Tarlós Istvánt, a fővárosi Fidesz-frakció vezetőjét kérdeztük az állítólag a BKV-informatikai rendszerébe telepített kémprogramról, a megszerzett e-mailek tartalmáról és a négyes metró leállításával kapcsolatos spekulációkról.
Orbán Viktornak az állami nagyberuházások felülvizsgálatára, a túlköltekezés visszafogására és a külföldi tőke becsalogatására a Kéri körben tett –kiszivárgott – állítólagos megjegyzései arra utalnak: a zord, ideologikus külső mögött pragmatikus szív dobog. S ez is biztatóbb az üres ígéreteknél.
A politikai rendőrség politikai megrendelésre dolgozott nemcsak az ötvenes években, de a Kádár-korszakban is, és bár nem mondott le a társadalom totális ellenőrzéséről, eszközei finomodtak. Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián történészek monográfiában dolgozták fel a pártállam biztonsági szervének működését és felépítését. Egyben arcokat is adtak a láthatatlan légiónak: most először megtudhatjuk, kik is irányították a Céget. Kérdéseinkre Ungváry válaszol.
Sokan osztják a nézetet, hogy a magyar gazdaság bajaiért elsősorban a politikai szféra felelős a mulasztásai miatt. Nincs elfogadott jövőképünk, nincs közmegegyezés a gazdaságfejlesztés prioritásairól, nem sikerült átalakítani a nagy elosztórendszereket, a vállalatokat agyonnyomják a túlzott társadalombiztosítási és adóterhek. Az üzleti élet egyre látványosabban demonstrálja, hogy ebből elege van. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét arról faggattuk, hogy szerinte miféle változásokra volna szükség, s ehhez hogyan csikarhatnának ki együttműködést a politikai döntéshozókból.
A Gyurcsány Ferenc vezette kisebbségi kormány az Út a munkához program keretében arra készül, hogy csökkentse a munka nélkül folyósított szociális segélyeket. A családi pótlék egy részét pedig iskoláztatási támogatásnak akarja minősíteni, amelyet a tanköteles gyerek iskolakerülése esetén letilthat.
Kevesen tudják, hogy Raoul Wallenberget a War Refugee Board nevű szervezet küldte Budapestre, amelyet az amerikai kormány hozott létre 1944 januárjában. Egy Palesztinából érkezett huszonéves fiatalember, Hillel Kook szervezte meg, aki rábírta az amerikai politikusokat – az amerikai zsidóság vezetőinek ellenkezése dacára -, hogy mentsék az európai zsidókat. Izraelben élő politológus lányát, Becky Kookot a 65 évvel ezelőtti felkavaró eseményekről faggattuk.
A kádári hatalom néhány egykori képviselője is részt vett a Terror Házában a Dimenziók éve – 1968 címmel rendezett nemzetközi konferencián. Berecz János, egykori ideológiai titkár, fő agitpropos mellett ott volt Hoós János is, aki mint az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, majd a Tervhivatal és a KSH elnöke, a magyar gazdaságpolitika egyik formálója volt a 70-es, 80-as években. Bereczzel együtt ma is állítja, „nem lehetett kimaradni” az 1968-as csehszlovákiai bevonulásból. Jelenleg a közgáz egyetemen a közszolgálati tanszék vezetője, a kormányzati tevékenység elméletével és gyakorlatával foglalkozik.
Nincs a teremtésben vesztes, csak az, aki őszintén hisz a civil mozgalom mozgósító erejében. A minden hájjal megkent, szükségből erényt kovácsoló szpin-doktorok viszont örülhetnek: sikerült megszabadulniuk egy zavaró tényezőtől, a politikusok majd egymás között megegyeznek. Mindenesetre egy fontos tanácskozás a budapesti közlekedésről – a felszólalók egységes távolmaradása miatt - elmaradt. Molnár Ferenc buszsofőr-szervező pedig visszaülhet járművébe – hacsak ki nem rúgják.
Baj van, amikor a választói többséggel elhitetik: a bajok egy csettintéssel és főleg áldozathozatal meg lemondás nélkül megoldhatók. Obamában a mezei hívek szinte vallásos áhítattal bíznak. Magyarországon is sokan fogalmaznak meg irreális elvárásokat, kívánalmakat a feljövő belpolitikai üstökös felé. Nem az a fő gond, amikor valakit hívei messiásnak tartanak. Hanem az, ha ő maga is elhiszi a dolgot.
Az elkövetkező napokban jelenik meg a HVG Kiadó jóvoltából az egykori FED-elnök, Alan Greenspan friss könyve. Az alábbiakban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a könyvhöz írt bevezető sorait olvashatják.
