A keddi Népszabadságban Galló Béla és Gábor Péter Maradjon? Menjen? címmel megjelent írásukban sürgetik Gyurcsány Ferenc visszahívását mind pártelnöki, mind kormányfői posztjáról. A két baloldali értelmiségi írása az MSZP elnökválasztó kongresszusának előestéjén jelent meg. Az egyik szerzőt, Galló Bélát kérdeztük, mi vitte a a cikk megírására.
A revíziós magyar külpolitika 1939. március 15-én sikert könyvelhetett el: Magyarország visszaszerezte az akkor a széteső Cseh-Szlovákiához tartozó, de 1919 előtt ezer évig magyar fönnhatóság alatt állt Kárpátalját is. Közben a nemzetiszocialista Németországhoz fűződő – utóbb katasztrofális következményekkel járó – kapcsolatok tovább erősödtek.
Polgáraink java része, a korábbi tapasztalatokból okulva, nemigen lép a főváros belső kerületeinek emlékhelyeire március 15-én. Bár a mérsékelt jobboldal tömegei vitathatatlanul aktívabbak, ők is óvakodnak, hogy bármi közük legyen a nemzeti szimbólumokban dühöngő huligánokhoz, az ő vandalizmusukhoz.
A mostani globális válság precedens nélküli, a rendszer működése maga vezetett ehhez a helyzethez, a rosszabbik arca vált valóságossá. A válság azonban lehetőség is, amely megnyithatja az utat a konstruktív reformok előtt - összegzett elemzésében Kiss Endre filozófus az MTI-nek.
Az elmúlt tíz napot a rémület és a tanácstalanság jellemezte. A kisemberek körében fölrémlett az államcsőd, a bankzárlat, minden kisebb-nagyobb megtakarítás elveszítésének réme. Sokan a bankba futottak, hogy hazavigyék forintjaikat, mások euróra váltottak, és mindenki „hiteles” híreket gyűjtött szomszédaitól, munkatársaitól: mit tegyek, mit tegyünk? Jövő tavaszig kitart az IMF-hitel, addig nem lesz államcsőd.
Hiába a kitartó belvárosi pletyka, hogy Simor távozásra szólította volna fel Gyurcsányt, vagy fordítva: a heves cáfolatok csak arra utalnak, hogy valami történt közöttük. A nyilatkozatháború célja: egyértelműsíteni a felelősséget az esetleges összeomlásért.
1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey Artúr tábornok a honvédsereg főerőivel (mintegy 30 ezer emberrel, 144 löveggel) feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. Vajon a magyar történelem legszörnyűbb árulása volt-e, amit az akkor 31 esztendős hadvezér tett? Ma már tudjuk: a zseniális hadvezérnek nem volt más választása.
Rendőri őrizetbe került a nemzetközi Gripen-botrány kulcsemberének tekinthető osztrák állampolgár, Alfons Mensdorff-Pouilly. Tudatában a Gripen gépek magyarországi vásárlása körüli, máig gyanús körülményeknek, a négy országházi pártnál érdeklődtünk: készek-e új információk birtokában ismét megvizsgálni a nemzetközi Gripen-botrány esetleg hazánk felé leágazó szálait? Finoman szólva, feltűnő volt a csend.
Bokros Lajos az MDF-lista élén. Bokros Lajos egy új kormány élén, amelyet az SZDSZ, az MDF és az MSZP (!) közösen szavazna meg. Hát nem agyrém, mik jutnak Ibolya eszébe? – mondja a jobboldali sajtó. A gúnyos hangokkal ellentétben Dávid Ibolya lépéseit én racionális, és feltehetőleg sikeres politikai térfoglalás első állomásának tartom. Egy kis baj van csak a térfoglalással: az MDF megmaradt tagságának (nem sokan vannak) nem biztos, hogy tetszeni fog.
„Sokszor olyan részletekre is kiterjed a figyelmem, amiken talán gyorsan túl kellene lépnem” – kezd halvány önkritikaként is felfogható önjellemzésbe a miskolci közterületi bűnözésért egy januári sajtótájékoztatóján kizárólag a cigányokat felelőssé tevő, s emiatt majdnem elmozdított, de végül csak figyelmeztetésben részesített, 54 éves városi rendőrkapitány.
