"Személyes tapasztalatom, hogy az ellenőrök nagy része belátó és racionális a munkája során. Csak hát egy kosár szilvából elég néhány kukacos, hogy már a többitől is óvakodjunk" - írja kommentárjában Földes Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere, aki a revizorok munkájáról, a józan észről és az éves adómegállapításokról gondolkodik ezen a héten.
„Nem ilyen lovat akart” Gulyás József, az SZDSZ ügyvivő testületének tagja, aki nemmel szavazott Bajnai Gordon kormányfői kinevezésének jóváhagyására. Szerinte Bajnai keze meg lesz kötve, erősen foglya lesz az MSZP-nek, és nem élvez kellő közbizalmat ahhoz, hogy a fájdalmas intézkedéseket elfogadtassa a társadalommal.
A világválság közepette a magyar miniszterelnök menekülőre fogta, pártja képtelen tartós megoldásra, közben a végrehajtó hatalom gyakorlatilag összeomlott. Itt az ideje, hogy a köztársasági elnök kezdeményező szerepet vállaljon a politikai krízis megoldásában. Különben jön az utca.
Topolányszky Ákost Gyurcsány Ferernc 2003 októberében menesztette a Gyermek-, Ifjúsági-, és Sportminisztérium helyettes államtitkári posztjáról. A legújabb fejlemények fényében született meg az alábbi nyílt levél.
Rajtunk olyasmit is számon kérnek, amit másokon már régóta nem – tapasztalja Schiffer András (38 éves), az európai parlamenti választásokon debütáló Lehet Más a Politika párt egyik alapítója, választmányi tagja. Szerinte a kiábrándultság növelte a választók elvárásait. Konkrét kérdésekre mégis már-már politikushoz méltóan kitérő válaszokat ad.
Suchman Tamás, az MSZP egyik vezető véleményformálója, választmányi tag a hvg.hu tudósítójának megerősítette: társaival együtt lépésekre készül az általa egyébként nagyra becsült Gyurcsány Ferenc pártelnök lemondatására. Továbbra sem tekinti alternatívának az előrehozott választásokat. Szerinte sikerre vezetnének a liberálisokkal folytatott tárgyalások egy új kormányfő kijelöléséről, ha ezt új, kötetlenebb formában rendeznék. Javasolni fogja Szekeres Imre kinevezését az MSZP tárgyalóküldöttségének élére.
A legposszibilisebb kormányfő-jelölt, Surányi György néhány nap habozás után nemet mondott az MSZP és az SZDSZ felkérésére. Felmérte, az egy évre szóló mandátum a pártok legalább minimális támogatása nélkül csak kudarchoz vezethet. A briliáns pénzügyi szakembert ezúttal politikai érzéke sem hagyta cserben.
A fasizmus és a kommunizmus dicstelen korszakai után kiment a divatból az „ideologizálás”, ám a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték, a szellemi produktumok, az ideák, eszmék, kulturális értékek is relativizálódtak. A poltika és a gazdaság összeomlása logikus következménye ennek a folyamatnak. A közgazdászok magabiztosan ugyan, de a sötétben tapogatóznak.
Számos szocialista képviselő számára egzisztenciális veszély, ha ilyen recessziós időkben kihullnak a parlamentből. Sokan közülük csak a politikához „értenek”, nehezen találnak majd munkát a nem-politikusi szférában. Megpróbálnak, amíg lehet a Parlamentben maradni. Hajlandók lesznek tehát Gyurcsány és az SZDSZ jelöltjét támogatni – ha lesz ilyen.
Medgyessy Péter szerint Gyurcsánynak már az őszödi beszéd után le kellett volna mondania. Ha jövőre tartják a választásokat, addig az új kormánynak legfeljebb rendcsinálásra lesz lehetősége, reformokra nem. Az előbbire Bokros a legalkalmasabb személy. Az előrehozott választás az optimális megoldás a jelenlegi helyzetben - fejti ki többek között a hvg.hu-nak adott interjúban.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérte magát, hogy keressen új miniszterelnököt, új miniszterelnökhöz új kormányt, akiket majd ő felügyel, mint a leendő kormánypárt elnöke. Az új miniszterelnöknek és az új kormánynak ugyanis az MSZP-s többsége lesz a parlamentben, következésképpen az új miniszterelnök és kormánya csak azt teheti, amit az MSZP megszavaz, amely viszont azt szavazza meg, amit a párt elnöke jónak lát.
