A hét évvel ezelőtt alapított Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány csak 2007-ben robbant be a köztudatba az anyjától elszakított Tüysüz Mehmet Karcsika Törökországból történő hazahozatalával. A megmentő szerepében tündöklő alapítványi vezető, Földesi-Szabó László azonban hamarosan a vele és társaival szemben 1,2 milliárdos csempészet gyanúja miatt megindított büntetőeljárás miatt került a média érdeklődésének középpontjába.

Gyanúsított és vádlott

A vám- és pénzügyőrség – ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal – szerint ugyanis az alapítvány megsértette a külföldről beérkező adományokra vonatkozó szabályokat. Mindez a hatóság állítása alapján úgy derült ki, hogy a szervezet rendkívül nagy mennyiségű árut próbált meg behozni a jótékonysági célra való hivatkozással vámmentességet kérve. A 8500 tonna élelmiszert azonban nem adományként használták, hanem eladták, de az importáfát nem fizették be, így a kiemeltem közhasznú szervezet terhére 1,2 milliárd forint értékű csempészetet róttak fel a pénzügyőrök. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolták meg, mivel nem volt hajlandó elárulni, hová tűnt az alapítvány házipénztárában tartott kilencszázmillió forint.

Földesi-Szabó László és hét társa – köztük az alapítvány legnagyobb támogató partnereként számon tartott és az adományokat behozó Herba Zrt. vezetője, Pongó Sándor – 2009. június 30-án állt a bíróság elé. Másfél év múlva, 2010. december 22-én pedig a Fővárosi Bíróság első fokú ítélete hét év börtönbüntetést szabott ki az alapítvány kuratóriumának elnökére, aki az ítélet indoklása közben kisétált a tárgyalóteremből. Az 54 éves Földesi-Szabó Lászlót azóta hazai és nemzetközi elfogatóparanccsal is keresik, felkerült a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2011 januári körözési top tízes listájára is.

Az ügyet pikánssá tette, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetői között a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) magas beosztású munkatársai is szerepeltek. Így a hivatal egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György és az NBH egyik volt munkatársa, Simon Ibolya, igaz, velük szemben nem indult eljárás. Már a történtek után csatlakozott a szervezethez az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos. Az együttműködés azonban nem volt hosszú életű, mert a bírósági tárgyalás időszakában mindannyian megváltak az alapítványtól, s tudomásunk szerint már nem is tartják a kapcsolatot Földesi-Szabóval. Éppen emiatt akadtak olyan vélekedések is, hogy személyüket az Egymásért Egy-Másért vezetője felhasználta személyüket az ügyletek lebonyolításához, hogy általuk is fontos embernek tűnjön.

Az NBH az alapítvány mögött?

Mindenki kíváncsi lett volna arra, hogy az Egymásért Egy-Másért valójában nemzetbiztonsági fedőszervként szolgált-e, de erről a kuratórium elnöke a parlamenti bizottsági meghallgatáson arra való hivatkozással nem volt hajlandó beszélni, hogy nem oldották fel titoktartási kötelezettsége alól. A hvg.hu tudomása szerint ez nem is volt neki, az alapítvány pedig túl feltűnően szerepelt ahhoz, hogy az NBH fedőszerve legyen. A közhasznú szervezet NBH-s színekben történő feltüntetése inkább jó hivatkozási alapnak bizonyult ahhoz, hogy Földesi-Szabóéknak ne kelljen minden lapjukat felfedni.

Az alapítvány létrehozása ugyanis pontosan időzítve volt az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozás idejére. Ezek után pedig – mint arra a hvg.hu figyelmét felhívták – nem volt szükség a Vám- és Pénzügyőrség által fenntartott vámudvarok nagy részére, s egymás után zárták be őket. A XV. kerületi vámudvart – ahová az alapítványnak behozott árut a Herba betárolta – úgy tudjuk – éppen abban az időszakban hozták létre, amikor a bezárásokat már eltervezték.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának 2007. június 12-én tartott ülésén a Vám- és Pénzügyőrség akkori országos parancsnoka, Nagy János elmondta, hogy a csempészetet elkövetők „a Herba cégcsoport és az alapítvány vezetése egyeztetett és kitervelt szándéka az volt, hogyan tudja kijátszani a vámmentességi és áfa-mentességi szabályokat.” A hvg.hu-nak maga Földesi-Szabó egy interjúban elmondta, a szervezet „adományszerzését” előre megbeszélték vám- és jogi ügyekben jártas szakemberekkel.

