Miskolczi Barna: „Minden tagállamnak lesz egy-egy európai ügyésze”

Nemzetközi egyezményt sért, hogy a magyar büntetőjogban nem egyértelmű az európai közös kasszát megcsapoló bűncselekmények megítélése – állítja Miskolczi Barna. Szerinte a bizonyítékok kötelező kiadásáról szóló új európai jogszabály életbe léptével a britek sem tagadhatnák meg a Seuso-kincsek kiadását egy alapos magyarországi vizsgálatra.


Csizmadia Ervin: A csábítás trükkje – baloldali szavazók a Fidesznél

A Fidesz évek óta következetesen mondja, hogy számára két dolog az MSZP mint párt és a baloldali választó. Az előbbivel nem tud és nem akar semmiben közösséget vállalni, az utóbbit módszeresen megpróbálja magához édesgetni. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója rámutat: a baloldali választókkal a Fidesz a „forradalmi” stratégia részeként, a külföldi mintáktól eltérően foglalkozik.


Tőkés szerencsétlen példázata – Koszovó árnyéka Erdélyre vetül

Tőkés László Európa-parlamenti képviselő – az intézmény egyik néppárti alelnöke – a tusnádfűrdői találkozón ismét autonómiát követelt a Székelyföldnek. Koszovó példáját emlegette – a hágai Nemzetközi Bíróság a napokban visszamenőleg legalizálta az albán terület kiválását Szerbiából. A románság, ha autonómiáról hall, az ország feldarabolását vizionálja, ezért Tőkés szavai inkább visszariasztó hatásúak: a jogosan elvárt autonómia megvalósulása még messzebbre tolódott ki.


Kovács "Kokó" István: „Fel kell rázni a magyar sportéletet"

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) egyik legfontosabb feladata, hogy a lehető legjobb állapotra hozza fel a magyar sportolókat a londoni, majd a riói olimpiára. A sportági szakszövetségeknél ne a pénzemberek, hanem a szakma diktálja a tempót. A magyarországi olimpiának még nem jött el az ideje. Többek között erről beszélt a MOB elnöki székére pályázó Kovács „Kokó” István a hvg.hu-nak adott interjúban.


A fideszes panamákat is feltárja majd a jobboldali sajtó?

A jobbos médiaszegmens pillanatnyilag már két tévécsatornát, egy országos hetilapot mondhat magáénak, egy országos napilapot pedig liberálisból jobboldalivá programoztak át. Van számos „narancshitű” portál, blog, rádió, időszaki kiadvány. A szoclib médiafölénynek befellegzett. Mihez kezd a jobboldali média most, hogy kedvenc célpontjuk, a balliberális kormány nincs többé? Megpróbálnak-e függetlenedni a Fidesztől, hogy annak „udvari ellenzékévé” váljanak? Mert a kritikátlan talpnyalást az olvasóközönség nem igazán díjazza.



Schmuck: Tarlós és Horváth a helyettesem lehet

A Kapolyi László milliárdos fémjelezte Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) és a Tisztelet Társasága felkérte Schmuck Andort, hogy önálló, független jelöltként induljon ősszel a főpolgármester-választáson. Schmuck Andor a felkérést elfogadta, a hvg.hu-nak merész terveiről beszélt.


Izrael készül a megelőző csapásra?

A Közel-Kelet nagy kérdése ezen a nyáron is, vajon lesz-e háború? Maga az alapkérdés, vagyis hogy lesz-e háború a térségben nem téma Izraelben, mindenki tudja, hogy előbb-utóbb ismét az óvóhelyekre kényszerülnek a polgárok. Kérdés csak az, hogy mikor. A következő háború forgatókönyve meglehetősen nyilvánvaló. Kérdés vajon Izrael végrehajtja e, és mikor a megelőző csapását az iráni atombomba készítői ellen, s vajon megindulnak-e az Iránból támadásba lendített egységek: északról a szír légierő és a libanoni Hezbollah középtávú rakétái, délről pedig a Hamasz rövid és középtávú arzenálja?


Fantom járja be az Országházat, a „magyar választó” fantomja

Két hónap óta fantom lakja a Parlamentet. Láthatatlanul, de mindenütt jelen van: az ülésteremben, a folyosón, a frakcióüléseken, ott van minden mondatban, gondolatban, kormánypárti felszólalásban, gombnyomásban, minden eltitkolt és közzétett hírben, elsuttogott pletykában, anyázásban. A Fidesz-KNDP jóvoltából a „magyar választók” a „magyar emberek” fantomja életünk része lett, s olykor már-már arra gondolunk, uralkodik is rajtunk.


