A brazil Santa Maria-i Szövetségi Egyetem (UFSM) kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban közölték tanulmányukat, amelyben emlékeztettek, hogy a hüllők vették át az uralmat a perm és a triász földtörténeti időszak határán, 250 millió éve végbement tömeges kihalás után, amelynek során a fajok 90-96 százaléka elpusztult.
A legkorábban felbukkant csoportok között volt a hosszú nyakú állatokból álló tanystropheidae család, amelynek életmódja ma is rejtélyes, azonban a triász időszakban jól boldogulhattak. A család evolúciójának korai szakaszáról keveset tudni, mivel nagyon kevés maradványuk maradt fenn.
Tiane Oliveira paleontológus és kollégái a dél-brazíliai Sanga do Cabral kőzetformáció korai triász időszaki üledékében talált kövület alapján új hüllőfajt azonosítottak. A fennmaradt hátsó láb-, medence- és farokcsontokat más fajok maradványaival összehasonlítva azt állapították meg, hogy a faj a tanystropheidae család legközelebbi ismert rokona. Az új fajnak az Elessaurus gondwanoccidens nevet adták.
A név első tagja A Gyűrűk Ura című regényfolyam egyik szereplőjére, Elessarra, más néven Aragornra utal, a megkövült állat hosszú lábai miatt esett rá a választás.
A tanystropheidae család sok kövülete került elő késő triász időszaki európai, ázsiai és észak-amerikai sziklás vidékekről és tengeri üledékből. Az elessaurus dél-amerikai üledékbeli jelenléte arra utal, hogy a csoport talán a déli féltekéről származik és őseik a szárazföldön éltek azelőtt, hogy a vízi élethez hozzászoktak volna.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
