A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter továbbra sem akar kormányfő lenni, a kisebbségi kormányt működőképesnek tartja, az élelmiszerárak mérséklésének legjobb eszközét a termelés növelésében látja, de a Fidesz által javasolt áfacsökkentést „tárgyalási alapnak” tekinti.
A kormány dobogókői ülésén fogalmazódott meg a szándék, hogy a segélyek kiszámításának alapja jövőben ne a minimálbér, hanem a nyugdíjminimum legyen. Magyarul, a gyakorlatban ez csökkentést jelent. Nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy a legmagasabb pénzbeli szociális támogatás is kevesebb legyen, mint a legalacsonyabb bér. Persze mindez csupán tüneti kezelés: égető szükség volna a népjóléti juttatások koncepciójának felülvizsgálatára. Hisz a jelenlegi szociálpolitikai modell nem oldja, hanem szaporítja és újratermeli a problémákat.
„Izgalmas, modern helyként szeretném bemutatni Magyarországot, hogy ne csak a gulyás és az operett jusson róla az izraeliek eszébe, hanem például a kortárs tánc, a film és jazz is, amikre Izrael nagyon is vevő” – állítja Lányi Eszter, aki tavaly ősz óta Magyarország izraeli nagykövetségének kulturális attaséja.
Az elkövetkező időszak politikai kommunikációjának vezérmotívuma lehet a cselekvőképesség. A kormány egy konzervatív jellegű mérsékelt kormányzati szemléletmódot, a Fidesz pedig a cselekvőképességre és változtatásra épülő progresszív kormányzási koncepciót igyekszik magáévá tenni. Ebből a helycserés támadásból az jöhet ki győztesen, aki hitelesebben tudja körvonalazni új szemléletmódját - állapítja meg írásában Novák Zoltán politológus, a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatásvezetője.
Számos negatív jelenség felerősödhet Magyarországon 2025-ig: még nagyobb lesz a gazdagok és szegények közti különbség, a digitális szakadék mélyül, a születési arányszám további csökkenhet, és folytatódhatnak a nemkívánatos demográfiai változások, ez derül ki az egyetemisták jövőképét vizsgáló kutatásokból. Reményt ad, hogy az emberek családcentrikusak maradnak – mondta el Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének vezetője.
Egy metamorfózis tanúi lehetünk: annak, hogy az eredetileg a népért indított háború szándékából hogyan születik meg a nép elleni terror eszméje, s hogy a gerillából hogyan válik potenciális terrorista – írta néhány éve Anderle Ádám professzor Che Guevaráról. A partizánvezérnek, ennek ellenére, még mindig nagy a nimbusza, legutóbb a Népszabadságban megjelent cikk igyekezett őt fényesíteni.
Orbán nemrég nyilvánosságra került realista kijelentéseit a szükséges kiigazításokról a választók érintett része rossz néven vette. A gyurcsányi szocialisták azonnal bebizonyították, hogy semmit nem gondoltak komolyan a gazdaság helyzetéről, a reformok felelősségéről. Nem tárgyalni kezdtek az ésszerűséget mutató Orbánnal, hanem átléptek az ellenzéki szerepbe Orbánnal szemben. Leleplezték „népnyúzó bitangságait” – bemutatták a szokásos negatív kampányt. Mindenki világosan láthatja, hogy mi vár ránk: ha bárki ésszerűen kezdene gondolkodni és tenni – azt ellenfele legyilkolja.
Videostábunk felmérése szerint megosztott a közvélemény a július 5-ére tervezett melegfesztivált illetően. Van, aki záptojások és rohadt paradicsomok beszerzésén töri a fejét, van, aki betiltaná, van, aki Isten szándékai ellen valónak tartja. Mások viszont nyitottak a rendezvény iránt, nincs ellenvetésük, "ha nekik ez jó, miért kellene tiltani?"- kérdezik. Az egyik interjúalany szerint a homofóbia mögött személyiségi problémák rejlenek.
A hvg.hu pénteken közölte Benkő Eszter írását, Kende Péter célkeresztjében: Varga Zoltán bíró címmel. Dr. Kende reagált a cikkre, és Benkő is reagált Kende levelére. A két írást az alábbiakban közöljük.
A napokban Budapesten tárgyalt Peter J. Hustinx, az Európai Unió holland adatvédelmi főbiztosa, többek között a bűnüldözés és az adatvédelem konfliktusainak kezeléséről. A tudós jogász, aki egyszersmind az Interpol felügyelő testületének is tagja, aggodalmasnak tartja, hogy az Országgyűlés negyedszeri nekifutásra sem volt képes adatvédelmi biztost választani, pedig ezen a területen is nélkülözhetetlen a két év múlva soros EU-elnök, vagyis Magyarország együttműködése.
