szerző:
Hack Péter

A sajtóban gyakran megszólaló alkotmányjogász azt állítja „nem lehet mit tenni a mellényes Vonával a parlamentben”. Nem akarok vitatkozni a nyilatkozóval, csak közös gondolkozásra hívom az olvasókat, annak megítélésére, hogy tud-e a jog valamit kezdeni ezzel a bonyolultnak látszó problémával.

Amiről biztosan nincs vita: 2007 decemberében a Fővárosi Főügyészség „a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére” hivatkozva kezdeményezte a Magyar Gárda egyesület feloszlatását. A Fővárosi Bíróság 2008 decemberében, első fokú ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. 2009 júliusában a fellebbezés folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla döntése folytán a feloszlatás jogerőssé vált. Az ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság elutasította.

Vona Gábor - mellényben

Az egyesület feloszlatása a jogállam szabályai szerint zajlott, a döntés jogerős és végrehajtható, ettől kezdve, aki a feloszlatott egyesület vezetésében vesz részt, vagy működésében a köznyugalmat zavaró módon vesz részt, vagy a működéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket megteremti, bűncselekményt követ el. Aki a feloszlatott szervezet működésében nem köznyugalmat zavaró módon vesz részt, az szabálysértést követ el, mint ahogy az is szabálysértést követ el, aki „nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát, vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel”.

Vannak, akik a szabálysértési rendelkezések alkotmányosságát vitatják, de amíg az Alkotmánybíróság nem állapítja meg a jogszabály alkotmányellenességét, addig a szabályt mindenki köteles betartani, és a hatóságok kötelesek betartatni.

Itt érünk az Országgyűlés pénteki üléséhez, ahol a Jobbik elnöke nyilatkozata szerint olyan mellényben fog megjelenni, amelyben a feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája ismerhető fel. (Most azon nem érdemes vitatkozni, hogy mi van, ha nem is olyan, csak majdnem, hiszen maga a pártelnök ígérte meg korábban, hogy a törvényesen feloszlatott törvényellenes szervezet ruhájában akar részt venni az alakuló ülésen.)

Az MTI-nek nyilatkozó alkotmányjogász szerint: „’tettenérés’ esetén az eljáró kormányőr (vagy a távolabbi utcákban rendőr) igazoltathatja a szabálysértőt, és ha kiderül, hogy képviselő, akkor nyilatkozatnia kell arról, lemond-e mentelmi jogáról”. Az alkotmányjogász véleménye szerint: „a kormányőrnek kötelessége intézkedni, ám kényszert nem alkalmazhat, és őrizetbe sem veheti a képviselőt”.

Ha igaza van a nyilatkozónak, akkor jogértelmezéséből az következik, hogy ha egy rendőr szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésén „tettenér” egy képviselőt, és a képviselő felfedi képviselői mivoltát, akkor a rendőr nem intézkedhet vele szemben. Tehát a nyilatkozó jogi álláspontja szerint, ha a rendőr tetten ér egy betörőt, akiről kiderül, hogy képviselő, akkor a képviselő-betörőtől függ, hogy abbahagyja-e a betörést, vagy sem, mert ha nem hagyja abba, akkor a rendőr „kényszert nem alkalmazhat, és őrizetbe sem veheti a képviselőt”. Tényleg így lenne? (A betörés helyett bármilyen más bűncselekményt elképzelhetünk.)

Jó, mondhatja erre bárki, hogy a bűncselekmény az más, itt szabálysértésről van szó. Akkor lássunk egy szabálysértést, a képviselő láthatóan ittasan kíván autót vezetni, tilos helyen szemetel, a kórház mentőbejáratát elállva akar parkolni, vagy nyilvános helyen akar könnyíteni magán. Valóban azt mondja a magyar jog, hogy ezeket a magatartásokat a rendőr nem akadályozhatja meg? Holott a rendőrségi törvény szerint a rendőr köteles „a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni”. Sőt, a rendőrségi törvény azt is előírja, hogy „a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet … sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.” A rendőrségi törvényt tovább olvasva azt is látjuk, hogy a rendőr a előállíthatja azt, aki „a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja”.

A képviselők jogállásáról szóló törvény a mentelmi jog kapcsán kimondja: „A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. A szöveg a rendőri intézkedésről nem szól, a rendőr intézkedését nem tiltja, csak a szabálysértési eljárást, a büntető eljárást, vagy a büntető eljárásjogi kényszerintézkedést. Nem véletlenül nem tiltja, ugyanis a mentelmi jog nem a képviselők törvény felettiségét szabályozza, hanem csak attól akarja a törvényhozó hatalom tagjait megóvni, hogy a végrehajtó hatalom szervei önkényesen akadályozzák őket munkájukban.

