A kulturális kormányzat meghirdette a hazai könnyűzenei élet felemelésének programját. A „Gyerünk lázadni!” felkiáltással, állami pénzből indított zenei klubforradalom egyik szépséghibája: elfeledkezik a ma már világszínvonalú magyar elektronikus zenéről.
Gyurcsány Ferenc száznapos programja kitűnően szolgálja a kormány kommunikációs céljait, ám hosszabb lélegzetű gazdasági-és szociálpolitikai intézkedési csomaghoz ennél többre van szükség - mutatott rá Csaba László közgazdász, a Közép-Európai Egyetem professzora a hvg.hu–nak adott interjúban.
Tizenöt évvel a rendszerváltás után valóban oda jutottunk, hogy csak az eredmény a fontos, a köztársaság eszméi, alkotmányos értékei feláldozhatók egy – bármily tiszteletre méltó – tisztség megnyeréséért? Nem tévesztik szem elől a döntéshozók, hogy mi is a tét?
Az Orbán illetve a Gyurcsány család vagyongyarapodását vizsgálni hivatott parlamenti bizottságok megalakulásának körülményei, a meghallgatások várható kimenetele nagyszabású politikai színjátékra, mondhatnánk cirkuszi előadásra utalnak. Híven tükrözik a magyar pártpolitika jelenlegi színvonalát.
"Gyönyörű hátulgombolós korszakom volt, bandáztunk, lógtunk az utcán. Annyi kalandunk volt, hogy lepipáltuk az ifjúsági regényeket" - tudatja, merről érkezett a liberális politikába az ősei között "minden bácskai népcsoportot" ott tudó, 30 éves újhullámos pártember.
Akik Európa demokratizálását akarják, jobban tennék, ha igennel voksolnának az unió alkotmányáról szóló szavazásokon - állítja Kovács László (65 éves). A magyar EU-biztos első komoly uniós fegyverténye az autókkal kapcsolatos adók meglehetősen kusza rendszerének egységesítése lehet.
Sólyom László letette az államelnöki esküt, a parlament tagjai, párthovatartozástól függetlenül, kétszer is elénekelték a Himnuszt. A hangulat emelkedett volt, de néhány órával később a szocialisták már elkezdték keresni kétségtelen kudarcuk okait. Valósággal sokkolta őket Szili Katalin veresége, bármennyire megtisztelő is második helye az államfői kinevezésért folytatott versenyben.
Az Európai Unió sebeit nyalogatja, megpróbál szembenézni a francia és holland blamázzsal. Brüsszel igyekszik bagatellizálni a dolgot, a magyar megbízottak pedig egyenesen jó hírnek állítják be a két kudarcos szavazást, mondván, a piruló EU most majd kompenzál és gyorsan jóváhagyja a többmilliárd eurós támogatást Magyarországnak.
Lehet, hogy a népakarat és a politikai elit ambíciói közötti szakadék új korszakot jelent az európai politikában? A konfliktus nálunk az elnökválasztás ügyében élesedhet ki. Az unió alkotmányát brutálisan elutasító francia és holland népszavazás tapasztalatainak elgondolkodásra kellene késztetni a magyar politikai elitet - véli írásában Hack Péter.
Az 1980-as nyár jó hírrel lepte meg a turistákat: hároméves valutakeretüket 10 százalékkal, 5000 forintra emelték. Így több, mint 200 dollárt lehetett kiváltani. A forint azonban még idehaza sem volt átváltható: volt bér-forint és volt költség-forint. A vámőrség parancsnoka kampányt hirdetett az automata sakkpartner-csempészek ellen. Volt olyan Közért, ahol a polcon sorakozó sűrített paradicsomok életkora az öt évet is meghaladta.
Nyugdíjba vonul Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének megbízott vezetője. A diplomata szerint sikeres volt az ország első éve az EU-ban, ugyanakkor problémás az állam szerepvállalásának mértéke, a hazai mezőgazdaság és az egészségügy területe. A brit Glaser bírálja a jelenlegi ellenzéket is: szerinte a Fidesz protekcionista és elavultan hagyományőrző.
