Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu közös kezdeményezése, a „Mi legyen a preambulumban?” című felhívás. A múlt héten arról kérdeztük olvasóinkat, hogy szerepeljen-e kereszténységre történő utalás az alkotmány előszavában. A többség ezt elutasította, mondván, az alkotmány ne Isten és az ember, hanem az emberek egymás közötti viszonyát szabályozza. Ezúttal arra kérdezünk rá, hogy szerepeljen-e a Szent Korona a preambulumban.
A belső utakon keresztül jutunk el egymás, és önmagunk megismeréséhez, s hosszú utazásunk végén rájövünk, erre volt szükségünk, nem a pompára. Javakkal nem pótolható a legnagyobb ajándék, az emberi kapcsolat. Kapjanak helyet gondolatainkban azok, akik kevésbé szerencsések nálunk – nyilatkozta Kozma Imre atya a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője és a Betegápoló Irgalmasrend budapesti rendház főnöke a hvg.hu-nak.
Tettünk-e, teszünk-e valamit azért, hogy a világ élhetőbb, emberségesebb, szebb és jobb legyen? Megvan-e bennünk az a részvét és szeretet, amiről oly sokat fecsegünk, és mostanában oly keveset gyakoroljuk? Kormos István faggatta nem sokkal a halála előtt költőtársát, Nagy Lászlót: mit üzen a XXI. században élőknek, amire ő azt felelte: „Ha még lesz emberarcuk, csókoltatom őket”. Vajon Nagy László ma csókoltatna bennünket?
Rév István, az Open Society Foundations Információs Programjai kuratóriumának vezetője határozottan cáfolta, hogy az Alapítvány támogatta volna a WikiLeaks tevékenységét, ahogy azt kommentárjában Seres László meglebegtette. Levelét – amelyből kiderül, hogy Assange járt Budapesten is (!) -- az alábbiakban közöljük.
Szinte nem múlik el hónap szurkolói rendbontás nélkül. Az állami szervek és a futballklubok vezetősége mindeddig tehetetlen volt. Kérdés, hogy a készülő törvény, amely szigorú büntetéseket helyez kilátásba, több párhuzamos intézkedés híján valóban útját fogja-e állni a futballhuliganizmusnak? A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának cikke.
Nem kell aggódni, a korrupció él és virul, a pártfinanszírozás reformjában sem történt előrelépés. Ugyanakkor az új igazságszolgáltatási törvény megalkotásában való részvételt, a közbeszerzési tesztprogramok kialakítását, a közérdekű bejelentők védelmének szigorítáát célzó kezdeményezést sikertörténetnek tartja Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország (TI) leköszönő ügyvezető igazgatója.
A politika nem kíméli a sztrájkjog szabályozása körüli vitákat sem. A Fidesz beterjesztett javaslata szerint szükség esetén a bíróságnak kell dönteni az elégséges szolgáltatás ügyében. Az előterjesztők állítják, ez megfelel a német sztrájkjogi szabályozásnak, melyet Szabó Máté ombudsman már 2009 októberében követendő példaként említett. Az MSZP szerint viszont a sztrájkjog korlátozásáról van szó, a dolgozókat rabszolgává teszik.
Félelemben tölti milliónyi keresztény a Karácsonyt. Főként a muszlim világban. De miért? Zentai Péter e kérdésére az Amnesty International, a tekintélyes globális ember jogi szervezet keresztények sorsával foglalkozó, történetesen muszlim aktivistája egyebek között azt feleli: az arab rendszerek illetőleg a terroristák lételeme, hogy menekülésre késztesse hazájukból a más vallásúakat, a másként gondolkodókat.
Nyártól a Duna az egész országban fogható lesz, szeptemberben elindul a második csatorna, a Duna ingyenes marad, s nem lesz pártos – minderről Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió újonnan kinevezett vezérigazgatója beszélt a hvg.hu-nak.
De a legfőbb gond a Jobbik politikájában az „iszlám orientáció” és a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás összeegyeztetése. Hogyan lehet a mohamedánok számára máig „őselleneségnek” számító keresztes lovagok jelvényével kiállni a palesztín Hamasz és a Hezbollah, közvetve pedig az iszlám fundamentalizmus, és a dzsihad eszméje mellett?
A modern társadalom értékeivel és normáival szemben megfogalmazott világképéhez alkalmazkodóknak védettséget ígér a Fidesz, ám ez hamis biztonság, ami a mindennapi élet szabadságának a rovására megy – állítja a HVG elemezésének szerzője, Niedermüller Péter kulturális antropológus.
Rétvári Bence államtitkár bejelentette: a III/III-as titkosszolgálati jelentések eredeti példányát odaadják az érintetteknek, „azoknak, akiket besúgtak”, mert „az embereknek joguk van ahhoz, hogy megkapják, és azt tegyenek vele, amit csak akarnak.” Nagyon rosszul hangzik.
„Készpénznek veszed a kormánykoalíció valóságmagyarázatát, ideológiáját, és e szerint írod le a mai magyar politikai közéletet. Miért?" – kérdezi Elek István Csizmadia Ervintől, és vitatja, hogy a fülkeforradalom által mandátumot kapott kormányfő és szűk környezete a demokrácia letéteményese lenne
A kormány felsőoktatási törvénytervezete ellentmond a nemzetközi trendeknek, a felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi vizsga pedig a szegény családból származó diákok egyetemekre, főiskolákra való bejutását még nehezebbé tenné. A tervezet negatívan befolyásolja az elindult bolognai képzési folyamatot, árt Magyarország versenyképességének és a gazdaságnak, állítja Magyar Bálint, egykori kulturális- és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.
Ha az ember hétvégén belenézett a Megasztár-döntő utáni kommentekbe, nem hitt a szemének: elképesztő gyalázkodást váltott ki az a tény, hogy a győztes határon túli magyar lett. Az X-faktor döntője után egyesek a „belmagyar” Vastag Csaba győzelmét ünnepelték a „külmagyar” Takács Nikolas felett.
Ha itt valami totális, akkor az a nyugalom - állítja a telefoninterjúban Grigori Mitjusnyikov, a fehérorosz Állam Televízió és Rádió központi hírszerkesztőségének vezetője. Szerinte kétség sem férhet a tegnap tartott választások tisztaságához, a nép nagy része azt akarja, hogy Lukasenko elnök vezetésével újuljon meg a haza, egyebek között beinduljon a privatizáció.
Kritizálni, véleményt nyilvánítani továbbra is lehet, ez mindenkinek szíve joga, állítja L. Simon László fideszes politikus, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban. Szerinte a médiahatóság szankcionálásának a bulvársajtó lesz a címzettje, amely „folyamatosan közöl olyan rágalmakat, hazugságokat, amelyeknek semmi közük sincs a valósághoz”.
Harmadik hete tesszük fel a kérdést a Méltányosság Politikaelemző Központtal közösen: „Mi legyen a preambulumban?”. Szerepeljen-e benne Isten neve? – kérdeztük a múlt héten. Mi se természetesebb, mondja az egyik fél. A vallásszabadság a legfontosabb, érkezik a válasz. Világos állásfoglalásra késztető, mégis tiszteletteljes vita folyt a kérdésről. Ezen a héten a kereszténység preambulumbeli megjelenésének kérdésében várjuk hozzászólásaikat.
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
Minél régebbi a történet, annál nagyobb tere van a fantázia szárnyalásának, de akár a tények tudatos...
