Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
A legénység nélküli Csandraján-2 misszió részét képező rakétát, landolóeszközt és holdjárót az indiai űrkutatási hivatal (ISRO) építette. A tervek szerint július 15-én bocsátják majd fel a GSLV Mk III-as hordozórakéta segítségével. Az ISRO közlése szerint mintegy 10 milliárd rúpiába (40,8 milliárd forintba) kerül a misszió.
Mintegy 50 napig tartó út után az ISRO leszállóegysége "puha", irányított leszállást hajt végre szeptember 6. körül a Hold felszínén. "A landolás előtti utolsó 15 perc lesz a legizgalmasabb számunkra" – mondta K. Sivan, az ISRO vezetője. A szervezet szerint a Hold gravitációjának változásai, a terep adottságai és a por is okozhat problémákat.
Amennyiben sikeres lesz a misszió, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után India lehet a negyedik ország, amelynek sikerül űreszközt küldenie a Holdra. Legutóbb januárban, Kína irányításával landolt rover a Holdon.
Az indiai lesz az idei harmadik, Holdra irányuló landolási kísérlet, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. A 79 millió dolláros projekt során az indiai űrszonda segítségével erősítették meg, hogy létezik víz a Holdon. A Csandraján-2-t eredetileg az orosz Roszkoszmosszal közös együttműködésben tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India technikai különbözőségek miatt megszakította az együttműködést.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
