Tetszett a cikk?

Az elkövetkező időszak politikai kommunikációjának vezérmotívuma lehet a cselekvőképesség. A kormány egy konzervatív jellegű mérsékelt kormányzati szemléletmódot, a Fidesz pedig a cselekvőképességre és változtatásra épülő progresszív kormányzási koncepciót igyekszik magáévá tenni. Ebből a helycserés támadásból az jöhet ki győztesen, aki hitelesebben tudja körvonalazni új szemléletmódját - állapítja meg írásában Novák Zoltán politológus, a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatásvezetője.


Novák Zoltán
© Szakács Barbara
Gyurcsány és Orbán elképzelései a kormányzásról – mind elvi, mind gyakorlati szempontból – igen eltérő képet mutattak az elmúlt években. A két koncepció elmozdulása kiélezett kompetenciaharc nyitányát jelzi.

Gyurcsány Ferenc kormányzati szemléletmódjának eminens lenyomatát találjuk az őszödi beszédben. Az őszödi nyitó- és záróbeszédben vegytisztán megmutatkozik az a felfogás, amely a kormányzás, a cselekvés és a változtatás aktusát sajátos viszonyrendszerbe rendezi. A miniszterelnök olvasatában a kormányzás lényege a politikai cselekvés, a politikai cselekvés lényege pedig a változtatás, mégpedig a reformok formájában megvalósuló változtatás. Egy kicsit bonyolítja a képletet, hogy a miniszterelnök beszédeiben ez a logikai lánc helyenként megtörik: a három fogalom (kormányzás, cselekvés, változtatás) néha felcserélődik, néha pedig egész egyszerűen összecsúszik: ekkor a kormányzás értelme közvetlenül a változtatás, a progresszió lesz.

Mindez viszonylag jól illeszkedik ahhoz az újbaloldali európai irányzathoz, amit maga a miniszterelnök is magáénak vall. Példaként említhetnénk Tony Blair kormányzását, aki több száz éves hagyományokhoz sem átallott hozzányúlni, vagy Gerhard Schröder „Agenda 2010” névre keresztelt nagyívű reformtervét. A posztmodern baloldali kormányokat tehát egyaránt (a klasszikus szociáldemokráciánál intenzívebben és áthatóbban) jellemzi a változtatásra törő akarat.

Ezt az alapállást nem pusztán a miniszterelnök beszédei példázzák, hanem a kormányzás módja is: az a reformláz, ahogy a második Gyurcsány-kormány megkezdte működését, és az a reform-állhatatosság, ami a népszavazásig töretlen volt. A reformkormányzás alapvető kiindulópontja, hogy a helyzet tarthatatlan, ami van, az rossz, tehát változtatásra, reformokra van szükség. Amint az absztrakt célokat lefektetik, és amint a hozzájuk vezető reformok első néhány lépését kidolgozzák, a folyamatokat sürgősen el kell indítani. E szemléletmód abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy az első és legnehezebb feladat a változás elindítása, ezért lehetőség szerint gyorsan és radikális lépésekkel kell hozzálátni, hogy a folyamat minél előbb elérje visszafordíthatatlan szintjét, kiküszöbölve ezzel a tehetetlenségi hatásokat és a visszarendeződés esélyét. Ma már leszögezhetjük, hogy ez nem sikerült, pontosabban csak egyes területeken sikerült.

Elakadt reformok (Oldaltörés)

A reformok egy része megrekedt, illetve félbemaradt, részint a társadalom ellenállása, részint pedig az ellenzék – parlamentáris keretek között – kissé szokatlan, ámde igen hatékony aknamunkája következtében. A koalíció társadalmi elszigetelődése a Magyar Szocialista Párton belül olyan ellenmozgásokat indított el, amit a miniszterelnök csak a koalíció felbontásával tudott kiküszöbölni. Minden látszat ellenére ugyanis a koalícióbontás nem az SZDSZ függetlenedési kísérlete, hanem a kormány tudatos előremenekülése volt. Az MSZP-én belül komoly ellenérzés alakult ki a reformok egészével szemben is, de az indulatok fő forrása és célpontja az SZDSZ által vezetett egészségügyi tárca és annak vezetője volt. Ezért a miniszterelnök, mielőtt visszafordíthatatlanul ellehetetlenült volna saját pártján belül, élére állt az elégedetlenkedőknek, és kiiktatta az elégedetlenség két fő forrását: (kerülő úton) megszabadult a szabad demokratáktól, és meghirdette a reformok bársonyos folytatását.

