A kutatókat és a szülőket egyaránt régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor szabad először telefont, táblagépet adni a gyerek kezébe, és hogy ez javítja vagy rontja-e később a gyermek bizonyos képességeit. A Harvard Egyetem kutatói most ezt a kérdést vizsgálták meg, és nem túl szívderítő a válaszuk.

A JAMA Pediatrics folyóiratban közzétett tanulmány szerint ha a csecsemőkorban – vagyis nagyjából 1 éves kortól kezdve – a gyereknek nagy a képernyő előtt töltött ideje – mert például egy telefonon elindított mesével akarjuk lekötni a figyelmét –, akkor 9 éves korára gyengébbek lesznek az úgynevezett végrehajtó funkciói.

A végrehajtó funkciók olyan mentális folyamatok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy tervezzünk, összpontosítsunk a figyelmünkre, emlékezzünk az utasításokra és sikeresen tervezzük meg több feladat végrehajtását”. A tanulmány szerint a végrehajtó funkciók fontos szerepet játszanak az érzelmi szabályozásban, a tanulásban, a tanulmányi eredményekben és a mentális egészségben is.

Pixabay / Andi_Graf

Erika Chiappini, a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának pszichiátriai és viselkedéstudományi tudósa a CNN-nek úgy nyilatkozott, társadalmi, tudományos és szakmai sikereinket, valamint az önmagunkkal való törődésünkre is kihatással vannak. Vagyis gyakorlatilag mindenre, amitől valaki sikeres és kiegyensúlyozott lehet.

A szakember megjegyezte: bár a kognitív képességeink csecsemőkortól felnőttkorig fejlődnek, nagy hatással van erre a fejlődésre, hogy milyen ingereket kapunk a kezdetekkor.

A tanulmány egybecseng azzal az ajánlással, amit az amerikai gyermekgyógyászok tettek. Ezek szerint 18 hónapos korig tilos minden nemű képernyőidő, kivételt ez alól csak a videócsevegés jelenthet.

A kutatók 437 gyereket vizsgáltak meg, akiket 1 éves, 18 hónapos és 9 éves korukban elektroencefalográfiás (EEG) vizsgálatnak vetettek alá. Ez az agy kognitív funkcióihoz kapcsolódó idegpályáinak vizsgálatára szolgál. Emellett a szülők arról nyilatkoztak, hogy a gyerekük mennyi időt tölt a képernyő előtt.

Az eredmények azt mutatták, hogy összefüggés van a képernyő előtt töltött idő mértéke, valamint a figyelemmel és a végrehajtó funkciókkal kapcsolatos problémák között. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, további vizsgálatot kell végezni, hogy egyértelműen kiderüljön, valóban ez okozza-e a problémát, vagy vannak esetleg más tényezők is, amelyeket a tanulmány nem vett figyelembe.

Az amerikai gyermekorvosok szerint a gyerekek számára a tanulást, a mintavételt és a felnőttekkel való interakciót semmi sem tudja kiváltani, és semmivel nem helyettesíthető.

Sok fiatal évente 114 napot tölt a képernyők előtt - többet, mint az iskolában

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okoseszközöket naponta, de már az öt év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség - hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézség, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek is.

„A csecsemők és a gyerekek is társas tanulók, és nagyon sokat profitálnak a másokkal (felnőttekkel és gyerekekkel) való interakcióból, amit nehéz elérni a képernyőn keresztül” – emeli ki Chiappini. A gyerekek a szülőktől önkontrollt tanulhatnak, és megismerhetik az érzelmeiket, amelyeket később így helyesen tudnak használni.

A szakemberek azt javasolják, hogy a képernyőidő helyett inkább vonják be a szülők a gyerekeket a mindennapos teendőkbe – például hajtogassanak ruhát, vagy sepregessenek közösen. A legkisebbek kezébe pedig egyszerűen ne adjunk készüléket. Ha pedig már olyan idős, hogy muszáj képernyő elé ülnie – például egy iskolás feladat miatt –, akkor szorítsuk minél lejjebb ezt az időt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.