Magyarországnak konzervatív szemléletű kormányzásra, törvényhozásra és alkotmányozásra van szüksége. Nem forradalomra. A rendszerváltás után húsz évvel a magyar politikai szisztéma bölcs és megfontolt újragondolásának, finomhangolásának, korrekciójának ideje jött el – 2010-ben erre a változásra szavaztak a választópolgárok.
Az 1989-90-es rendszerváltás során létrehozott jogi konstrukciók megmerevedésének okait elemzi többek között Fleck Zoltán jogszociológus Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után c. kötete, amely a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg. A ELTE tanszékvezetőjét, akinek kutatási területe a jogállam intézményrendszere, azon belül is az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottsága a mai helyzet jogi vonatkozásiról kérdeztük.
Az Internet jövőjéről, annak természettudományos, technológiai és társadalmi vonatkozásairól, továbbá a magyar és izraeli kutatók közös EU pályázatairól tanácskoztak a két ország tudósai Izrael egyik tudományos fellegvárában, a haifai technológiai intézetben. A kétnapos konferencia május 7-én ért véget. Az izraeli kutatók komoly eredményeket értek el az internet tudományos alkalmazása terén, és sikeresen szerepelnek az EU pályázatain, ezért az együttműködés a magyar fejlesztési források bővülését eredményezheti.
Tudományos intézetek nem lehetnek különböző jobb-és baloldali pártholdudvarok káderpihenői. Ahogy látszatstátuszok gyűjtőhelyei sem vagy alibik a külsős fusizáshoz. A kutatóhely nem válhat presztízs-vagy kirakatintézménnyé, ahol érdemi tevékenység nem (vagy alig) folyik. Aligha kell tehát marasztalni azokat, akik politikai nyüzsgéssel akarják ellensúlyozni szakmai felkészültségük gyengeségeit, vagy tehetségüket, képességeiket nem a tudomány területén akarják kamatoztatni.
Akik figyelemmel követik a nyomtatott sajtó drámáját, nem lepődtek meg a bejelentésen: a Newsweeket kiadó Washington Post Company eladja a hetilapot
Presser Gábor, alig hogy megérkezett Amerikából, másnap beült a Megasztár zsürijébe. Nem kellett volna! Ahogy Eszenyi Enikőnek sem. Szakmájuk emblematikus figurájaként, elismert művészemberként olyasmihez adják a nevüket, az arcukat, a hitelüket, ami „ciki”.
A modern alkotmányos demokráciák jószerivel nem ismerik azt az állapotot, amelyben a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom megegyezik egymással. Konszolidált és működni méltó demokráciákban ilyen helyzet azért nem jöhet létre, mert azt maga az alkotmány tiltja meg. Magyarország nem ilyen ország.
Május harmadikán, alig egy héttel az országgyűlési választások második fordulója után hozták nyilvánosságra a Sólyom László köztársasági elnök újraválasztása érdekében írt levelet, melyet először tizenegy értelmiségi, közéleti személyiség írt alá, köztük Tölgyessy Péter. Az Élőlánc egyesület, illetve Lányi András kezdeményezte felhíváshoz máris kétezren csatlakoztak, és számuk állandóan növekszik. Az aláírók szerint Sólyom személye garancia, hogy továbbra is szuverén személyiség tölti be az államfői posztot.
Nem kellett hozzá több öt évnél, hogy a posztszovjet térség színes forradalmai megmérettessenek és könnyűnek találtassanak. Az ottani rendszerváltásokban – a lengyelekhez, csehekhez vagy épp magyarokhoz hasonlóan – hívő milliók most megrendülten látják, miként őrli fel a társadalmi és a nemzeti felemelkedéshez fűzött minden eddigi reményüket a belső felkészületlenség, a megosztottság, valamint Moszkva igyekezete, hogy ismét befolyása alá vonja őket.
Azért szólaltam meg ebben a vitában, mert elképesztőnek tartom, hogy a szabadon zsidózó és cigányozó, a nők szerepét durván korlátozó világunk ismeretében egyáltalán fölmerüljön valakiben az, hogy az igazi veszély a „politikai korrektség” amerikai áfiuma lenne. Örülök, hogy már nem egy, hanem két vitapartnerem van, azaz hogy Papp László Tamás után bekapcsolódott a disputába Németh György is – írja válaszcikkében Cseresnyési László, a japán Shikoku Gakuin Egyetem oktatója.
