Balogh Csaba
Balogh Csaba

Miközben Budapest közlekedésügyi vezetői hosszú évek óta szerencsétlenkednek az e-jegyrendszer megtervezésével, vannak városok, ahol ugyanilyen régóta jól működik a dolog. Hab a tortán, hogy az utasok számára lényegében fillérekért.

Talán még csak a középiskolai érettségijére készül az ember, aki a magyar főváros közlekedési hálózatát egyszer majd belépteti a 21. századba. Nem valószínű ugyanis, hogy az elektronikus jegyrendszerből egyhamar lesz valami – pedig már 2004 óta próbálják bevezetni. A 2006-os céldátumot sikerült tartani, az eredeti tervhez képest csupán annyi eltérés mutatkozott, hogy abban az évben nem elindították a rendszert, hanem lefújták a kiépítését. Előbb 2008-ban melegítették fel az ötletet, majd 2012-ben. Ez utóbbi vonalon előbb 2017-et nevezték meg céldátumnak, majd 2018-at. Ahogy az előző évtizedben, a céldátum végül itt is mérföldkőnek bizonyult a projektben: a BKK felmondta a szerződést a rendszer kivitelezőjének kiválasztott Scheidt & Bachmann német vállalattal.

Pedig egy elektronikus jegyrendszernek sem a megtervezése, sem a működtetése nem rakétatudomány. Világszerte rengeteg kisebb-nagyobb városban sikerült már megoldani. Az e-jegyek legmodernebb, okostelefonos alkalmazási területén talán a brit Masabi rendelkezik a legtöbb tapasztalattal: Athéntól Londonig, Bostontól New Yorkon át San Franciscóig több nagyvárosban is az ő rendszerüket használják. Mi Las Vegasban próbáltuk ki.

©

A kaszinók városából egyre inkább komplex szórakoztatóipari központtá hízó amerikai településen néhány éve még igen keserves dolga volt a látogatóknak, akik buszjegyet próbáltak beszerezni. Készpénz nélkül meg volt lőve az ember a buszokon, sőt bizonyos esetekben még készpénz birtokában is, a járműveken ugyanis – mint sok helyen máshol – csak vonaljegyet lehetett vásárolni.

Valljuk be, ez azért nem tartozik a világ azonnali megoldást kívánó problémái közé. De furcsa érzést keltett például azokban az újságírókban, akik éppen a CES technológiai szakkiállítás miatt érkeztek a városba, hogy a legújabb innovációkról halljanak – majd a konferenciateremből kilépve azonnal megtapasztalják, hogy a tömegközlekedésben meglehetősen butának érzi magát a zsebükben lévő okostelefon.

A helyzet akkor változott, amikor 2016 novemberében megjelent a helyi békávé szerepét betöltő RTC és a már említett Masabi nevű cég munkájának gyümölcse, a rideRTC alkalmazás. A programmal mi a McCarran nemzetközi repülőtérre érkezve ismerkedtünk meg. Az ismeretségből gyorsan barátság lett: a felület annyira felhasználóbarát, hogy 1-2 perccel a letöltés után már nem csak beregisztráltuk magunkat és bankkártyánkat, hanem meg is vásároltuk a mobilos napijegyünket. (Ha az 1-2 perces időintervallum ismerősen cseng, az nem véletlen, valóban előfordult a híradásokban hasonló témában: nagyjából ennyi időbe telt feltörni a BKK T-Systems által fejlesztett e-jegyrendszerét.)

Praktikus megoldás, hogy amikor a rendszer eladja nekünk az időkorlátos jegyet, egyből még nem aktiválja azt. Így csak akkor indul az érvényességi idő, amikor később – például a buszra szállva – aktiváljuk a megvásárolt jegyünket. Az Egyesült Államokon kívülről érkező turisták kifejezetten örülhetnek neki, hogy erre akár a buszra felszállás pillanatában is nyílik lehetőség – mindegyiken van ugyanis ingyenes wifi.

