Két hónap óta fantom lakja a Parlamentet. Láthatatlanul, de mindenütt jelen van: az ülésteremben, a folyosón, a frakcióüléseken, ott van minden mondatban, gondolatban, kormánypárti felszólalásban, gombnyomásban, minden eltitkolt és közzétett hírben, elsuttogott pletykában, anyázásban. A Fidesz-KNDP jóvoltából a „magyar választók” a „magyar emberek” fantomja életünk része lett, s olykor már-már arra gondolunk, uralkodik is rajtunk.
A bankadó kivetése helyett a közszféra drasztikus zsugorításával lehetett volna teljesíteni az idei költségvetési hiánycélt – állítja Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Szerinte az Orbán-kormány elpuskázta az IMF-EU tárgyalásokat, nincs kiérlelt gazdaságpolitikai koncepciója, miközben Bajnaiék a legfőbb problémákat megoldották, többek között ezermilliárd forinttal vágták le a büdzsé kiadási oldalát.
A hvg.hu arról kérdezett meg három kollégát, hogy lapjuk – a 168 Óra, az Index és a Heti Válasz – milyen politikát folytat a Jobbikot illetően.
A jobboldali érzelmű publicista szerint az Orbán-kormánynak van egy titkos fegyvere az IMF-fel való tárgyalásnál: fontolóra veheti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból.
„Ebben a vitában az IMF és a magyar kormány akarata sem érvényesül majd tisztán, de meg fogunk egymással egyezni” – tett kompromisszumgesztust minapi nyilatkozatában Kósa Lajos. Hogy ez valódi megegyezési szándék-e, tehát végét jelenti a belpolitika után nemzetközi dimenzióba is kiterjesztett konfrontatív, diktátumokon nyugvó erőpolitikának, hamarosan kiderül. Mindenesetre a Fidesz politikusainak is érdemes önmaguk előtt tisztázni: a két fél közül ki van jobban rászorulva a dolog nyélbe ütésére? S ki veszít nagyobbat (egyáltalán ki veszít lényegesen?), ha mégse születik egyezség?
A nemzeti együttműködés nyilatkozata úgy interpretálja az utóbbi hónapok eseményeit, hogy a "társadalmi szerződés" már megköttetett, a szerződéskötés aktusa maga a választás volt, tárgya pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozása. Milyen lenne egy igazi társadalmi szerződés? – ezt fejti ki Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A magyar filmterjesztés összeomlott, a hazai mozihálózat 85 százaléka külföldi kézben van. A vidéki kis- és közepes településeken már nincsenek filmszínházak. Ilyen helyzetben az amúgy teljesen eladósodott Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) megmaradt pénzének jelentős részét a minisztérium váratlanul zárolta – fejtette ki munkatársunknak Körösi Zoltán, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki gyökerestül átszervezi a támogatások eddigi rendszerét.
Sok szó esett a választás előtt arról, hogy a Fidesznek nem lesz könnyű dolga ellenzéki politikáját összehangolni megszerzett kormányzati pozíciójával - olvasható a Political Capital blogon.
E ciklus sikere alapvetően nem a nyilatkozatok kifüggesztésén, a zsákmányelv alkalmazásán vagy a szimbolikus politika egyéb elemein múlik, hanem azon, hogy képes lesz-e a kormány érdemben változtatni az emberek fejében az életkörülményekről kialakult képen - olvasható Török Gábor blogján.
Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.
A második Orbán-kormány megalakítása előtt sokan bíztak (én is bíztam) abban, hogy az új kabinet tanul Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter és az első Orbán-kormány hibáiból. Vagyis nem folytatja a 2000-2001 óta szinte minden kormány által elkövetett hibákat: népszerűséghajhászásból nem odázza el a fontosabb reformokat, és nem látszatintézkedésekkel zavarja fel az amúgy sem túl tiszta pocsolyavizet. (Klasszikus példa Gyurcsány Ferenc száz lépéses álprogramja, amit maga leplezett le 2006-ban.)