Kétségtelenül felveti a kellő gondosság hiányát Varga Zoltán bíró tévedése: egy Székely Zoltán kegyelmi kérvényéhez csatolt téves átiratot elolvasás nélkül írt alá. De ez semmiképpen sem indokolja az ellene indított lejárató kampányt, amelynek élvonalában Kende Péter jogász-újságíró áll. Cui prodest? Kinek áll érdekében? Talán nem véletlen, hogy a Kulcsár-ügyben 2006 májusa óta folyó perben a vezető bíró éppen Varga Zoltán, aki korábban jelezte: szeretné, ha első fokon még június vége előtt a Fővárosi Bíróság meghozná az ítéletet a 22 vádlott ügyében.
Gyurcsány időnyerésre játszik, ami bejött neki, kormánybukás elnapolva – így összegezhető az SZDSZ-elnök miniszterelnöknél tett látogatásának gyorsmérlege. Fodor is nyert a Gyurcsánnyal (és Orbánnal) folytatott megbeszéléseken. Ugyanis pártja – hat év másodhegedűsi szerepkör után – királycsináló lehet.
Az MSZP-SZDSZ-korszak – mondjuk ki – véget ért. Jöhet végre egy másfajta korszak, amelyben egészen merész szövetségkeresési stratégiák is elképzelhetőek. Ezzel persze azt is állítottam, hogy a kisebbségi kormányzás valószínűleg nem lesz tartós a magyar politikában.
Az SZDSZ nem engedheti meg magának, hogy a szocialisták helyett döntsön a miniszterelnök személyéről. Reformokat nem lehet az emberek akaratával szemben végrehajtani, állítja Suchman Tamás. A Horn-kabinet egykori minisztere, az MSZP máig befolyásos politikusa gyakorlatilag a jelenlegi helyzetet szeretné fenntartani 2010-ig, bízik abban, hogy az SZDSZ jobb belátásra tér, és a gazdasági mutatók is látványosan javulnak addigra.
Csendesebben vigadjanak! – röviden így lehetne figyelmeztetni azokat a köröket, melyek a német autógyár idetelepülésének ürügyén már arról beszélnek – á la Kádár János –, hogy lám, elv- és polgártársak, nincs itten semmiféle válság. Nem kétséges, a gépjárműóriás bevonulása reálgazdasági öröm a költségvetési ürömben. De aligha lenne célravezető, ha kormánypolitikusaink ismét az ungarische Puma dübörgéséről vizionálnának.
Mihancsik Zsófia újságírót felháborítja a magyar értelmiség maszatolása és sumákolása, ennél csak két dolgot rühell jobban: a Fideszt és annak elnökét, Orbán Viktort. Azt javasolja, hogy az intelligencia felelős része indítson kampányt azért, hogy a „tisztességes emberi gondolkodás, beszéd és magatartás elismert érték legyen”. Nem úgy általában, hanem a ’fideszes normákkal’ szemben.
Fodor Gábor, az SZDSZ immáron nyolcadik elnöke szombaton délután a parlamentben találkozik Orbán Viktorral. Fidesz-SZDSZ-koalícióról aligha lehet szó, egy megnemtámadási szerződésről, időleges szövetségkötéstől viszont igen. Mindkét párt azt kapná, ami számára hiányzik: Orbánék a kormányzati hatalmat, a liberálisok pedig a tényleges, „rendes” ellenzékiséget, amelytől igencsak elszoktak az utóbbi fél évtizedben. A Fidesznek a többség megszerzése lenne a győzelem – az SZDSZ-nek pedig az, ha benn marad a törvényhozásban.
Révész Sándor a baloldali publicisták, illetve média-teoretikusok között szinte elsőnek tesz kísérletet arra, hogy elméletileg meghatározza a „politikai korrektség” fogalmát a mai magyar médiában. Ám az Élet és Irodalomban június 13-án megjelent cikkét követően, másnap a Népszabadság, amelynek Révész is munkatársa, olyan gyakorlati példát szolgáltatott, amely ellentmond a „mai magyar PC” kritériumainak. Debreczeni József Horthy és Orbán címmel írt dolgozatáról van szó.
Ungvári Tamás Bűnbeesés után című kötete annak a baloldali értelmiségi elitnek, (Lenin szavaival „hasznos idiótáknak”) a történetét örökíti meg, akik a szovjet kommunista rendszer feltétlen híveivé szegődtek, istenítették Sztálint. Sokan közülük kapcsolatba kerültek a titkosszolgálatokkal is.
A fővárosi rendőrkapitány rájött, hogy a tíz éve valamennyi nyáron gond nélkül lezajló melegfelvonulás idén aránytalanul csorbítaná a közlekedők jogait. Hogy aztán – újból fejéhez kapva – mégiscsak engedélyezze a dolgot. Mi történhetett a két – homlokegyenest eltérő tartalmú – szándéknyilvánítás között? Valószínűleg soha nem fog kiderülni.