Az elektronikus jegy egy egyszerű QR-kódból áll, a járműre fellépve ezt kell az első ajtó mellett lévő leolvasó elé tartani, a gép pedig a felszállást minimális mértékben lassítva, gyorsan beolvassa a kódot, majd zöld jelzést ad. Hiába is próbálná a rafinált turista a QR-ről képernyőképet készítve az egész családját/csapatát feljuttatni a buszra, a kód ugyanis 2 másodpercenként változik, így nehezítvén a jegy hamisítását.

Az, hogy a rendszer kényelmes, közel sem jelenti azt, hogy hiba nélkül működik. Ezt volt alkalmunk megtapasztalni, amikor az egyik buszon valamiért nem működött a QR-olvasó gép. A sofőr nem esett kétségbe, így mi sem: egyszerűen csak meg kellett érintenünk az alkalmazásban a QR alatti gombot, így előjött egy újabb jelzés, amely az aktuális dátumot és időt mutatja, egy három, különböző színű és más-más ütemben pulzáló négyzetekből álló háttéren. A trikolor lényeges: a sofőrök saját kis képernyőjükön nem csak azt tudják ellenőrizni, hogy mennyi a pontos idő – tehát igazi jegyet mutat-e az alkalmazást felmutató utas, vagy trükközni próbál valahogyan –, hanem azt is látják, hogy mikor milyen színeknek szerepelnek a hátterében. A szemrevételezéssel történő ellenőrzés pedig azért is hasznos, mert így rövid időn belül lényegében bármennyi járműre "felszerelhető" a mobilos jegyrendszer, hiszen valójában nincs is feltétlenül szükség semmi felszerelésére. Még az aktuális idő alapján generált színkód is leolvasható egyszerűen az ellenőrnél/sofőrnél lévő okostelefonról.

Balra a QR, jobbra a színkód.
©

A hitelesítési módszer nagy előnye az is, hogy nem igényli a jegy személyhez kapcsolását – mint például a MÁV egyébként hasonlóan jól, csak picit körülményesebben működő mobiljegyes rendszere –, így mind a regisztráció gyorsabb, mint az utazás közbeni ellenőrzés.

Azzal már nem találkoztunk, csak a gyártói leírásból tudjuk, hogy a Masabi-féle JustRide platform nem csak az utasok telefonján jelenít meg fontos információkat, hanem a közlekedési társaság központjában is. Ott nem csak a jegyvásárlási statisztikákat követhetik nyomon, hanem az ilyen mobiljegyet használók utazási szokásait is.

Hogy a mobiljegyrendszer nem csak nekünk tetszett, arra utal, hogy Bostonban, ahol vonatokon alkalmazzák a megoldást, már a megvásárolt jegyek több mint felét teszik ki az okostelefonon vásárolt és bemutatott jegyek. A brit National Express West Midlands buszokon és villamosokon használja a rendszert, melynek hatására az utasok 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a korábbiaknál szívesebben és többször ül buszra.

Nem a rendszer mobilbarátságához, de a Las Vegas-i történethez tartozik, hogy egy napijegy 5 dollárba, azaz 1408 forintba kerül. Ez egyébként valamivel olcsóbb az 1650 forintos budapesti napijegynél, de ez mellékes, hiszen a két város közlekedést hálózatának mérete ég és föld, a magyar főváros javára. Inkább csak azért érdekes megemlíteni, mert él a magyar fejekben egy olyan tévhit, hogy Amerikában minden drága a magyar fizetésekhez képest. Nos, mint látszik, ez nem egészen így van. Sok dolog nem drága – még innovatívabb formában sem. Az amerikai fizetésekhez képest pedig kifejezetten filléres.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A világ leggazdagabb 26 emberének vagyona annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak

A világ leggazdagabb 26 emberének vagyona annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

Busz és tartálykocsi ütközött Pakisztánban, legkevesebb 27 ember meghalt

Busz és tartálykocsi ütközött Pakisztánban, legkevesebb 27 ember meghalt

Orbán Andy Vajna halálára: Köszönök mindent, barátom

Orbán Andy Vajna halálára: Köszönök mindent, barátom

Antonio Banderas is búcsúzik Andy Vajnától

Antonio Banderas is búcsúzik Andy Vajnától

Halálos tűz pusztított egy francia síterep központjában

Halálos tűz pusztított egy francia síterep központjában