A koalíció utáni időszakban egyszerre van jelen a kibékíthetelen nézetkülönbség és a kölcsönös egymásrautaltság. Az MSZP-nek túl sok volt a reform, az SZDSZ-nek túl kevés. De momentán képtelenek egymás nélkül létezni. Ha a szoclib többség kitölti idejét, annak ára Patyomkin-kormányzás lesz. Ez a felállás sok mindenre jó, csak éppen a nemzetgazdasági dimenziójú átalakításokra nem.
A Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) vezette lengyel baloldali blokk a 2007-es választásokon mindössze 13 százalékot szerzett, lényegében a politikai paletta szélére szorult. A Lengyelország és Magyarország közötti párhuzamról beszélt Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. A politológus kandidátusi értekezését a lengyelországi pártokról írta, kutatási területe Közép-Európa.
A miniszterelnök-pártelnök a pártvezetés egy erős csoportjával összefogva, váratlanul csapást mért a párt fontos stratégiai pontjára. Könnyen lehet, hogy ezzel a támadással nemcsak az 1989 óta létező pártszervezetet rombolja le, hanem az újjáépítés lehetőségét is elveszi. Egyik percről a másikra eltávolította Baja Ferencet a Táncsics Alapítvány éléről és Puch Lászlót a pártpénztárnoki funkcióból. Ezzel megütötte Baja lázadozó platformját éppúgy, mint a vitázó Veres János pénzügyminisztert. Szekeres Imre ki van zárva a közvetlen beavatkozás lehetőségéből. Juhász Ferenc és Lamperth Mónika képtelenek lesznek a széthulló párt összetartására. Ideje, hogy Gyurcsány Ferenc Szocialista Polgári Szövetséget alapítson.
Ausztriában az 1968-as generáció tagjai nosztalgiával tekintenek vissza a negyven évvel ezelőtt történtekre, miközben a politikai és társadalmi aktivizmus hiányát kritizálják a mai fiataloknál. Többen szkeptikusak az akkori megmozdulások jelentőségét tekintve; szerintük nem egyértelmű, jó irányban változott-e a világ 68 után.
Magyar Rektori Konferencia hamarosan megvitatja az új javaslatot: a mostani két finanszírozási kategória (tandíjfizető illetve nem fizető) helyett, 2011-től, tanulmányi eredményüktől függően soroljanak be minden felsőoktatásban részt vevő diákot hat kategóriába. A felső kategóriá(k)ba kerülők legyenek tandíjmenetesek, s minél alacsonyabb kategóriába sorolnak valakit, annál magasabb tandíj fizetésére köteleznék. Igazságosabb és minőségre orientáltabb lenne ez a rendszer, állítják a rektorok. Visszacsempészné a tandíjat, ugyanakkor kimenete kétséges - állítja ezzel szemben a HÖOK ( Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája). Megkérdeztünk két „illetékest", Manherz Károyly szakállamtitkárt, és Miskolczi Norbertet, a HÖOK elnökét.
Schmidt Mária érdeme, hogy a XXI. Század Intézetben összehozott egy „történelmi” találkozót egykori és jelenlegi MNB-elnökök között. Elvégre 2001 óta nem volt rá példa, hogy Járai Zsigmond egy asztalhoz ült volna Surányi Györggyel. Mint ahogy bevezetőjében a házigazda hangoztatta, válaszút elé érkezett Magyarország, ha nem akar lemaradni, ha sikerpályára akar kerülni, akkor most kritikus döntések előtt áll. Nem a múltról, hanem a megoldásról kell beszélni, ezért kérte fel Járain és Surányin kívül Bod Péter Ákost és a jelenlegi elnököt, Simor Andrást, hogy fejtsék ki röviden, milyen úton-módon lehetne kikerülni a jelenlegi súlyos helyzetből.
Tévhit, hogy a cyberkorszakban hatalmas és félelmetes állami szervezetek bevonását igényli a telefonlehallgatás, az elektronikus levélforgalom (vagy hivatali adatbázis) törvénysértő megtekintése. Jó pénzért bármikor felhajthatók olyan programozók, akik záros határidőn belül feltörik a politikai (netán üzleti) vetélytárs internetes üzenetküldő rendszerét, hangpostafiókját, megszerzik bármilyen adatát. Nem kell ehhez semmiféle belföldi kémhivatal.
Szilvásy György miniszter bejelentette: módosítják a kormányrendeletet, belefoglalják, hogy titkosszolgálati akciókra csak az érintett önkormányzatok hozzájárulásával kerülhet sor. A botrány egyik kirobbantóját, a fideszes Demeter Ervint kérdeztük az ügy előzményeiről és az „objektumvédelmet” megerősítő, az EU-s pénzek útja után kutakodó, immár módosított kormányhatározat következményeiről.
Illúziókban és álmokban gazdag országunkban megint eljött a szembenézés ideje – Lengyel László új könyvében régi és új kérdésekre keres válaszokat.
Katynról nemcsak a szovjetek hazudtak folyamatosan, költséget és fáradságot nem kímélve, de a nyugati szövetségesek is. A németek 1943 április 13-án hozták nyilvánosságra, hogy az általuk megszállt területen megtalálták több mint 14 ezer lengyel tiszt tömegsírját. A moszkvai rádió már két nappal ezután közölte, a tömeggyilkosság a németek műve, s ettől kezdve elképesztő propagandaháború kezdődött. A Nyugatnak sem volt sokáig érdeke, hogy feltárja az igazságot.
