szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Parker Solar Probe augusztusban küldte haza az első 22 GB-nyi adatot a Napról, amelyet a kutatók már fel is dolgoztak, és ami egy igen furcsa jelenséget tárt eléjük.

Éveken át dolgoztak azon a NASA tudósai, hogy olyasmit vigyenek véghez, amire korábban még nem volt példa. Jelen esetben ez egy autó méretű űrszondát jelent, amelyet egyenesen a Naphoz küldtek – de olyan közel, amilyen közel még soha egyetlen eszköz sem járt: a Nap koronájába.

A küldetés végül 2018 augusztusában indult el, amikor a hordozórakéta felemelkedett a floridai Cape Canaveralből, majd novemberben már el is érte a célját. A csillagunkról azóta egy lenyűgöző fotót is küldött már haza a szonda – ami nem mellesleg néhány szerencsés ember nevét is magával vitte –, augusztusban pedig arról lehetett hallani, hogy megérkezett az első 22 GB adat, amit a tudósok el is kezdtek feldolgozni, ezek eredményét pedig a Nature című tudományos lapban közölték.

©

Az adatok alapján az egyik legmeglepőbb felfedezést az jelentette, hogy a Nap mágneses tere a csillag felszínéhez közelítve sokkal ingatagabb, mint azt eddig gondolták, az irányát pedig oda-vissza váltogatja. A magyar származású Adam Szabo, a NASA a Parker Solar Probe misszió egyik tudósa szerint arra, hogy a Nap mágneses mezője egyetlen pillanat alatt 180 fokos irányváltást tesz, a legkevésbé sem számítottak.

A tudós szerint a furcsa jelenséget a napszél okozhatja. Ahelyett ugyanis, hogy folyamatosan "fújna" az égitest felől, egy része kitörés formájában távozik a csillagból, gyorsabban, mint az őt körülvevő közege. Ez az erőbehatás megnyújthatja a mágneses teret, és lényegében meg is fordíthatja azt.

A mágneses tér "helyreállását" hatalmas robbanások kísérik, ilyenkor pedig nagy sebességgel lökődnek ki részecskék az égitestből.

A tudósok úgy vélik, hogy a nagy sebességgel elinduló napszél "befogja" azokat, amelyek alacsonyabb sebességgel indultak útnak. Emiatt láthatjuk azt a Földről, hogy a részecskék áramlása viszonylag konstans.

Szabo szerint ugyanakkor ez a megállapítás még nem válasz a végső kérdésre – vagyis arra, hogy miként működik a Nap, és miért forróbb a külső része a felszínnél –, inkább csak megmutatja, milyen irányban érdemes keresgélni – írja a The Verge

©

A Parker napszonda jelenleg is gyűjti az adatokat a Napról, amit hamarosan továbbít majd a Föld felé. A tervek szerint lesz majd egy pont, amikor a szerkezet már csak 6,4 millió kilométerre lesz a Naptól. Ilyen közel még soha egyetlen eszköz sem merészkedett.

Ha kíváncsi, mi minden derül még ki a Napról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

A Nap koronájába merült a NASA űrszondája

Behatolt a Nap külső légkörébe, a koronába hétfő éjjel az amerikai űrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevű űrszondája, amely ekkor 24 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét - közölte a NASA.