hvg.hu: Hol tartanak jelenleg a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások?

Pataky Péter: Az Országos Érdekegyeztető Tanácsülés (OÉT) eddig mindössze egy ülést tartott, ahol a kormány a párbeszéd megváltoztatására helyezte a hangsúlyt. Mi változatlanul, a munkaadókkal közösen, az országot, a vállalatokat és a munkavállalókat érintő kérdésekről akarunk tárgyalni, ezt azután elfogadta a kormány és a miniszterelnök is. Előreláthatóan október 22-én tárgyalóasztalhoz ülünk, hiszen addigra már a kormány elé kerülnek a költségvetés sarokszámai, az adótörvény módosítását célzó elképzelések is. Legkésőbb e hónap végéig meg kell kezdeni a bértárgyalásokat, ahol a kormánynak kell ajánlatot tenni, összhangban a költségvetési előirányzattal. A költségvetés mellé mindig készül egy törvénycsomag, melyben olyan költségvetést megalapozó törvénymódosítások szerepelnek, amelyek érinti az OÉT jogkörét. Jeleztük a kormány képviselőjének, hogy erről a csomagról is tárgyalnunk kell.

Pataky Péter

Túry Gergely

Úgy tűnik azonban, hogy a kormány minden javaslati jogot magához szeretne vonni. Az is könnyen előfordulhat, hogy a minimálbérrel kapcsolatban is ők tesznek majd ajánlatot, holott ez eddig hagyományosan a szakszervezetek feladata volt. Természetesen mindhárom fél tehet javaslatokat, de a törvény szerint a döntés és a kihirdetés a kormány feladata. Nekünk csupán konzultációs jogunk van, mert az Alkotmánybíróság volt kedves kihúzni a törvényből az OÉT egyetértési jogát. Nyilván itt nem a jog az érdekes. Szeretném idézni a miniszterelnök urat, aki azt mondta, hogy “nem ideológiák mentén kell cselekedni, hanem a józan ész szerint”. Az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy az érdekek összemérésére és összehangolására van szükség, közösen kell megkeresni az optimális megoldást.

hvg.hu: Egy korábbi interjúban viszont azt mondta, hogy körülbelül 15-16 olyan új törvényt hoztak, amelyeket a kormány csak a szakszervezetekkel történt egyeztetés után terjeszthetett volna elő parlamenti elfogadásra. Milyen törvényekről van szó?

P.P.: Elsősorban a foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő törvényekre gondolok. Példa nélkülinek és elfogadhatatlannak tartom a kormánytisztviselők kiemelését a köztisztviselői karból. Képtelenség, hogy indoklás nélkül kirúghatnak embereknek és minimális juttatással küldhetnek el dolgozókat, s nem veszik figyelembe, hogy mennyi időt töltöttek el a közszolgálatban. A törvény más részleteiben is hibás: új kinevezésnél eltűntek olyan szakmai kritériumok, melyek fontosak lennének ahhoz, hogy egy valódi köztisztviselői szemlélettel rendelkező kar tudjon működni az országban.

De említhetném az egyszerűsített, alkalmi munkavállalás új szabályait is. Konkrétan a háztartási alkalmazottakra vonatkozó szabályokra gondolok, amelyek "cselédtörvényként" szereztek hírnevet maguknak. Ezáltal például egy egyéni vállalkozó az irodájának takarítására nem, ám a lakásának tisztán tartására minden kötöttség és fizetési kötelezettség nélkül alkalmazhat magánszemélyt. Bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli. Az így foglalkoztatott embereknek nem jár sem szabadság, sem minimálbér, és kiesnek a munka törvénykönyvének védelme alól. Ez egy nagyon hibás lépése volt a kormánynak. A szabályozás egyéb hiányosságai is hamarosan ki fognak derülni Például nem értelmezhető a ház körüli kisebb javítási munkák, mint a villany, vagy vízvezeték szerelés, kategóriája. Ezekkel a szolgáltatásokkal eddig is rengeteg probléma volt: a szerelés után kér az ügyfél számlát, vagy nem? Most legalizálták ezt az adóelkerülést.

hvg.hu: Mi az álláspontjuk az előkészítés alatt lévő adóreformot illetően?

