hvg.hu: Világbanki elemzés szerint a második pillér helyett az első, illetve a harmadik pillért kell erősíteni. Az Orbán-kormány intézkedése akár bele is illik ebbe a vonulatba. Különösen, hogy közölték, a második pillért, tehát a kötelező befizetésekre felállított nyugdíjpénztárakat meg is szüntetik.

Varga László: A SZEF Ügyvivő Testülete elítéli mind a 8 százalékos tagdíj költségvetésbe irányítását, mind pedig azt a módszert, amivel a költségvetési törvény 2011 vonatkozásában már számol is, vagyis, hogy az átlépők nemcsak a befizetett tagdíjukat, hanem annak hozamát is magukkal viszik majd a költségvetésbe.

Varga lászló

szef.hu

Ez, továbbá a második pillér megszüntetése anélkül, hogy erről tárgyalások folytak volna, alkotmányos aggályokat vet fel.

hvg.hu: A SZEF álláspontja szerint az állam feléli az átkerülő milliárdokat. Mire alapozzák ezt a megállapítást?

V.L.: Az állami nyugdíjrendszer a jellegét tekintve „felélő”, hiszen az adott pillanatban történő befizetések az ezzel azonos pillanatban szükséges nyugdíjkifizetéseket szolgálják. Az állami nyugdíjrendszer nem egyéni számlavezetésű és nem tőkefedezeti. Ezért értelmezhetetlen a jelenlegi formájában az az ígéret is, hogy aki áthozza a magánpénztári megtakarítását, annak az állami nyugdíjrendszer majd névre szóló számlán vezeti azt.

hvg.hu: Kifogásolják, hogy a kormány az érdekegyeztetés szabályainak teljes figyelmen kívül hagyásával alakította át a magán-nyugdíjpénztári rendszert, amivel szemben önök mindent elkövetnek a folyamatos társadalmi párbeszéd fenntartása érdekében. Milyen eszközeik vannak?

V.L.: Jeleztük, hogy készek vagyunk a szociális partnerek többségével egyetértve, egy hosszú távon is fenntartható nyugdíjrendszerről is tárgyalásokat folytatni, és ennek a legjobb helyszíne a működő párbeszédrendszer intézményei – egyebek mellett az Országos Érdekegyeztető Tanács és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács – lenne. A tárgyalásokra az OÉT keretében akár már a közeljövőben sor kerülhet.

hvg.hu: A SZEF szerint a 2011-es büdzsé legnagyobb vesztese a közszféra lesz. Miért?

V.L.: A rendszer működtetéséhez szükséges források nem, vagy az inflációtól elmaradó mértékben nőnek, ezért reálértékét tekintve kevesebb pénz áll rendelkezésre 2011-ben, mint az idén. A kormány nem is titkolja, hogy 25-30 ezres létszámleépítéssel kalkulál, és az is egyértelmű, hogy – figyelembe véve az adórendszer változását – azok a közszolgálati munkavállalók, akiknek még vagy már nincs adóalap-csökkentés szempontjából figyelembe vehető gyermekük, nemcsak reál-, hanem nominális keresetcsökkenésre is számíthatnak. Ugyanis a bérrendszereknek a törvénytervezetben szereplő tételei változatlanok, ezzel a közszférás bérbefagyasztás negyedik éve tart.

hvg.hu: Hol tartanak a kormánnyal közös egyeztetések? Mi az önök álláspontja a költségvetést illetően, támogatják a különadókat és a hatalmas végkielégítések utólagos visszafizetését?

V.L.: Eddig a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács keretén belül kétszer, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretén belül pedig egyszer tárgyalt érdemben a szociális partnerekkel. A munkavállalók véleménye azonban mind a két fórumon egybecsengett: olyan feltételezésekre alapozódik a költségvetés, akár a magánpénztári, akár a különadók tekintetében, amelyek, ha nem valósulnak meg, komoly feszültségeket okozhatnak, akár az előttünk álló kormányzati ciklus egészében is.

A különadók kérdése nagyon összetett. Van olyan rész ebben, amely a terhek jobb eloszlását és nem csak a munkavállalók további sarcolását jelzi, ugyanakkor uniós szabályokat sérthet (például a telekommunikációs adó). Azonban azt gondoljuk, hogy előbb-utóbb – és inkább előbb – minden különadóval sújtott cég az adónak legalábbis egy részét költségelemként beépíti az áraiba, ezzel részben áthárítva az adót a fogyasztókra.

A végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról egyértelmű a véleményünk. A SZEF soha nem titkolta, hogy a törvényesen járó, havi illetményhez, bérhez kapcsolódó meghatározott és a jogviszony megszűnéséhez kötött, szintén törvényben szereplő juttatás nem lehet jó erkölcsbe ütköző, függetlenül a nagyságától. Vagyis ha valakinek a törvény alapján például 650 ezer forint havi fizetés jár és a jogviszonya megszűnésekor hat havi juttatásra jogosult, akkor az így kapott 3,9 millió bruttó jövedelem akkor sem ütközik jó erkölcsbe, ha a törvény három és fél, vagy bizonyos esetekben kétmilliós határt jelöl meg. A vérlázítóan magas, több tíz- vagy százmillió forinthoz közelítő végkielégítéseket egyéni, úgynevezett menedzserszerződések alapján fizették ki. Ezeket peres úton, nem pedig ilyen megalázó és visszamenőleges hatályú törvényekkel kellett volna visszaszerezni.

hvg.hu: Kilátásba helyezték nyomásgyakorló eszközök alkalmazását szükség esetén. Melyek lennének ezek, és mikor akarnak élni velük?

V.L.: A SZEF, együttműködve több szakszervezettel és konföderációval (például az Autonóm Szakszervezeti Szövetséggel és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével) demonstrációs bizottságot hozott létre, jelezve, hogy kész a tárgyalások sikertelensége esetén már december elején tüntetéseket szervezni, illetve él a tiltakozás más formáival is. Emellett változatlanul lehetségesnek tartjuk a petíció formájában történő tiltakozást, az országgyűlési képviselőknek küldött e-maileket, de felmerülhet minden olyan más eszköz is, amely mögé a tagságunk, a munkavállalók támogatásukkal felsorakoznak.