Nem az a fő kérdés, rosszak-e a magyar politikai erkölcsök, hanem inkább az, hogy miért azok, illetve hogy miként javíthatók - állítja a politika mezejét a rendszerváltás idején megjárt filozófus, Kis János (62 éves), akinek nemrégiben jelent meg A politika, mint erkölcsi probléma című kötete.
"Édesapám sportvezető volt, de aztán nem hagyta, hogy bírálja a pártnómenklatúra, ezért elcsapták. Ő mondogatta: kisfiam, kell egy szakma, a kalapácsért senki sem kapkod" - ismertet meg a családi múltból táplálkozó életfilozófia egyik fő tételével az Orbán-közeli tokaji szőlők ügyében vizsgálódni hivatott bizottság 47 éves vezetője.
Az RTL Klub folyamatosan képernyőn tartja Győzikét, aki a butaságot erényként bemutató stílusával éppen azokat a mélyen munkáló, romákkal szembeni előítéleteket erősíti, melyek ellen az RTL egyébként próbál is tenni valamit.
A kormányzó baloldali koalíció az elnökválasztás régóta előre látható feladatát úgy oldja meg, hogy bárhogyan is alakulnak az elkövetkező napok, a baloldal biztosan veszít az ügyön. A közvélemény-kutatások eredményei azt jelzik, hogy a baloldali szavazók döbbent értetlenséggel szemlélik az eseményeket. A koalíció szavazóinak elbizonytalanodását mutatja, hogy a választási aktivitási adatok történelmi mélyponton állnak.
Meghatározó szocialista körökben már a kincstári optimizmus is fogytán a közelgő államfőválasztás előtt. Ha Szili nem jön be, Hiller presztízse is megrendül.
Válságban van-e a 35 éves atomsorompó-egyezmény, amelynek jelentős részben köszönhető, hogy Nagaszaki óta nem vetettek be atomfegyvert a világban? A szerződés gyengülő és a belőle való kilépés növekvő vonzerejéről beszélt egyebek között a HVG-nek Molnár László (47 éves), a New Yorkban most zajló hetedik felülvizsgálati konferencia egyik főbizottságának elnöke.
Jellemzően nem túl fejlett a magyar lakosság megtakarítási kultúrája. Miután 1997-1998-ban számosan igen komoly veszteségeket szenvedtek el a tőzsdén, majd 2003-ban a magyar kötvénypiaci pánik idején sokak állampapírokba vetett hite is megingott, láthatóan egyetlen biztos pont maradt: az ingatlanpiac. A magyar lakosság túlnyomó többsége számára az abszolút biztonságot, az elveszíthetetlen megtakarítást és a legkisebb kockázatot egyértelműen az ingatlan, ezen belül is a lakóingatlan jelenti, ha nem tekintjük a bankbetétet, amelynek jelentősége ugyancsak kiugró a hazai megtakarítási szerkezetben.
"Bár egyke voltam, mindig nyüzsgött minden körülöttem. Nálunk négy generáció élt együtt harmóniában" - idézi a BAZ megyei Gadnán töltött gyermekkor idilljét a 43 esztendős egyetemi intézet- és tanszékvezető, aki hamarosan a Fidesz harmadik alelnöke lehet. "Fizikusnak készültem, és vonzott a tanári pálya is, de a gimnáziumi érettségi után szüleim kérték, maradjak Miskolcon, ezért jelentkeztem a nehézipari műszaki egyetem gépészmérnöki karára" - emlékezik az indulásra.
Váratlanul az ismeretlenségből emel Fidesz-alelnökké Orbán Viktor egy miskolci asszonyt, akiről annyit tudni, hogy a miskolci egyetem üzleti vállalkozás tanszékének vezetője, mérnök-közgaszdász, a Fidesz önkormányzati képviselője, Női Tagozatának elnökségi tagja.