A magyar kormány és az IMF/EU küldöttség között csaknem két hete folyó tárgyalások meghiúsulásáért valószínűleg mindkét fél hibáztatható. A kormány a 29 pontos programmal kész helyzet elé állította a hitelezőket, az IMF és az EU viszont nagyfokú intranzigenciáról tett tanúbizonyságot. Pedig a tét nagy: hivatalosan az októberben lejáró 20 milliárd eurós készenléti hitelkeret felülvizsgálatát végezték, valójában a hitel decemberig történő meghosszabbításáról, illetve - bár ezt az IMF cáfolja - egy 2011-től esedékes elővigyázatossági hitelről tárgyaltak.
A hétvégén 100 milliárd forintos kiadási megtakarítást próbál összehozni a kormány – miután az IMF/EU küldöttsége nem volt hajlandó elfogadni a kormány javaslatát, miszerint lazítsák az idei 3,8 százalékos hiánycélt, 4-4,5 százalékra, jelentette az Index. Az MTI-nek ezt cáfolták kormányzati források, viszont vannak nézeteltérések a kormány és az IMF között. A hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon változatlanul meg kellene egyezni a jövő évi hitelcélról, a bankadó mértékéről, a bajbajutott jelzálog-hitelesek megmentését célzó programról, illetve Simor fizetéséről.
Az Észak-Koreába, hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba is akkreditált, szöuli magyar nagykövet, Lengyel Miklós a nyolcvanas években négy évet élt Észak-Koreában, kitűnően tud koreaiul és a közelmúltban – húsz év szünet után – ismét járt Észak-Koreában. Munkatársunkkal a "remete-ország" illetve a Kim-dinasztia túlélési esélyeiről beszélgetett.
Vidéki atyafiak körében néztem Vona Gábor tévés szereplését az Orbán Viktorral történt Nagy Találkozás után, s a fenti beszólásnál sokkal durvábbak is elhangzottak. Jobbikos ismerőseim nagyon elégedetlenek voltak vezérük szereplésével, aki szerintük már rossz irányba viszi a pártot, s most a „falkavezér” előtt is túlságosan meghunyászkodott.
Demokráciában az interneten a szabadság barátai és ellenségei egyaránt menedékre, közösségre, szellemi táplálékra lelhetnek. Az interaktív komputerhálózatok megsokszorozzák a különben elszigetelt személyek lobbierejét, hangját, panaszát vagy frusztrációját. A politikai hatalom viszont – irányíthatatlansága, teljességében ellenőrizhetetlen jellege miatt – nemigen tud vele mit kezdeni. Képtelen úgy szabályozni, mint egyéb közlő felületeket.
Gúnyolja az MSZP főpolgármester-jelöltjét, bírálja a Fidesz úthenger-politizálását, zöldebb, fenntarthatóbb, emberközelibb fővárost akar, kisebb autóforgalommal, feljavított tömegközlekedéssel. Még az is előfordulhat, hogy a budapesti önkormányzatban ősztől a három ellenzéki pártnak lesz többsége – jósolja Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje.
Az embereknek elegük volt az eddigi rendszerből, időhiány van, különben sem működtek az eddigi fékek és ellensúlyok – ezzel indokolja Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, polgármester a példátlan tempójú közjogi változtatásokat.
Budaházy György komoly dilemmát jelent a Jobbiknak, támogatása körül máris törésvonalak jelentkeznek. A párt mérsékeltjei legszívesebben elfeledkeznének róla, a Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina vezette tábor viszont politikai fogolynak titulálja és küzd kiszabadításáért. Budaházynak akár már az ősz folyamán szembe kell néznie a felelősségre vonással.
Míg a terrorizmus elleni háború fő hadszíntere Afganisztán, addig az iszlámista ideológiai front nem ismer országhatárokat: naponta érkeznek a hírek „szélsőségesek” Iránban, Irakban, Indiában, Pakisztánban elkövetett atrocitásairól, de szaporodnak az európai beszámolók is, legutóbb ismét Németországban fogtak el egy iszlámistát, aki az interneten propagálta a terrorizmust.