Az MSZP képviselőcsoportja hétfői ülésén lényegében elvetette a frakció munkájának megreformálását célzó javaslatot, amelynek egyik kezdeményezője Szanyi Tibor volt. Ennek ellenére tovább „lebegteti”, hogy indul-e a frakcióvezetői posztért Lendvai Ildikóval szemben. Bár ő ezt kategorikusan cáfolja, sokan úgy beszélnek róla, mint aki Gyurcsány Ferenccel szemben kínál politikai alternatívát.
A hazai olimpia-, foci-Eb- és világkiállítás-rendezési tervek sorra buktak el. Sokan ezeket ma is fájlalják. Pedig elég a jóval kisebb szabású 2006-os Margit-szigeti úszó Európa-bajnokság blamázsközeli rendezését felidéznünk ahhoz, hogy kétségeink támadjanak a magyar istenadta szervezőkészsége felől. Az unió vállalt némi kockázatot, amikor Essen és Isztambul mellett elfogadta a magyar kormány által kiválasztott Pécs európai kulturális főváros (EKF) pályázatát. A bukás rizikója 2006 óta csak nagyobb lett.
Valódi sztárok helyett a teljesítmények nélküli karriereket teszik közszemlére – szólt a magyar bulvársajtó bírálata azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek leirata a Médiakutató című folyóiratban jelent meg. Pedig „már az ókori rómaiak is” – szólt a riposzt. A beszélgetésből az is kiderül, miért nem publikál Esterházy a Storyban.
Az etnobizniszhez kísértetiesen hasonló jelenség nyert polgárjogot a „királyi médiumokat” felügyelő civil testületekben. Sorozatban jutnak be a fenti kuratóriumokba olyanok, akik társadalmi részérdekek helyett leginkább önmagukat, illetve titkos megbízóikat, a pártokat képviselik.
Jossi Sarid Izrael egyik legnevesebb baloldali politikusa és újságírója, aki 2003-ig a baloldali Merec pártot és annak frakcióját is vezette. Jelenleg könyveket ír, saját heti rovata van a Haaretz nevű napilapban, és politikai kommentátorként hallatja ironikus hangját. Izrael kikiáltásának 60. évfordulója kapcsán a két népnek, a zsidónak és a palesztinnak két államot ígérő koncepciójáról kérdeztük.
A magyar futball aranykora a huszadik századi „zsákutcás magyar történelem” egyfajta szimbolikus vigaszága volt, hiszen éppen abban a korban érte el világraszóló teljesítményeit, amikor Magyarország alig több mint három évtized leforgása alatt a legsúlyosabb traumák sorozatát szenvedte el: elvesztett két világháborút, átélte a holocaustot, egy szörnyű diktatúrában senyvedett és egy kétségbeesett, véres forradalom előtt állt.
Három és fél millió ember a havi 60 ezer forintos létminimum alatt vagy annak küszöbén él, közülük minden harmadik napi 500-1000 forintból tengődik. Tarthatatlan állapot, ezen változtatni kell, a politikai pártoknak és a civileknek össze kell fogni - hangzott el a Magyar Szociális Fórum pénteki sajtóértekezletén.
A Kádár rezsim egykori hadbírája lehet a Legfelsőbb Bíróság elnöke, ha Lomnici Zoltán utódját a jövő hónapban nem sikerül megválasztani. Kaposvári őrnagy ítélte el 1981-ben két másik bíróval együtt kémkedésért Rimner Gábort és társait. Egy másik dokumentum szerint ő nem volt hajlandó helyt adni 1995-ben egy másik, kémkedésért elítélt személy fellebbviteli kérelmének. A Nyugatot a szovjet megszállókkal szemben segítő magyar hírszerzők ügye máig nem rendeződött megnyugtatóan.
Kis, ráadásul csökkenő lélekszámú ország vagyunk, teljesen áttekinthetetlen, és ábrázolhatatlan, labirintus-szerű államapparátussal, mely örökös reformra szorul.Az évtizedek óta velünk élő szervezetlenség és fejetlenség számos területen még mindig jól tartja magát, a földhivatali nyilvántartástól kezdve, az adózáson keresztül a társadalombiztosításig.
Jó tíz éve rémálmaiban se gondolhatta volna bárki, hogy Szlovákia nemcsak utolér, de leelőz bennünket az uniós pénzügyi versenyfutásban. Pedig mostanra ez történt. A velünk azonos időpontban csatlakozó északi szomszédunk jövőre besorolhat az eurózónába. Ljubljana után immár Pozsony is eldübörög mellettünk. A tátrai tigris szárnyaló ugrásait összevetve a pannon puma vánszorgó bicegésével mindenképpen elkel a szigorú önvizsgálat.