Kiszivárgott az önkormányzatok nemzetbiztonsági megfigyelését elrendelő kormányhatározat, amely a Fidesz szerint bírósági végzés nélkül hatalmazza fel a titkosszolgálatokat, hogy megfigyelés alá vonjanak a kormány érdeklődési körébe került politikusokat és szervezeteket. A témában heves vita robbant ki hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzéki párt a határozat visszavonását követelte Szilvásy titokvédelmi minisztertől, aki ezt visszautasította. A Fidesz nem akar belenyugodni a döntésbe.
Az orosz politikai humor ismert tétele szerint a kommunisták politikai bölcsessége abban áll, hogy bármikor képesek kitűnő megoldásokat kínálni az összes, általuk okozott problémára. Éppen ezért dőltem hátra nyugodtan, amikor megtudhattam, hogy a Pénzügykutató Rt. agytrösztjének akad még miniszterelnök-jelöltje. Honi politikai játszmáink Poloniusa ugyan nem nevezi nevén, de szövegéből nekem úgy tűnt, az idehaza méltán világhírű Bokros Lajost kívánja e bársonyszékben látni. Közben azonban barátaim felhívták a figyelmet: Surányi Györgyre gondolt Lengyel. De ez a lényegen mit sem változtat.
Gulyás Attilának, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnökhelyettesének józan érvelése valóságos ellensúlyt képez azzal a kapkodással, koncepciótlan magyarázkodással szemben, ami a Városházáról, illetve a kormány házatájáról érkezik. Ha a főváros nem talál megnyugtató megoldást a BKV anyagi gondjaira, a szakszervezetek többnapos sztrájk meghirdetését sem zárják ki. Így akarják elejét venni a további elbocsátásoknak, telephelybezárásoknak, a munkakörülmények rosszabbodásának. A BKV vezetésével kedden tárgyalnak, csak ezután döntenek a sztrájk esetleges folytatásáról.
A BKV negyvenéves történetében először volt akkora létszámú „szakszervezeti üzemszünet”, mint múlt pénteken. Különösebb fennakadáshoz nem vezetett Budapesten, és úgy tűnik – az ellentmondásos felmérések ellenére – a nem béremelésre kifuttatott munkabeszüntetés bírta a lakosság jóindulatát is. Ám az érdekvédőknek – az egyre csappanó részvételű MÁV-sztrájkokat övező utazóközönségi berzenkedés és közöny példáján - tudniuk kell, hogy néphangulat igencsak gyorsan változik.
Somodi László, a BKV közlekedési vezérigazgató-helyettese a szakszervezetekkel megkötendő, több évre vonatkozó megállapodásban látja a kivezető utat a közlekedési vállalat csőd közeli helyzetéből. Addig azonban akár 86 milliárd forintra is fölmehet a BKV jelenleg nyolcvanmilliárdos adóssága.
Az MSZP néhány alapító tagja „palotaforradalomra” készül a pártban. Vezetőjük Komáromi István, a Pécs Mecsek Nyugat Alapszervezet titkára – az alapszabálynak megfelelően – a tagság 10 százalékának szavazatával akarja kikényszeríteni, hogy szeptemberben tartsanak tisztújító kongresszust, válasszanak új vezetést, szavazzanak meg új, a szociáldemokrata elveket képviselő programot. Gráf Józsefet szeretnék kormányfőnek.
Szöőr Anna pszichológus és jogász, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke. Szöőr társadalmi mozgalmat kezdeményezett: újra nyissák meg a betegek előtt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, az OPNI-t. Meghökkentő cikket közölt a keresztény-zsidó párbeszédről, amelyben a Hegedűs a házetetőn című musical kapcsán kifejtett nézetei enyhén szólva vitára ingerlőek.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, Orbán Viktor volt tanácsadója kezdettől fogva bírálta a szocialista-liberális kormány tevékenységét. De még 2006 őszén, az őszödi beszéd utáni zavargások idején is látott esélyt arra, hogy Gyurcsány Ferenc kabinetjét a baloldali pártok által támogatott szakértői kormány váltsa fel. Ez a lehetőség szerinte mostanra eltűnt.
A péntekre beharangozott egész napos sztrájk miatt várhatóan egyáltalán nem indulnak Budapesten metró-, villamos-, autóbusz-, troli- és HÉV-járatok. A közlekedési dolgozók aggódnak: a BKV vezetésének nincs elképzelése a vállalat rendbetételéről, állami tőkeinjekció híján őszre fizetésképtelenné válhat. A tervbe vett járatritkítás annyi, mint halottnak a csók. Gulyás Attilát, a szakszervezet alelnökét és Vitézy Dávidot, a VEKE szóvivőjét kérdeztük.
Határozott aszinkronitás figyelhető meg magyar-szlovák viszonylatban gazdasági és politikai téren. Míg a reformok végrehajtása tekintetében északi szomszédunk iskolapéldaként emlegetett bezzegország, mely rendesen lehagyta hazánkat, addig a médiaszabályozás terén visszacsúszni látszik a Lex Pokol szintjére.