Azt, hogy a rendőri intézkedés után indul-e szabálysértési eljárás vagy sem, majd eldöntik, és ebben az esetben, ha a szabálysértő képviselő, akkor lemondhat a mentelmi jogáról, és ha nem mond le, akkor az Országgyűléstől a legfőbb ügyész útján kérni kell a mentelmi jog felfüggesztését. Ha pedig a képviselő úgy érzi, hogy mentelmi jogát megsértették, akkor ezt köteles az Országgyűlés elnökének jelenteni.

Az eddigiek alapján két lehetséges értelmezés van, az egyik szerint, ha a képviselő törvényt sért és a rendőr felszólítására sem hagyja abba, akkor a jog tehetetlen, a rendőr nem tehet semmit, illedelmesen elköszön és további kellemes szabálysértést kíván, hiszen a képviselőt mentelmi jog védi, így érinthetetlen.

A másik lehetséges értelmezés szerint a képviselő nem törvény feletti, így sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem követhet el büntetlenül, ha tetten érik, akkor a rendőr intézkedhet vele szemben, mégpedig, ha bűncselekmény közben éri tetten, akkor őrizetbe veheti, ha szabálysértés során, akkor felszólíthatja az abbahagyásra, de ha nem hagyja abba, akkor a rendőrségi törvényben szabályozottak szerint ugyanúgy intézkedhet, mint bárki mással szemben.

A gárdamellény-ügyben egy kérdés még nyitva maradt: igaz-e, hogy ha – amint azt a nyilatkozó alkotmányjogász állítja – „a ’szabálysértő’ már belépett az épületbe (ti. az Országházba), senki sem tehet ellene semmit, még az alakuló ülést levezető korelnök sem”. Valóban igaz lenne, hogy az Országházban bárki bármit tehet? Tehát, ha a Jobbik elnöke szó szerint azt teszi, amit a frakciók tanácskozásán ígért, hogy fekete mellényben és fehér ingben jelenik meg az ülésteremben – nadrág, cipő, és alsónemű nélkül –, akkor ebben senki nem akadályozhatja meg? Senki nem akadályozhat meg egy képviselőt abban, hogy közszeméremsértő módon jelenjen meg az ülésteremben?

Vagy, ha ez a kép túl horrorisztikus, vegyünk egy másik példát, valóban senki nem akadályozhat meg egy képviselőt abban, hogy az ülésteremben ittasan, cigarettával az egyik kezében, pálinkás üveggel a másikban, randalírozzon? Más szavakkal, nem akadályozható meg a képviselő abban, hogy az ülésteremben szabálysértést kövesen el? Ha így van, akkor mit jelent a Házszabály azon rendelkezése, hogy az Országgyűlés elnöke „ügyel az ülések rendjére”. Ugyancsak a Házszabályban olvasható, hogy „Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja”. Továbbá „Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad és csak az Országgyűlés elnökének összehívására folytatódik.

Az Országgyűlés ülésén elkövetett szabálysértéssel kapcsolatban is két álláspont lehetséges, az egyik szerint senki semmit nem tehet, a másik szerint a plenáris ülésen az ülést vezető elnök (aki lehet a korelnök – mivel az alakuló ülést ő vezeti –, vagy a megválasztott elnök), a rend fenntartása érdekében intézkedhet, a szabálysértőt a szabálysértés abbahagyására, és az ülésterem elhagyására szólíthatja fel, és ennek elmaradása esetén félbeszakíthatja az ülést.

Ha az új országgyűlés alakuló ülésén a joggal való szembehelyezkedést tétlenül és tehetetlenül tűrő álláspont fog érvényesülni, és az ellenzék és a kétharmados kormánytöbbség csak egymásra mutogat, hogy ki tehet arról, hogy a hatályos jogszabályokat lábbal tiporják, akkor az új ciklus első pillanataiban vereséget szenved a jogállam. Akkor ország-világ azzal szembesülhet, hogy nincs bíróság, nincs jog, nincs törvény, nincs erő, amely a jogállammal szembehelyezkedő erőszakos kisebbség útját tudja állni. Akkor a választók azt láthatják, hogy nem jogkövetőnek, hanem gátlástalannak és erőszakosnak kell lenni, és akkor mindent el lehet érni. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a jog uralmának érvényesülését. Az esemény látványos vesztese hosszú távon a jogrend, rövid távon pedig a rend ígéretével hatalmat szerző új többség lesz.

A szerző jogász

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Sztrájkolhatnak-e a fogorvosok úgy, hogy nem is sztrájkolnak?

Sztrájkolhatnak-e a fogorvosok úgy, hogy nem is sztrájkolnak?

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Minden légiutas álma teljesült egy amerikai férfinak

Minden légiutas álma teljesült egy amerikai férfinak

Harminc embert fogott el a rendőrség a Sziget Fesztiválon

Harminc embert fogott el a rendőrség a Sziget Fesztiválon

Ez ám a gólyahír: hét kisgólya nőtt fel egy fészekben

Ez ám a gólyahír: hét kisgólya nőtt fel egy fészekben