Oszkó Péter: kevesebb hitelt, magasabb kamatokat hoz a bankadó

A bankadó kivetése helyett a közszféra drasztikus zsugorításával lehetett volna teljesíteni az idei költségvetési hiánycélt – állítja Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Szerinte az Orbán-kormány elpuskázta az IMF-EU tárgyalásokat, nincs kiérlelt gazdaságpolitikai koncepciója, miközben Bajnaiék a legfőbb problémákat megoldották, többek között ezermilliárd forinttal vágták le a büdzsé kiadási oldalát.




Kormány kontra IMF: ki nevet a végén?

„Ebben a vitában az IMF és a magyar kormány akarata sem érvényesül majd tisztán, de meg fogunk egymással egyezni” – tett kompromisszumgesztust minapi nyilatkozatában Kósa Lajos. Hogy ez valódi megegyezési szándék-e, tehát végét jelenti a belpolitika után nemzetközi dimenzióba is kiterjesztett konfrontatív, diktátumokon nyugvó erőpolitikának, hamarosan kiderül. Mindenesetre a Fidesz politikusainak is érdemes önmaguk előtt tisztázni: a két fél közül ki van jobban rászorulva a dolog nyélbe ütésére? S ki veszít nagyobbat (egyáltalán ki veszít lényegesen?), ha mégse születik egyezség?


Van társadalmi szerződés, csak nem vettük észre?

A nemzeti együttműködés nyilatkozata úgy interpretálja az utóbbi hónapok eseményeit, hogy a "társadalmi szerződés" már megköttetett, a szerződéskötés aktusa maga a választás volt, tárgya pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozása. Milyen lenne egy igazi társadalmi szerződés? – ezt fejti ki Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.


„Jött a kulturális államtitkárság napiparancsa, konzultáció nem volt”

A magyar filmterjesztés összeomlott, a hazai mozihálózat 85 százaléka külföldi kézben van. A vidéki kis- és közepes településeken már nincsenek filmszínházak. Ilyen helyzetben az amúgy teljesen eladósodott Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) megmaradt pénzének jelentős részét a minisztérium váratlanul zárolta – fejtette ki munkatársunknak Körösi Zoltán, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki gyökerestül átszervezi a támogatások eddigi rendszerét.



Török Gábor: a megszorítás vállalhatatlan lenne a Fidesz számára

E ciklus sikere alapvetően nem a nyilatkozatok kifüggesztésén, a zsákmányelv alkalmazásán vagy a szimbolikus politika egyéb elemein múlik, hanem azon, hogy képes lesz-e a kormány érdemben változtatni az emberek fejében az életkörülményekről kialakult képen - olvasható Török Gábor blogján.


Pozsgay Imre Gorbacsov telefonjáról és a készülő alkotmányról

Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.


Pénzügyminiszter kéne már!

A második Orbán-kormány megalakítása előtt sokan bíztak (én is bíztam) abban, hogy az új kabinet tanul Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter és az első Orbán-kormány hibáiból. Vagyis nem folytatja a 2000-2001 óta szinte minden kormány által elkövetett hibákat: népszerűséghajhászásból nem odázza el a fontosabb reformokat, és nem látszatintézkedésekkel zavarja fel az amúgy sem túl tiszta pocsolyavizet. (Klasszikus példa Gyurcsány Ferenc száz lépéses álprogramja, amit maga leplezett le 2006-ban.)


Felfüggesztett tárgyalások – mi lesz a forinttal?

A magyar kormány és az IMF/EU küldöttség között csaknem két hete folyó tárgyalások meghiúsulásáért valószínűleg mindkét fél hibáztatható. A kormány a 29 pontos programmal kész helyzet elé állította a hitelezőket, az IMF és az EU viszont nagyfokú intranzigenciáról tett tanúbizonyságot. Pedig a tét nagy: hivatalosan az októberben lejáró 20 milliárd eurós készenléti hitelkeret felülvizsgálatát végezték, valójában a hitel decemberig történő meghosszabbításáról, illetve - bár ezt az IMF cáfolja - egy 2011-től esedékes elővigyázatossági hitelről tárgyaltak.