Csakhogy a reformidentitás mérséklése komoly vákuumot teremtett a kormányzás misszióját illetően. Ráadásul a kisebbségi kormány cselekvőképessége egyre erőteljesebben kérdőjeleződik meg, nemcsak az ellenzék, de a független szakértők részéről is (akik egyébként további reformokat követelnek, többek között a szociális ellátórendszer, az adórendszer, a közigazgatás, a pártfinanszírozás, az egészségügy területén). A kormányzás első két évének központi elemét a reformok képezték, ami nem csupán a retorikai irányokat határozta meg, de a kormányzat szervezeti átszervezésének is rendezőelvévé vált. Ezáltal a kormányoldal szemléletében, retorikájában és konkrét lépéseiben is a változás, a változtatás, az átalakítás szándéka játszotta a főszerepet, így a cselekvés és a cselekvőképesség szinte elválaszthatatlan motívuma lett a kormányzásnak.

Mivel a reformkormányzás érvrendszere elhalványult, és a cselekvőképesség is releváns mértékben beszűkült, az immáron egypárti MSZP-kormánynak meg kell tudnia határozni, mi a kormány új küldetése, a rövidre zsugorodó reformkorszak után újra kell definiálnia a célok és eszközök rendszerét.

Ezt az új önmeghatározási kísérletet szolgálta az elmúlt hetek kormányzati kommunikációja, miszerint nincs szükség több nagy reformra, a legfontosabb változások megtörténtek, a nyugodt stabilizáció és az ún. bársonyos reformok időszaka következik. Persze ez merőben eltér a korábbi retorikától, de a kormány arra számít, hogy az uniós pénzekből finanszírozott fejlesztések és beruházások érzékelhetővé válása, a növekedésbe forduló reálbérek, a gazdasági növekedés megindulása megfelelő körülményeket teremt a szavazótábor visszahódítására és a társadalmi indulatok konszolidálására.

A jelek szerint a kormányoldalon úgy vélik, hogy elég elkormányozni az országot a következő két évben, és a javuló mutatók, a növekvő életszínvonal és a szárba szökkenő beruházások megteremtik a kereteket a nyugodtabb kormányzáshoz, és megfelelő alapokat nyújtanak a 2010-es választási kampányhoz. Mindazonáltal meg van az esélye annak, hogy a Gyurcsány-kabinet kormányzati felfogásának konzervatív fordulatát nem sikerül hitelesen indokolni a választópolgárok előtt. A szűkülő mozgástérben könnyen előfordulhat, hogy kiüresedik a kormányzás.

Helycserés támadás (Oldaltörés)

A Fidesz és Orbán Viktor kormányzásról alkotott felfogása mindezidáig jól belesimult az európai konzervativizmus szellemiségébe, amely szerint nem szükséges, hogy a kormányzás önmagán túl mutasson, nem kell, hogy valamilyen átfogó társadalom-megváltó vagy jobbító koncepció szolgálatába álljon. A kormányzás célja nem lehet a puszta változtatás, a folytonos innováció, sokkal inkább a hagyományok által kijelölt úton tartás, a kiegyensúlyozás és a gyarapodás; a kormányzás eszközei pedig az óvatos korrekció és a megfontolt építkezés.

