Megosztott az ismerőse egy hírt a közösségi médiában, esetleg még hozzá is fűzött egy velős kommentárt? Lehet, hogy igazából egy szót sem olvasott el belőle, csak továbbosztotta a címe alapján – egy friss kutatás szerint az esetek 75 százalékában ez történik.
Amerikai kutatók összesen 35 millió nyilvános Facebook-posztot elemeztek ki, melyekben valamilyen hivatkozást is megosztott a felhasználó. Főleg azokra az időszakokra fókuszáltak, amikor valamilyen jelentős esemény történt az amerikai politikai életben 2017 és 2020 között.
Mint a Nature Human Behaviour tudományos folyóiratban publikált eredményekből kiderül: a megosztott hírcikkek 75 százalékát úgy osztotta tovább az adott felhasználó, hogy igazából nem is kattintott rá, tehát nem olvasta el.
A szerzők szerint az eredmények „beszédesek és aggasztóak”, és arra is magyarázattal szolgálhatnak, hogy miért terjednek olyan könnyen a közösségi médiában az álhírek.
Adódhat azonban a kérdés, hogy mi állhat a dolog hátterében. A kutatók úgy vélik, az online interakciók „sietős természete” lehet a kulcs, a felhasználók ugyanis sokkal spontánabbak a megosztott tartalmakkal kapcsolatban – összegez az Euronews.
A közösségi médiában ugyanis túl vannak terhelve információkkal az emberek, miközben nyomás is nehezedik rájuk, hogy legyenek gyorsak. Ez vezethet oda, hogy egyszerű, sokszor felszínes dolgokra hagyatkoznak.
Ennek eredménye, hogy a felhasználó úgy érzi, tájékozottabb valamilyen tudományos vagy politikai témában, mint valójában.
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a valamelyik pártot nyíltan támogató emberek nagyobb valószínűséggel osztanak tovább hírcikkeket megnyitás nélkül, mint azok, akik semlegesnek vallják magukat. Azt ugyanakkor a publikáció szerzői is elismerik, hogy a tendencia mögött „hiperaktív”, pártos fiókok és közösségek állhatnak, amelyek inkább lehetnek hajlamosak a tartalmak újraposztolására, hogy erősítsék azok elérését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
