Az Európai Bizottság közzétette azon tagállami tervek tervezeteire vonatkozó értékelését, amelyek célja az EU energiauniója célkitűzéseinek megvalósítása, különös tekintettel az EU 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célértékeire.
Értékelésük szerint a nemzeti tervek jelentős erőfeszítéseket tükröznek, de rámutattak arra is, hogy számos terület még javításra szorul, főként a 2030-ra kitűzött célértékek teljesítését biztosító célzott és testreszabott politikák, valamint azok az intézkedések, amelyek hosszú távon a klímasemlegesség felé vezető úton maradást biztosítják.

National Oceanic and Atmospheric Administration
Az Európai Bizottság keddi közleményében azt írta: a tervek alulmúlják az elvárásokat mind a megújuló energiaforrások részesedése, mind az energiahatékonysági hozzájárulások tekintetében, így az EU átfogó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez az ambíciószint együttes fokozására van szükség.
"Akárcsak az Unió, a tagállamok is integrált módon és tízéves távlatban ismertetik az éghajlattal és az energetikai átállással kapcsolatos szakpolitikáikat. A tagállamok viszonylag rövid idő alatt figyelemreméltó tervezeteket nyújtottak be, ugyanakkor egyik tervezet sem tökéletes" – mondta Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnök.
Sefcovic szerint a végleges tervek az év végére várhatóak, ajánlásaik pedig megmutatják, hol van szükség több erőfeszítésre.
Elolvasták az Európai Bizottságban a magyar energia- és klímatervet, majd azt írták: kidolgozatlan az anyag, kiegészítésre szorul, ahol pedig konkrét tervek vannak benne, az nem elégséges.
"A tagállamok előzetes nemzeti terveit kiértékelve elmondhatom, hogy bizakodó vagyok az általuk megtett jelentős erőfeszítések kapcsán. A végleges tervekben azonban még több ambícióra van szükség ahhoz, hogy a helyes vágányra tereljük az EU-t az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a gazdaság modernizálása terén" – erről Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos beszélt.
A Bizottság az előzetes nemzeti tervek elemzése során azt vizsgálta, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá az EU energiauniójának célkitűzéseihez és a 2030-as célértékek teljesítéséhez. Az előzetes nemzeti energia- és klímatervek mind a megújuló energiaforrások részesedése, mind az energiahatékonysági hozzájárulások tekintetében alulmúlják az elvárásokat. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az eltérés elérheti a 1,6 százalékpontot is. Az energiahatékonyság esetében az eltérés 6,2 százalékpont (a primerenergia-fogyasztás tekintetében), illetve 6 százalékpont (a végső energiafogyasztás tekintetében) is lehet.
A jó hír az, hogy a tagállamoknak most 6 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy növeljék a nemzeti célkitűzések szintjét. A Bizottság javaslatai és részletes kiértékelései azt célozzák, hogy a tagállamok a terveiket 2019 végéig véglegesíthessék, és a következő években hatékonyan meg is valósíthassák.
A cikkhez használt nyitókép nem képszerkesztővel manipulált fotó, tényleg ez a helyzet Grönlandon. Ott, ahol elvileg jégnek kellene lennie.
Az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló, tavaly december 24-én hatályba lépett új rendelet (mely a „Tiszta energia minden európainak” csomag részét képezi) értelmében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy 10 éves nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra – emlékeztettek a közleményben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.