A Fidesz kormányzati gyakorlata is jól illeszkedett ehhez szemlélethez. Az Orbán-kormány nem kezdett bele nagy reformokba, inkább csak kisebb konfliktusokkal járó, részleges változtatásokat eszközölt, az egészségügy területén éppúgy (háziorvosi praxis magánosítása), mint a felsőoktatás (intézményi integráció) vagy az adórendszer tekintetében (járulékcsökkentés, családi adókedvezmény), és a sokat kárhoztatott nagy ellátórendszerek szerkezetéhez nem nyúlt. A konzervatív kormányzás, ha el is ismeri, hogy változtatásra, nagyobb mérvű reformokra szükség van, azt csak hosszú távon, ciklusokon átívelő módon és apró, megfontolt lépésekkel tudja elképzelni.

A Fidesz viszont jelenleg azon fáradozik, hogy megindokolja kormányra kerülésének halaszthatatlanságát, és ezen indoklás középpontjába a változás, a változtatás szükségessége került, és a párt kommunikációjában e szükség fő okozója a mostani kormány cselekvésképtelensége. Érvelésük szerint az ország válságban van, és a külső és belső kihívásokra csak egy cselekvőképes kormány képes megfelelően reagálni, a gazdaság dinamizálásához szükséges változásokat csak egy nagy támogatottsággal rendelkező kormányzat képes elindítani és véghezvinni.

Az ellenzék által indított diskurzus középpontjába tehát a változás és a cselekvőképesség került (mint a kormányra kerülés oka és célja), és ez merőben új irányvonalat jelöl ki korábbi a szemléletmódhoz képest. A pártnak a Gyurcsány kormány illegitim voltára épülő témakészlete lassan teljesen kikopik a közbeszédből, az új érvrendszer viszont hamarosan elkerülhetetlenné teszi annak körvonalazását és konkretizálását, hogy pontosan mit kíván tenni kormányra kerülése esetén. Hogyan kívánja orvosolni az általa hangsúlyozott problémákat? Nem utolsó sorban, meg kell határoznia – méghozzá érthető és emészthető módon – miben látja leendő kormányzásának lényegét és küldetését, illetőleg mik azok a változások, amit csak a Fidesz képes véghezvinni.

Különös módon a kormányzás tekintetében a két rivális fél felfogása mindezidáig igazodott saját európai pártcsaládjának ideológiai irányvonalához (holott nem minden területen volt ez így: a gazdaságpolitika, a társadalomszemlélet vagy az állam szerepét illetően komoly eltérések mutatkoztak a hazai álláspontok és a nemzetközi fősodor között), most azonban, a kormányzás értelmének újrafogalmazásával mindkét fél általa járatlan útra, az ellenfél térfelére tévedt. A kormány egy konzervatív jellegű mérsékelt kormányzati szemléletmódot, a Fidesz pedig a cselekvőképességre és változtatásra épülő progresszív kormányzáskoncepciót igyekszik magáévá tenni. Ebből a helycserés támadásból az jöhet ki győztesen, aki hitelesebben tudja körvonalazni új kormányzati szemléletmódját, és el tudja hitetni a választópolgárokkal, hogy az ehhez kapcsolt célokat képes megvalósítani. Ez egyszerre hitelességi és kompetenciaharc, tehát ez a küzdelem a hitelesség és képesség színterén fog eldőlni.

Novák Zoltán

A szerző a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatásvezetője

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
MTI Itthon

Fodor és Orbán bizonyos dolgokban egyetértett

Fodor Gábor és Orbán Viktor szombati találkozójukon abban egyetértettek, hogy cselekvőképes kormányra van szükség, de míg a Fidesz elnöke az előre hozott választásban látja a megoldást, az SZDSZ vezetője csak akkor tartaná ezt lehetségesnek, ha sem a kisebbségi kormány cselekvési terve, sem pedig az ezt követő szakértői kormány nem válna be.

ISSN Sorkövető

Konzervatív intés Orbánéknak

A közhiedelemmel ellentétben a magyar társadalom nem velejéig reformellenes. A gyurcsányi reformdömping azonban, amely a késő Kádár-kori minta anakronisztikus folytatása, hiteltelenné tette a megújulási törekvéseket, amelyekre pedig nagy szükség van – állítja Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök.