Orbán Viktor minden bizonnyal pontosan tudja: a korábbi ösvény – a bankhitelekkel és adópréssel pénzelt, vállalkozónyomorító jóléti állam – zsákutca. Ugyanakkor nem akarja megnyirbálni a költségvetés lehetőségein túlterjeszkedő „szociális vívmányokat”. Egyszerre szeretne muzsikálni a polgári rétegeknek, a vállalkozóknak, az alkalmazottaknak és az állam által eltartottaknak. De hát pont ez az, ami lehetetlen.
Hiteltelen a kormány – ebben Hamecz István, Heim Péter és Vértes András is egyetértett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett találkozón. Az adósságválság kezelésének módját, a gödörből történő kijutás esélyeit már különbözőképpen látják.
A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben az volt a jellemző, hogy a befektető szemet vetett egy szegény önkormányzat ingatlanára, majd előzékenyen a saját pénzén elkészítette a szájíze szerinti rendezési tervet. Holott mind a terv, mind az ingatlan övezeti besorolása a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat hatásköre. Ha az önkormányzatok az övezetátsorolás előtt dobják piacra az ingatlant, ingyen tesznek hatalmas pénzeket a befektető kasszájába.
Ma Magyarországon újjáéledni látszik a „sörétes ház” véres fogalma. A faluszéli, szocpolos épületek ideális célpontjai benzines palacknak és vadászpuskának. A mai magyar gyilkosok pedig a jelek szerint amerikai rasszista elődjeiket is alulmúlják, ott ugyanis a tudatosan megválasztott áldozatok közt legfeljebb tíz-egynéhány éves kiskamaszok voltak, de nem négy-öt éves gyerekek.
Úgy látszik, Antall József kamikázekormányának példáján felbuzdulva Dávid Ibolya kamikázepártot csinálna az MDF-ből. Legalábbis erre vall, hogy a csomagjáról elhíresült valahai pénzügyminisztert (a Fórum immáron hivatalos EP-listavezetőjét) szánja – konstruktív bizalmatlansági indítvány révén – Gyurcsány Ferenc utódául. Kár, hogy Bokrosnak - bármennyire is kész feláldozni magát a reformok oltárán - erre pillanatnyilag esélye sincs.
Mi legyen a volt titkosszolgálati iratokkal? címmel rendezett a minap kerekasztal-beszélgetést a Beszélő. Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a Kenedi-bizottság tagja egy hullámhosszon volt Gulyás József szabaddemokrata képviselővel, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjával. Mindketten vitatkoztak Tóth Károllyal, a bizottság szocialista alelnökével, aki szerint a rendszerváltás óta a titkosszolgálatok törvényesen működtek.
Egy évszázadonként egyszer bekövetkező válság idején az országot olyan miniszterelnök vezeti, akinek saját miniszterei és alkalmazottai mondanak ellent. Leállt a közigazgatás?
Lapunk február 25-én Vallás és a szex: mit tanítanak az új egyházak? címmel közölt írására reagált a Hit Gyülekezetének teológusa, Ruff Tibor. Levelét illetve a cikk alapját képező dolgozat szerzőjének nyilatkozatát az alábbiakban közöljük.
Ahogy várható volt, Babarczy Eszter Ott voltam a temetésen c. cikke heves vitát váltott ki olvasóink körében. Jóllehet, nem szoktuk közölni a névtelen, illetve csupán szignóval ellátott leveleket, ezúttal "-effi –" írásával kivételt teszünk. Babarczy Eszter erre a levélre és egyéb, cikkét érintő bírálatokra válaszol.
Gyurcsány Ferenc javaslata a Közép- és Kelet-Európa számára összeállítandó 180 milliárd eurós segélycsomagról és a gyorsabb euróövezeti csatlakozásról jelentős sajtóvitát indított el azután is, hogy a brüsszeli informális uniós csúcs elutasította. Az írások az unió sok korábban kevésbé feltűnő feszültségét megmutatták.
