Olyan technológiát fejlesztettek Ausztráliában, ami nagy lökést adhat a napelemek terjedésének

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem, valamint a Kaliforniai Technológiai Intézet közös kutatásában egy új megoldást találtak ki a tandem napelemek készítéséhez, ami még hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi a napelemeket.

  • hvg.hu hvg.hu
Olyan technológiát fejlesztettek Ausztráliában, ami nagy lökést adhat a napelemek terjedésének

A nyár közepén egy igazán jó hír érkezett a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban. Kiderült: a napenergia mára olyan olcsóvá vált, hogy lassan nem is éri meg mással áramot előállítani. Mindez egyszerre köszönhető a jelentős mennyiségű pénznek, ami az iparágba áramlik, valamint annak, hogy a szerkezetek egyre olcsóbbak és hatékonyabban lettek.

A fejlesztésben az ausztrálok már eddig is az élen jártak, – elég csak a hagyományosnál 30x olcsóbb napelemre gondolni, – az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatóinak legfrissebb tanulmánya pedig még olcsóbb és még hatékonyabb panelek elkészítéséhez vezethet. Dr. Heping Shen, a tanulmány társszerzője szerint a jelenlegi panelek szilícium-alapúak, amivel lassan kezdik elérni a teljesítőképesség korlátait. Márpedig ahhoz, hogy a gazdaságot hatékonyan át lehessen állítani a napenergiára, további előrelépésre lesz szükség.

Az ANU és a Kaliforniai Technológiai Intézet kutatói most egy olyan eljárást dolgoztak ki, amely segítségével a szilíciumot és a perovszkit nevű oxidávánnyal vegyítve lehessen még hatékonyabb napelemeket készítnei. A technológia lényege gyakorlatilag az, hogy így úgynevezett tandem napelemek készíthetőek. Ezek olyan napelemek, ahol a panelek két rétegben, egymás felett helyzekednek el. Ilyen megoldás már régóta létezik, ráadásul hatékonyabb is, mint a hagyományos változat, ám eddig meglehetősen drága volt az előállítás költsége, ami gátat szabott a terjedésének. Az ANU kutaóti szerint azonban az ő megoldásuk a jelenlegi legegyszerűbb.

Ausztrál Nemzeti Egyetem

Amikor a szakemberek egy tandem napelemet készítenek, szükségük van egy közbünső rétegre, hogy az elektromos töltés könnyen átvihető legyen. Mindezt úgy kell elképzelni, mint egy szendvicset, aminek a közepén van még egy szelet kenyér: stabilabb szerkezetet biztosít, de jobb lenne, ha nem lenne ott.

A kutatóknak ezt a közbünső réteget sikerült kiiktatniuk, így még hatékonyabban tud működni a rendszer, valamint a gyártással (és a bontással) járó hulladékanyag is jóval kevesebb lesz. A szakemberek állítása szerint ezzel a megoldással már 24 százalékos teljesítmény-növekedést sikerült elérniük, de bőven van még lehetőség a technológiában.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.