Vélemény

Interjú Szanyi Tiborral, a gyurcsányi politika bírálójával

Az MSZP képviselőcsoportja hétfői ülésén lényegében elvetette a frakció munkájának megreformálását célzó javaslatot, amelynek egyik kezdeményezője Szanyi Tibor volt. Ennek ellenére tovább „lebegteti”, hogy indul-e a frakcióvezetői posztért Lendvai Ildikóval szemben. Bár ő ezt kategorikusan cáfolja, sokan úgy beszélnek róla, mint aki Gyurcsány Ferenccel szemben kínál politikai alternatívát.

MTI Világ

Der Standard: Orbán új stratégiához folyamodik

Korábban az utca nyomásán volt a hangsúly, most az elit tagjaival igyekszik párbeszédet folytatni? Orbán stratégiát vált, mégis a régi marad címmel közölt elemzést hétfői számában a Der Standard osztrák liberális lap.

MTI Itthon

Friderikusz Gyurcsánnyal búcsúzik

Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a továbbiakban nyugodt és mérsékelt reformpolitikát kell folytatni; ebben benne van az adó- és járulékrendszer érdemi megújítása, megváltoztatása.

hvg.hu Itthon

Ha bukik is Gyurcsány, még visszatérhet

Semmit nem csinál a törvényhozás, a kormányzásban pedig a személycserékkel kapcsolatos bizonytalanság okozott leállást – mondták a Political Capital igazgatói a Napi Gazdaságnak. Az elemzők úgy látják: ha bukik is Gyurcsány, később még visszatérhet.

MTA Itthon

Gyurcsány örül Orbán kijelentésének

Jelenleg is folynak egyeztetések az önkormányzati szövetségekkel a 25 ezer önkormányzati képviselői hely ötezer-nyolcezer fővel való csökkentéséről - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő kedden.

MTI Itthon

Gyurcsány fogást keres Orbán nyugdíjígéretén

Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak. A kormányfő az idősügyi tanácsban azt hangoztatta: az időseknek is részesülniük kell az ország gyarapodásából, tehát nem elég az infláció mértékével növelni az ellátásokat.

MTI Itthon

Gyurcsány: újra kell gondolni a költségvetést

A tartósan magas energiaárak miatt Magyarország is biztos lehet abban, hogy újra kell gondolni a költségvetés bizonyos részeit, és a szociálisan rászorulók számára a korábbiaknál nagyobb és célzott támogatást kell adni - vélte csütörtökön Brüsszelben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az európai uniós tagországok vezetőivel folytatott félévzáró találkozója előtt nyilatkozva.

MTI Itthon

Orbán a nyugdíjasok előtt fogadkozott

A Fidesz garanciát ad az időseknek arra, hogy akármilyen mély is a válság, a nyugdíjak reálértékét mindig szinten fogják tartani. Erről Orbán Viktor beszélt a nyugdíjasszervezetek, idősügyi tanácsok képviselői előtt szerdán Budapesten. Nyakó István MSZP-szóvivő szerint Orbán Viktor megint hazudik a nyugdíjasoknak.

Vélemény

Tölgyessy a Fodor vezette SZDSZ-ről és Orbán felvetéseiről

Fodor aligha alkalmas az SZDSZ komolyabb megújítására, marad a kívülről támogatott MSZP-kormányzás. Orbán kiszivárogtatott felvetései jó alkalmat nyújtottak volna egy komolyabb párbeszéd megindítására az ország legfájóbb gondjairól. Ezt az MSZP elmulasztotta, úgy tűnik, marad a hazudozás, a közvéleményt ámító kampányszöveg. Minderről Tölgyessy Péter nyilatkozott a hvg.hu-nak.

HVG Itthon

Mire ment Gyurcsány két év alatt?