P.P.: Az Orbán Viktor által bejelentett arányos adórendszer eufemizmus, amellyel elvi vitánk van. Nem tartjuk igazságosnak a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, ráadásul legalább két ponton ellentmond a kormány által meghirdetett gazdaságpolitikának. Matolcsy György szokta előszeretettel hangsúlyozni, hogy a növekedést és lendületet a belső kereslet élénkítésével lehet elérni, és az elmúlt évek gazdaságpolitikája hibás volt, mert csak az exportvezérelt gazdaságra alapozott. Alapvetően egyetértek ezzel, amennyiben nem lehet csak erre alapozni. Ha Matolcsy szavaiból indulunk ki, akkor kifejezetten kontraproduktív az a jövedelemelosztás, melyben a jövedelmek jelentősen csak a legfelsőbb kategóriákban növekednek. Ha a belső keresletet akarom növelni, akkor a 80 ezer forintos jövedelmet kell megemelni 90 ezerre, mert azt a plusz tízezret biztos, hogy elköltik az emberek. Ezzel szemben a jelenlegi elképzelés a 700 ezer forintos jövedelmeket akarja megemelni 800 ezerre, de ebből nem lesz fogyasztásnövekedés, vagy ha lesz is, csak nagyon kis mértékben.

A 16 százalékos egykulcsos adót a Fidesz 29 pontjának egyike tartalmazza, a tavaszi választási kampányban egyetlen egyszer sem hangzott el ez az ígéret. Emlékszem, amikor rákérdeztek a még leendő miniszterelnöknél, hogy lesz-e egykulcsos adó, határozottan azt mondta, hogy nem. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egykulcsos adót korábban a piac mindenhatóságában hívő, liberális SZDSZ preferálta folyamatosan. Nem tudom, mikor változott meg ilyen szempontból a Fidesz elképzelése, és mikor vették át néhány közgazdásznak és a Reformszövetség körének ezt az ötletét. Talán amikor a vállalkozókkal kötöttek valamiféle megállapodást, mert van egy vállalkozói kör, amelyik azt hiszi, hogy a magyar gazdaság versenyképességét az adóverseny dönti el. Mi ezt soha nem fogadtuk el, és nem is fogadjuk el a jövőben sem.

A tárgyalásoknak további nagy tétje, hogy mi lesz az adójóváírással, miként lehet a munkavállalói tömegeket megvédeni. Itt közel kétmillió emberről van szó. Az adójóváírás megszüntetése nagyon megfontolandó. Nekünk erre megvan a javaslatunk, 10 százalékról induló progresszív adórendszert dolgoztunk ki. Megvizsgáltuk, hogy a különböző jövedelemsávokból összesen mennyi az adóbevétel és az adóterhelés. De a javaslatunkat eddig mindegyik kormány elengedte a füle mellett. Meggyőződésünk, hogy igazságosabb lenne, és nem hozna kevesebb bevételt a költségvetésnek, mint a mostani elképzelések.

hvg.hu: Milyen elképzeléseik vannak a minimálbérről, illetve a tervezett nyugdíjtörvényről?

P.P.: A minimálbérre és az ennél jelentősen magasabb garantált bérminimumra feltétlenül szükség van. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert időről időre felüti fejét az a nézet, hogy a versenyképesség érdekében el kellene törölni a kötelező bérelemeket. A kötelező legkisebb bérek mértékéről nem tudunk addig nyilatkozni, amíg nem látjuk az adórendszer változását, nem tudjuk, milyen infláció várható jövőre. Elvi megközelítésünk világos: a kötelező bérek nettó értékének reálértékben növekednie kell, legalább a gazdaság teljesítmény növekedésének megfelelően. Nem elegendő az, hogy a legnehezebb helyzetben élők jövedelme ne csökkenjen, ahogyan a kormányfő ígérte. Az ő perspektívájuk ugyanis jelenleg a teljes elszegényedés.

A nyugdíjtörvény tervezett módosításáról nincs semmi konkrét információnk azon kívül, hogy a nők 40 év munkában töltött év után elmehetnek nyugdíjba, függetlenül attól, hogy betöltötték-e a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt. Ez elvileg támogatható, de kellene tudni a pontos feltételeket, az ebben az esetben járó nyugdíj számításának módját, és azt is, hogy társulnak-e ehhez más, korábbi nyugdíjba vonulási esetekhez hasonló, korlátozások. A nyugdíjrendszernek van két olyan eleme, amelynek rendezése ugyanakkor elengedhetetlen: mindenképpen meg kell őrizni a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj intézményét.