Sok szülőt tölt el aggodalommal, hogy a gyerekét szinte ki sem lehet robbantani a videojátékok mellől. Egy új tanulmány viszont éppen ennek az időtöltésnek a járulékos hasznát emelte ki.
Szülői részről általában aggódás kíséri a videojátékba feledkezett gyerekeket, és az aggodalmakat csak tovább erősíti a videojátékipar növekedése az elmúlt 20 évben, amivel párhuzamosan a játékosok demográfiai összetétele is gyorsan változott. Egy 2022-es nagyszabású amerikai felmérés például kimutatta, hogy a 2–17 éves gyermekek 71 százaléka játszik videojátékokkal, ami 4 százalékpontos növekedés 2018-hoz képest Tekintettel a gyermekkorban és serdülőkorban végbemenő jelentős agyfejlődésre, ezek a tendenciák arra késztették a kutatókat, hogy megvizsgálják összefüggést e játékok és a kognitív képsségek között.
A kutatásba körülbelül kétezer kilenc- és tízéves gyereket vontak be. Két csoportba osztották őket aszerint, hogy sosem játszottak vagy legalább három órát ezzel foglalkozta. A háromórás küszöböt – írja a Science Alert – azért választották, mert az meghaladja az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia irányelveit, amelyek maximálisan napi 2 órányi képernyőidőt ajánlanak ebben a korban.
Az első feladatban a gyerekek balra, illetve jobbra mutató nyilakat láttak, és az iránynak megfelelően kellett egy adott gombot megnyomniuk, amilyen gyorsan csak lehetett. Ha a stop jel tűnt fel, semmit sem kellett nyomniuk – ezzel azt mérték, hogy mennyire tudják kontrollálni az impulzusaikat. A következő feladat egyfajta memóriajáték volt: emberek arcára kellett emlékezniük.
Miután statisztikai módszerekkel kiszűrték az eredményeket torzító változókat (például a szülői jövedelmet, az IQ-t és a mentális egészségügyi tüneteket), megállapították, hogy a videojátékosok egyértelműen jobban teljesítettek mindkét esetben. Mindezt az fMRI készülékkel végzett vizsgálati eredmények is magyarázzák: a játékosok agya több aktivitást mutatott a figyelemhez és a memóriához kapcsolódó területeken, a feladatok végrehajtása során.
„Eredményeink felvetik azt az érdekes lehetőséget, hogy videojátékokkal folytassanak kognitív edzéseket” – írják a szakemberek. Azonban azt jelenleg még nem tudni, hogy az egyébként is jobb kognitív teljesítmény ösztönzi a több játékot, vagy épp ez utóbbi eredménye. A szakemberek remélik, hogy egyértelműbb eredményeket kapnak, ahogy a vizsgálat folytatódik, és újra megnézik ugyanazokat a gyerekeket idősebb korban.
Azt a kutatók sem vitatják, hogy a túlzásba vitt videojátékozás káros az általános mentális egészségre és fizikai aktivitásra, viszont az eredményeik azt mutatják, hogy a játékokkal még mindig jobban kihasználható a képernyőidő, mint a YouTube- vagy a TikTok-videók bámulásával, aminek nincsen észrevehető kognitív hatása.
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A MagNet Bank helyi fiókját próbálták meg kirabolni. A rendőrség keresi az elkövetőt.
Még lakat sincs a kapun.