Érdekes támogatók és támogatások

A hvg.hu-nak többen úgy nyilatkoztak, hogy az Egymásért Egy-másért ötlete valójában nem is az Országos Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni részlegének volt tisztjeként dolgozó Földesi-Szabó fejéből pattant ki, hanem az egyik ügyében érintett Jakubinyi Róbertéből, akinek az egyik közösségi oldal adatai alapján jelenleg Londonban élő fia lett az alapítvány alapítója. A karitatív tevékenységet végző szervezet honlapján számos adományozás található meg fényképpel dokumentálva 2004 és 2008 között, amihez mérten azonban az Egymásért Egy-Másért nyilvánosságra hozott támogatói összesen nyolcan voltak. Igaz, közöttük megtalálható olyan nagy állami cég is, mint a Paksi Atomerőmű Zrt., amely 2005-ben állt anyagiakkal az alapítvány céljai mellé.

A társaság által biztosított támogatásról nincs részletes tájékoztatás az alapítvány honlapján. Hogy megtudjuk, miért éppen az alig egy éve létrejött szervezetet gondolta a Paksi Atomerőmű támogatásra méltónak és mekkora összeget juttatott neki, megkerestük a céget, ám annak kommunikációs igazgatója, Mittler István egyáltalán nem reagált.

A támogatók között találtunk egy olyan vállalkozást is – az Inter Security Hungary Kft.-t –, amelynek egyik tulajdonosa 2001 és 2005 között Földesi-Szabó László volt. Ezt a céget is szerettük volna a támogatásról kifaggatni, ám az internetes oldalán megadott telefonszámon már senki sem jelentkezik. „A hívott szám az előfizető kívánságára átmenetileg nem kapcsolható” – ez hallható a szám hívásakor, csakúgy, mint Földesi-Szabó László, illetve Jakubinyi Róbert mobilszámán is. Szintén kikapcsoltatták az Egymásért Egy-Másért Törökvész úti, volt Vico-székházbeli irodájának telefonját is. Az irodából egyébként már ki is költöztek.

A szervezet működésére és a támogatások nyújtására fordított összegekről többet lehetne tudni, ha az alapítvány éves beszámolói, amelyeket az alapító okiratban írtak szerint minden év május 31-ig kell elkészíteni a felügyelő bizottság jóváhagyásával, rendelkezésre állnának. Ezek azonban egyelőre sehol sem találhatóak. Az internetes oldalon található információ szerint a 2004. és a 2005. évre vonatkozó beszámolók előzetes egyeztetés után megtekinthetőek. Lennének, ha az alapítvány irodájával fel lehetne venni a kapcsolatot. A többi beszámoló tekintetében pedig azt közölték, hogy a 2006-2009. évi beszámolók technikai okok miatt el sem érhetőek.

Nem jártunk nagyobb szerencsével az Egymásért Egy-Másért felett törvényességi felügyeletet ellátó Fővárosi Főügyészségen sem. Ott azt mondták, a Fővárosi Bíróság irodáján be lehet tekinteni a társadalmi szervezetek irataiba. Ahol szintén nem találhatóak meg az alapítvány működésére vonatkozó pénzügyi adatok. A Fővárosi Főügyészségen közölték azt is, hogy a társadalmi szervezetek éves beszámolói az adóhivatalnál is megvannak, amennyiben nem, úgy a szervezet megsérti a számviteli fegyelem rendjét. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint náluk sincs semmi, majd később azt a tájékoztatást adták, nem értik, miért tüntette fel az alapítvány úgy, hogy éves beszámoló készítésére kötelezett szervezet, mert nem az. A helyzet mindenesetre érdekes, mert a NAV közlésével szemben az Egymásért Egy-Másért interneten is közzé tett – és fentebb is említett – alapító okirata szerint éves beszámolót készítenek, amelyet a felügyelő bizottság hagy jóvá.

A NAV nem adott választ arra a kérdésünkre sem, hogy mi lett annak a vizsgálatnak a vége, amelyet 2007-ben indítottak, miután felmerült a gyanú, hogy a szervezetet támogató cégek közül többen az adomány egy részét készpénzben visszakapták, miközben a társasági adóalapjukból a teljes összeget levonták. Nyilván a vizsgálat során megvizsgált pénzmozgásokból érdekes következtetéseket lehetne levonni. Amennyiben a NAV az eljárás eredményéről tájékoztatást ad, azt természetesen közöljük.