Andrzej Wajda Katyn című filmjében egy lengyel tiszt sorsán keresztül mutatja be, hogy a tradicionális elitek ki voltak szolgáltatva a modern tömegdiktatúráknak, ugyanis el sem tudták képzelni, hogyan működik a totalitárius észjárás. A hajdani békeidők légkörében felnőtt, szocializálódott, konvencionális életvitelű polgárnak felfoghatatlan volt a civilek és a magukat megadó katonák tömeges, iparszerű meggyilkolása. A szaktudományi folyóiratok, múzeumi kiállítások mellett most már a vetítővásznon és a tévéképernyőn is megismerkedhet a magyar közönség a szovjet kommunizmus egyik iszonyatos bűntettével.
Az utcasarki demagógok, a lázító röpiratok kiragasztói ma már a blog demokratikus felületét is kihasználják. Ha éppen kedvük tartja, felszólítanak például az általuk gyűlölt áruházláncok bojkottjára. Amennyiben, mondjuk, a CBA vagy a Tesco jogi eszközökkel lépne fel a bojkott felhívások ellen, még azt is nehéz lenne kideríteniük, hogy személy szerint kit jelentsenek fel.
Újbaloldali ideológiák, szexuális forradalom, marihuánás „utazások”, ugyanakkor a tekintélyelv megkérdőjelezésével az egyetemek lerobbantása - Heller Ágnes filozófus az akkori események tanúja, egyben formálója emlékezik. Heller néhány filozófus-társával aláírta az 56 utáni első ellenzéki nyilatkozatot, amely elítélte a Csehszlovákia elleni, 1968 augusztusában végrehajtott intervenciót.
Az ország mély gazdasági, társadalmi, lelki válságba sodródott bele, s ezért - sok más történeti és jelenkori tényező mellett - elsősorban az országot irányító, vagy éppenséggel irányítani képtelen politikai osztály a felelős. De az elmúlt hetek-hónapok történéssorában minden kártékony zűrzavar ellenére megcsillant a kibontakozás reménye is - mondta Hankiss Elemér társadalomtudós, aki vasárnap ünnepelte 80. születésnapját.
Prágai Tavasz szovjet eltiprásának, a franciaországi diáklázadásoknak a tanulságairól, a pár évvel beindítása után felfüggesztett kádári „új gazdasági mechanizmus” születéseinek körülményeiről vitáztak a héten tartott szakmai konferencián Győrben. Számos ponton változatlanul eltérnek a történészi elemzések.
Itamár Marcus a Jeruzsálemben működő Palesztin Médiafigyelő Intézet igazgatója. A Likud párt 1996-os győzelme után alapították az intézményt, amely azóta is folyamatosan elemzi a palesztin arabnyelvű sajtót. Marcus szerint a közgondolkodást formáló helyi média még mindig nem hajlandó komolyan venni Izrael létjogosutságát.
Immár 40 éve, hogy 1968 májusában diákzavargások kezdődnek Párizsban, a megmozdulások országos méretû sztrájkká növekednek, majd átterjedtek Nyugat Európa más országaira is. Csehszlovákiában a rövidéletű Prágai Tavasz új fejezetet ígért a kommunizmus történetében, ám a reménynek a szovjet tankok véget vetettek. Amerikában gettólázadások törtek ki, a szexuális forradalom pedig számos tabut elsöpört. A tekintélyelvűség és a fennálló rend elleni megmozdulások a „világfalu” különböző pontjain - a globális médiának köszönhetően - egyidejűleg hatottak, ösztönözték egymást.
Lassú agonizálás korszaka köszönt be, és csak remélni lehet, hogy a kisebbségi kormányzat fenntartásához, szavazatvásárláshoz nem fogják igénybe venni a nemzeti fejlesztési terv különböző forrásait – adott hangot aggodalmának Stumpf István. A válságból csak széleskörű társadalmi támogatást élvező, cselekvőképes kormány tudja kirántani az országot - állítja a Századvég Alapítvány elnöke, egykori kancelláriaminiszter.
A koalíció utáni időszakban egyszerre van jelen a kibékíthetelen nézetkülönbség és a kölcsönös egymásrautaltság. Az MSZP-nek túl sok volt a reform, az SZDSZ-nek túl kevés. De momentán képtelenek egymás nélkül létezni. Ha a szoclib többség kitölti idejét, annak ára Patyomkin-kormányzás lesz. Ez a felállás sok mindenre jó, csak éppen a nemzetgazdasági dimenziójú átalakításokra nem.
A Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) vezette lengyel baloldali blokk a 2007-es választásokon mindössze 13 százalékot szerzett, lényegében a politikai paletta szélére szorult. A Lengyelország és Magyarország közötti párhuzamról beszélt Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. A politológus kandidátusi értekezését a lengyelországi pártokról írta, kutatási területe Közép-Európa.
A miniszterelnök-pártelnök a pártvezetés egy erős csoportjával összefogva, váratlanul csapást mért a párt fontos stratégiai pontjára. Könnyen lehet, hogy ezzel a támadással nemcsak az 1989 óta létező pártszervezetet rombolja le, hanem az újjáépítés lehetőségét is elveszi. Egyik percről a másikra eltávolította Baja Ferencet a Táncsics Alapítvány éléről és Puch Lászlót a pártpénztárnoki funkcióból. Ezzel megütötte Baja lázadozó platformját éppúgy, mint a vitázó Veres János pénzügyminisztert. Szekeres Imre ki van zárva a közvetlen beavatkozás lehetőségéből. Juhász Ferenc és Lamperth Mónika képtelenek lesznek a széthulló párt összetartására. Ideje, hogy Gyurcsány Ferenc Szocialista Polgári Szövetséget alapítson.