Gyurcsány Ferenc formailag tisztázatlan lemondása a miniszterelnöki tisztségről és azóta elhangzott kijelentései arra utalnak, hogy ő is putyini receptet kívánja követni, azaz: úgy menne, hogy közben marad. Pártja nagy többséggel újjáválasztott elnökeként vétójogra tart igényt az új miniszterelnök kiválasztásakor, meghatározó szerepet kíván játszani a soron következő országgyűlési választások kampányában. Lehet, hogy csak átmenetileg kíván arrébb ülni a kormányfői székből?
Az MSZP a történelmi megsemmisülést vagy a totális szétesést kockáztatja, ha végrehajtja a miniszterelnök forgatókönyvét. A pártnak el kell döntenie, hogy Gyurcsányt akarja megmenteni, vagy saját magát.
Az idő pénz – ez Magyarország esetében hatványozottan érvényes. Nincs idő a további trükkökre, politikai légtornász-mutatványokra. A „szakértői kormány”, amelynek vezetőjét gyakorlatilag Gyurcsány jelölné ki, ilyen időhúzásnak tűnik. A válságkezelés nem egy poszt-gyurcsányi kormány kinevezését, hanem a választások haladéktalan kiírását, széles társadalmi támogatottságra támaszkodó kormány megalakítását tenné szükségessé.
Azok az értelmiségiek, akik Gyurcsány Ferenc reformterveit 2006-ban támogatták – mint jómagam is -, az elmúlt egy évben kerültek közel ahhoz az állapothoz, amely az országot évek óta jellemzi; a tehetetlen, tanácstalan, depressziós bénultsághoz. Van, aki a végsőkig kitart, mint az általam egyébként tisztelt Debreczeni József vagy a Demos fiatal szerzői. Mások hallgatnak. Ismét mások próbálnak valamit kezdeni azzal a ténnyel, hogy tévedtek.
„Nem sírom vissza az előző rendszert, de ami van, az sem jobb” – tör fel az elkeseredettség az egyik Andrássy úti palota eladása miatt nemrég hűtlen kezeléssel meggyanúsított, 59 éves polgármesterből.
Gyurcsány Ferencnek nem lehet könnyű arról dönteni, hogy menjen vagy maradjon. Visszamenjen-e az üzleti életbe, vagy folytassa-e politikusi karrierjét? Most mondjon-e le és vegye át az ellenzéki vezér hálásabb szerepét, reformálja meg pártját, és úgy induljon neki négy év múlva a választásoknak, vagy pedig maradjon hivatalban, amíg ideje kitelik? Figyelembe véve, hogy az MSZP hosszabb távon esetleg nem fog ragaszkodni személyéhez. Szűk mozgástér és megannyi kérdőjel- mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Nevetséges volna titkosszolgálati mesterkedést sejteni a tévészékház 2006-os ostroma, illetve az egy hónappal későbbi zavargások mögött. Ám az könnyen elképzelhető, hogy a rendvédelmi szervek látszólagos tehetetlensége, bénázása, illetve brutális fellépése egy hónappal később felsőbb érdekeket szolgált: el kellett terelni a figyelmet az őszödi beszédről, illetve demonstrálni, hogy igenis van fasiszta veszély Magyarországon. Ezzel kellett volna összeterelni az elcsatangoló nyájat, egységbe tömöríteni a szocialisták szavazótáborát.
Az utókor az „elszalasztott lehetőségek” korszakaként emlékszik az 1944 szeptemberétől 1958 májusáig tartó, válságról válságra bukdácsoló negyedik francia köztársaságra, és valószínűleg így fog emlékezni a most is fennálló harmadik magyar köztársaságra. Mindkettőt a nemzeti felbuzdulás, a demokratikus akarat és az addig elnyomó rezsimtől való megszabadulás mámorító érzése teremtette meg, a csalódás mindkettőnél később jött.
Ön alsó-középosztálybeli? Valahol az alsó- és a közép között? Harmincas? Lakik és dolgozik valahol? Van már gyermeke is? Akkor bizonyára sokszor hallotta az utóbbi időben ezt a szót: felelősség. Leginkább az ön életstratégiájával kapcsolatban emlegeti ezt most a gazdasági és politikai elit.