A palesztin menekültügy – a kurdoké mellett – a mai Közel-Kelet egyik legégetőbb problémája, s mediatizáltságával, valamint a zsidó-arab konfliktusban betöltött megkerülhetetlen szerepével talán a leginkább a világ érdeklődését és figyelmét felkeltő etnikai-kisebbségi probléma.
Önmagában az, hogy a jegybank és a kormányzat relációjában vita, nézetkülönbség, értékütközés van, nem tragédia. Az MNB-elnök esetleges idő előtti távozásától sem dől össze a világ. Ha ez a sportszerűség keretein belül marad, ha bölcs, középutas önmérsékletet tanúsít mindkét oldal. A jegybank nem lehet pénzügyi elefántcsonttorony, de a mindenkori kormány segédhivatala, üzenőfüzete, szócsöve sem. Ahogy az ellenzék trónkövetelő hatalmi bástyájává se szabad válnia. Elsősorban nem az a lényeg, ki vezeti az MNB-t, hanem az, hogy érvényre jutnak-e a fenti alapelvek.
A statisztikák elárulják, hogy Magyarországon – lakóhelytől, foglalkoztatottsági rátától, gazdasági világválságtól függetlenül – nagy mennyiségben szednek az emberek hangulatjavítót és még több szorongáscsökkentőt. Ám pusztán a makrogazdasági adatok jobbra fordulásától nem várhatjuk a helyzet látványos javulását - mutat rá Jeskó József a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A jelen heteiben Magyarország nemcsak a mostanáig élt „rendszerváltó rendszer” megalapozásának változatos évfordulóit ünnepelheti, de el is búcsúzik az átmenet rendszerétől. A legtöbb lényeges tekintetben új világot üdvözöl: a jövő immár tényleg elkezdődött.
Az utóbbi napokban felbolydult méhkassá vált az amúgy nyugodt, kényelmes kutatómunkának a Várban helyt adó Politikatudományi Intézet. A kedélyeket felkavarta, hogy a Bayer Józsefet januárban felváltó új igazgató, Körösényi András felmondott olyan kutatóknak, akik eddig biztos menedékhelynek tekintették az intézményt. Mi áll a felmondások mögött? Mire készül az új igazgató? Elmondta.
Horváth Csaba szerint 2013-tól ingyen utazhatnak a budapestiek a metrón, villamoson, autóbuszon – ezt május 1-én ígérte, mint jó hírt, aminek a feltétele, ha nem is mondta ki kerek-perec, hogy őt, az MSZP jelöltjét válasszák az ősszel főpolgármesternek. Helyben vagyunk: a szocialisták ismét osztogatnának a semmiből.
A Fidesz április 15-ei közleményében leszögezte, hogy amíg a bajba jutott hitelfelvevők helyzetének rendezése érdekében megállapodás nem születik, addig a következő kormány fenntartja a kilakoltatási moratóriumot. Aki túlköltekezte magát, időt nyert tehát. A szociális lakásokban lakók helyzetéről viszont kevés szó esik, pedig ők is úsznak az adósságban, csak nem vettek fel milliós hiteleket.
Választás után, kormányzás előtt címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést kedden a Terror Házában. A Jobbik mellett az LMP is ekézés tárgya lett, és részletesen elemezték a fiatalok poltikai orientációjának hátterét is.
„Politikai beállítottságára való tekintet nélkül minden terézvárosi polgárt képviselni akarok a parlamentben”, jelentette ki a hvg.hu-nak Illés Zoltán, aki a Fidesz színeiben meggyőző fölénnyel nyerte a VI. kerületi képviselőválasztást, és az ősszel szándékában van indulni a polgármesteri székért.
Folytatódik a hónapok óta tartó, ádáz kerekasztal-vitát és sajtópolémiát generáló, az olvasói hozzászólások szintjére is átgyűrűző érvütköztetés a politikai korrektségről. Az alábbiakban Papp László Tamás és Németh György válaszol a píszí-védő Cseresnyési László egyetemi oktató írására.