Ausztriában az 1968-as generáció tagjai nosztalgiával tekintenek vissza a negyven évvel ezelőtt történtekre, miközben a politikai és társadalmi aktivizmus hiányát kritizálják a mai fiataloknál. Többen szkeptikusak az akkori megmozdulások jelentőségét tekintve; szerintük nem egyértelmű, jó irányban változott-e a világ 68 után.
Magyar Rektori Konferencia hamarosan megvitatja az új javaslatot: a mostani két finanszírozási kategória (tandíjfizető illetve nem fizető) helyett, 2011-től, tanulmányi eredményüktől függően soroljanak be minden felsőoktatásban részt vevő diákot hat kategóriába. A felső kategóriá(k)ba kerülők legyenek tandíjmenetesek, s minél alacsonyabb kategóriába sorolnak valakit, annál magasabb tandíj fizetésére köteleznék. Igazságosabb és minőségre orientáltabb lenne ez a rendszer, állítják a rektorok. Visszacsempészné a tandíjat, ugyanakkor kimenete kétséges - állítja ezzel szemben a HÖOK ( Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája). Megkérdeztünk két „illetékest", Manherz Károyly szakállamtitkárt, és Miskolczi Norbertet, a HÖOK elnökét.
Schmidt Mária érdeme, hogy a XXI. Század Intézetben összehozott egy „történelmi” találkozót egykori és jelenlegi MNB-elnökök között. Elvégre 2001 óta nem volt rá példa, hogy Járai Zsigmond egy asztalhoz ült volna Surányi Györggyel. Mint ahogy bevezetőjében a házigazda hangoztatta, válaszút elé érkezett Magyarország, ha nem akar lemaradni, ha sikerpályára akar kerülni, akkor most kritikus döntések előtt áll. Nem a múltról, hanem a megoldásról kell beszélni, ezért kérte fel Járain és Surányin kívül Bod Péter Ákost és a jelenlegi elnököt, Simor Andrást, hogy fejtsék ki röviden, milyen úton-módon lehetne kikerülni a jelenlegi súlyos helyzetből.
Tévhit, hogy a cyberkorszakban hatalmas és félelmetes állami szervezetek bevonását igényli a telefonlehallgatás, az elektronikus levélforgalom (vagy hivatali adatbázis) törvénysértő megtekintése. Jó pénzért bármikor felhajthatók olyan programozók, akik záros határidőn belül feltörik a politikai (netán üzleti) vetélytárs internetes üzenetküldő rendszerét, hangpostafiókját, megszerzik bármilyen adatát. Nem kell ehhez semmiféle belföldi kémhivatal.
Szilvásy György miniszter bejelentette: módosítják a kormányrendeletet, belefoglalják, hogy titkosszolgálati akciókra csak az érintett önkormányzatok hozzájárulásával kerülhet sor. A botrány egyik kirobbantóját, a fideszes Demeter Ervint kérdeztük az ügy előzményeiről és az „objektumvédelmet” megerősítő, az EU-s pénzek útja után kutakodó, immár módosított kormányhatározat következményeiről.
Illúziókban és álmokban gazdag országunkban megint eljött a szembenézés ideje – Lengyel László új könyvében régi és új kérdésekre keres válaszokat.
Katynról nemcsak a szovjetek hazudtak folyamatosan, költséget és fáradságot nem kímélve, de a nyugati szövetségesek is. A németek 1943 április 13-án hozták nyilvánosságra, hogy az általuk megszállt területen megtalálták több mint 14 ezer lengyel tiszt tömegsírját. A moszkvai rádió már két nappal ezután közölte, a tömeggyilkosság a németek műve, s ettől kezdve elképesztő propagandaháború kezdődött. A Nyugatnak sem volt sokáig érdeke, hogy feltárja az igazságot.
Kiszivárgott az önkormányzatok nemzetbiztonsági megfigyelését elrendelő kormányhatározat, amely a Fidesz szerint bírósági végzés nélkül hatalmazza fel a titkosszolgálatokat, hogy megfigyelés alá vonjanak a kormány érdeklődési körébe került politikusokat és szervezeteket. A témában heves vita robbant ki hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzéki párt a határozat visszavonását követelte Szilvásy titokvédelmi minisztertől, aki ezt visszautasította. A Fidesz nem akar belenyugodni a döntésbe.
Az orosz politikai humor ismert tétele szerint a kommunisták politikai bölcsessége abban áll, hogy bármikor képesek kitűnő megoldásokat kínálni az összes, általuk okozott problémára. Éppen ezért dőltem hátra nyugodtan, amikor megtudhattam, hogy a Pénzügykutató Rt. agytrösztjének akad még miniszterelnök-jelöltje. Honi politikai játszmáink Poloniusa ugyan nem nevezi nevén, de szövegéből nekem úgy tűnt, az idehaza méltán világhírű Bokros Lajost kívánja e bársonyszékben látni. Közben azonban barátaim felhívták a figyelmet: Surányi Györgyre gondolt Lengyel. De ez a lényegen mit sem változtat.
Csütörtökön megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás a Hungexpón, ahol rendszeresen megjelenik a NER vadászó elitje is. Videóriport.
A miniszterelnök szerint eljött a pillanat, hogy kisöpörjék a Soros-hálózatot.
A cégcsoport tagadja, hogy illegális szerencsejáték zajlott volna a klubjában.
Egy éve robbant ki a kegyelmi botrány, azóta a fülkeforradalmat felfalja egyik kedves gyermeke, és az állampárt tehetetlen.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