A választók elsöprő többségének egyre inkább elegük kezd lenni a kaméleonként változni képes kormányfőből, aki az utóbbi hetekben egyszer csak bársonyos reformokról kezdett el szónokolni.

MTI Itthon

Orbán: készülünk a kormányzásra

Orbán Viktor szerint a kialakult válságot csak akkor lehet jól kezelni, ha van közbizalom; a párt elnöke hozzátette: a Fidesz készül a kormányzásra, illetve arra, hogy az ország lerombolt hitelességét visszaállítsa, s megteremtse a közbizalmat.

MTI Itthon

Fodor cselekvési programot kért Gyurcsánytól

Cselekvési programot kért Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől kedden Fodor Gábor; az MSZP elnöke, miniszterelnök és az SZDSZ vezetője abban állapodott meg, hogy a megbeszéléseket a nyár folyamán két lépcsőben folytatják.

hvg.hu Itthon

Gyurcsány: ahány szakértő, annyi megoldás

Az egyensúlyi program helyett a növekedési program kerül előtérbe - írja mai blog bejegyzésében a korményfő. "Azt olvasom, hogy a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló cége szerint Magyarország Európában a hetedik legkedveltebb befektetési helyszín" - indítja naplóját a miniszterelnök, majd a következő évek feladatairól gondolkodik írásban.

Sorkövető Sorkövető

Orbánék radikális retorikájának élveboncolása

A kormányfő, mint balatonőszödi beszédéből kiderült, tudatosan hazudott, „lelepleződése után semmibe vette a kritikát, és cinikusan a választók arcába nevetett”. A jobboldali ellenzék rendkívüli állapot retorikája azonban csak erkölcsileg és politikailag érthető; több ponton hamis és tarthatatlan – véli Körösényi András politológus.

hvg.hu/MTI Itthon

Gyurcsány szép új világot jövendöl

Bárhogy is bűvészkedünk az adatokkal, az mindenképpen kiderül, hogy az eddigi csökkenő ütemű növekedés átváltott növekvő üteműre - írja mai bejegyzésében a miniszterelnök a tegnap nyilvánosságra hozott negyedévi növekedési mutatókra utalva.

Itthon

Orbán: legkésőbb tavasszal választások

Legkésőbb jövő tavasszal előrehozott választások lesznek Magyarországon – mondta Orbán Viktor a Népszava szerint azon a keddi, zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, amelyen a Fidesz választókerületi elnökei, polgármesterei, képviselői jelentek meg.

Vélemény

Orbán: pragmatizmust takar az ideologikus külső?

Orbán Viktornak az állami nagyberuházások felülvizsgálatára, a túlköltekezés visszafogására és a külföldi tőke becsalogatására a Kéri körben tett –kiszivárgott – állítólagos megjegyzései arra utalnak: a zord, ideologikus külső mögött pragmatikus szív dobog. S ez is biztatóbb az üres ígéreteknél.

MTI Itthon

Londoni elemzők: jelentősen nőtt Gyurcsány idei távozásának esélye

Jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy Gyurcsány Ferenc még az idén távozik a miniszterelnöki posztról. A lehetséges jelöltek közül Bajnai Gordon lenne a leginkább piacpárti, áll az egyik vezető londoni befektetési ház csütörtöki elemzésében, amely szerint a gazdaság helyzete miatt a Fidesznek is jelentősen vissza kellene vennie ígéreteiből, ha győzne az esetleges előrehozott választásokon.

E-mailt kapott a WHO-tól? Ki ne nyissa a mellékletet

E-mailt kapott a WHO-tól? Ki ne nyissa a mellékletet

Április 1-től nem jár a reptéri busz, egy parkoló működik csak Ferihegyen

Április 1-től nem jár a reptéri busz, egy parkoló működik csak Ferihegyen

59 ezer európai életét menthették már meg a koronavírus miatt hozott járványintézkedések

59 ezer európai életét menthették már meg a koronavírus miatt hozott járványintézkedések