentik a belépők azonosítása körüli kockázatokat.

Kis ország, nagy foci

A Fintech Banking Summit első kerekasztal-beszélgetése a bankok és a fintech cégek együttműködését járta körül. A pénzügy-technológiai startupok esetében is az a fő kérdés, hogy konkrét problémát old-e meg egy startup ötlete – emelte ki Pereczes János. A MKB Fintech Lab szakembere szerint csak ezután kell megvizsgálni, hogy milyen módon lehet valóban megvalósítani az ötletet. Ezután a csapatot és a konkrét piaci körülményeket is elemezni kell ahhoz, hogy a jó döntést hozhassa meg a befektető – tette hozzá Bial Norbert, az Euroventures befektetési menedzsere. Ha pedig már megszületett a döntés a befektetésről, a befektetőnek tisztában kell lennie a feladatával, ami a finanszírozás, nem pedig a menedzselés – erősítette meg Bálint Viktor, a BnL Growt Partners szakembere. Szerinte az a legjobb, ha mindenki a saját feladatát végezheti, a menedzsment az üzleten dolgozik, a fintech startupot felkaroló bank pedig a befektetésre koncentrál. Az idő (és pénz) a megvalósításra elég lehet, ahhoz viszont mindig kevés, hogy a szerény finanszírozású startupból egy konzervatívan működő technológiai céget nevelhessen a bank.

Tal Sharon, az Equitech szakembere a magyar startup ökoszisztéma dicséretével kezdte előadását, szerinte "figyelemreméltó, hogy láthatóan rengeteg pénzt szánnak itt a kis cégek nagy ötleteinek gondozására." A Tel-Avivből érkező szakember arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a fintech nem pusztán bankok és startupok ügye; a befektetők, a felhasználói közösségek, és persze a pénzügyi és informatikai piac szereplői komoly hatást gyakorolnak a trendek alakulására, s ezen keresztül az egyes területek fejlődésére. Sharon szerint a kormányok tanulhatnak hazája stratégiájából, az izraeli kormányzatok ugyanis időben felismerték, hogy a technológiai befektetések jelentős megtérülést hozhatnak az egész társadalom számára.

Erre erősített rá a szintén az Equitechtől érkezett Nir Netzer is. Szerinte a viszonylag csekély, 8,7 millió fős lakosság, a természeti kincsek, gyémántbányák és olajlelőhelyek teljes hiánya miatt Izrael legfontosabb sőt, szinte egyetlen exportképes terméke maga a tudás. A szakember szerint nemcsak a világsikereket produkáló fejlesztők számára hasznosult kiválóan a 2016 óta ebbe a szektorba fektetett 1,4 milliárd dollár: a startupok működése köré virágzó háttérszolgáltatások épültek, az oktatócégek, a szolgáltatók, a pénzügyi bankrendszer nyitottsága egyértelműen támogatják a startupok működését. A bankok és a nagy szereplők nagyon tudatosan döntöttek a befektetésekről, az eredmény pedig nem maradt el: a térség rengeteg pénzt vonzott be külföldről. Netzer szerint ez remek példát állít az iparág elé Magyarországon is: egy kis ország nagy tervekkel és jó tervezéssel igenis eljuthat a csúcsra.

Kocsis Gergely a Rowan Hill Global technológiai tanácsadó cég ügyvezetője ugyan méltatta a magyar kormányzat fintech-stratégiáját, azt ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország nem tartozik az Európai Unió digitális élvonalába. A szakember szerint a lakosság körében több millióan vannak végzetesen lemaradva a digitális kompetenciák területén, de az is veszélyt jelent, hogy a hazai piacnak nem lesz elég nagy a felszívóereje, ezáltal egyrészt itthon is a külföldi technológiák fognak elterjedni.

Kárrendezés és csalásfigyelés új módszerekkel

A következő kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a (biztosítási és technológiai ipar határán mozgó) insurtech hamarosan minden tevékenységet le fog fedni a biztosítók működése kapcsán: a pénzügyi háttérfolyamatok menedzselését, a kárrendezést, a csalásfigyelést, a biztosított eszközök tárgyak monitorozását vagy például a lakásbiztosítások árazását is.

Sallai Linda, a CIG Pannónia Biztosító termék- és üzletfejlesztési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiák alkalmazásával új kockázatok is megjelennek, például a kiberbiztonsági kockázatok és az önvezető autókkal kapcsolatos felelősségi kérdések. Ezek miatt nem lehet előre látni, hogy milyen termékeket fog igényelni a piac, ahogy azt sem, hogy a vásárlók mennyit hajlandók azokért fizetni.

Szota Szabolcs, a Smartsurance Technologies szakembere szerint komoly kihívást jelent majd, ha Amazon méretű mamut cégek lépnek be a piacra. Ez itthon talán nem jelent azonnali fenyegetést, nemzetközi szinten viszont komoly változást indukál.

A szabályzók kapcsán megoszlottak a vélemények, Sallai Linda szerint a komoly szabályzás része a játéktérnek, és inkább a másik oldalon kell segíteni az implementáció, adoptálás folyamatát. Ezzel szemben a Generali Biztosító IT-igazgatója, Radnóti Tibor szerint nem az a fő baj, hogy a szabályzók lassan követik az eseményeket, hanem az, hogy gyakran még hátráltatják is a piaci igények lekövetését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.