A Magyar Dolgozók Pártjának AgitProp Osztályán sem álmodhattak volna szebbet a Debreceni Kortárs és Modern Művészeti Központban (Modem) július 24-én nyílt „Hétköznapi Kommunizmus” című kiállításnál. A Magyar Távirati Iroda (MTI) 1948 és 1956 között készült felvételeiből rendezett tárlaton minden pillanatkép egy sohasem volt csodavilágot ünnepel.
Ma Magyarországon közel 80 ezer értelmi sérült és autista él, közülük mintegy 8-9 százalék képes dolgozni, feltéve, hogy megfelelő munkakört találnak számukra és a munkáltató is érdekelt foglalkoztatásukban. A Kézenfogva Alapítvány öt civil szervezette foglalkoztatási programot dolgozott ki, amelyet részben EU pénzekből, részben állami támogatásból finanszíroznak. A programról kérdeztük Fehér Miklóst, a Kézenfogva Alapítvány program koordinátorát.
Hogy a II. világháború utáni legnagyobb európai genocídium közvetlen felelőse Radovan Karadzsics, az nem vitás. De az, hogy létrejött az a helyzet, amely lehetővé tette a szörnytettet, bizony regionális (sőt európai és nemzetközi) „csapatmunka” volt: a közvetett felelősséget nem egyedül Szerbia viseli, sáros a nyugati világ is.
Van, aki szerint túl kell lépnünk a képviseleti demokrácián, mások viszont a nép részvételére hivatkozó kísérletet eleve populizmusnak minősítik. A magyar kormánypolitika nem képes kialakítani igényes társadalmi mondanivalót, az ellenzék pedig csak „társadalomban” gondolkodik, és nem törődik a kormányzás egyéb vetületeivel. Új eszközökkel kellene bővíteni a kormányzat rendelkezésére álló arzenált.
Folytatódik a kubai forradalmár, Che Guevara megítéléséről kezdett vita. Brendel Mátyás és Papp László Tamás fejti ki véleményét arról, hogy Che terrorista volt-e vagy sem.
Tel-Aviv egyik legdivatosabb vendéglőjét, a Nana éttermet magyar konyhafőnök, Siklósi Péter vezeti. A népszerű izraeli séfet karrierjéről, a helyiek szokásairól, a tel-avivi kulináriáról faggatta tudósítónk.
A kormányzó MSZP és a hozzá közeli SZDSZ ugyan állandóan számon kéri a politikai banditizmussal szembeni erélyességet, de belpolitikailag éppen a fordítottjából profitálhat: a félelem összezárja az egyre fogyó, szétszaladni készülő bázist. A Fidesz pedig abban érdekelt, ha olyan látszat keletkezik, hogy Gyurcsány és kormánya nem ura a szituációnak, képtelen garantálni a polgárok biztonságát. A bíróságok lágyszívű ítéleteinek oka lehet a hazai börtönrendszer krónikus telítettsége is.
Tegnap Hodosán Róza, a demokratikus ellenzék egykori tagja fűzött kritikai megjegyzéseket Lengyel László Geremek-nekrológjához. Ma a közgazdász-politológus pontosítja vasárnapi írását, és ad igazat kritikusának.
Tőkés László, a magyar autonómia radikális élharcosa kínos helyzetbe került, amikor házigazdaként vendégeitől, nyugat-európai szeparatistáktól volt kénytelen elhatárolódni. Ezzel együtt a legjobbat tette, amit tehetett.
Lengyel László vasárnap megemlékezést írt Bronislaw Geremek egykori ellenzéki vezető tragikus halála kapcsán. A Kádár-rendszer ellenzékije, Hodosán Róza levélben fűz kritikai észrevételeket Lengyel szemléletéhez. Az SZDSZ alapítójának írását alább olvashatja.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2007. decemberi elfogadását követően, 2009. január 1-től, Magyarországon is bevezetik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét.
Diktátorok szokták országukat egyetlen hatalmas terepasztalnak, gigantomániás presztízsberuházások színterének tekinteni. Ahol pénz nem számít, ha dicsőítésük tárgyiasítását kell megvalósítani. Kerüljenek akármennyibe a gazdaságtalan, vizuális merényletnek tekinthető építménymonstrumok. Gondolhatnánk, demokráciában ez másként van. Viszont a Kőröshegyi Völgyhíd – legalábbis itthoni relációban – megingatja ebbe vetett hitünket. Főnként az ÁSZ-jelentés tükrében.
A Harmadik Birodalom egyik legfontosabb propagandafilmjét, a Jud Süsst a Gede testvérek jóvoltából csütörtöktől vasárnapig többször levetítették egy Hegedűs Gyula utcai pincében. A film főszereplőjének, a „gonosz zsidónak” a kivégzésekor a közönség – a pénteki vetítésen – hatalmas tapsviharban tört ki. Tudósítónk ott volt.
Az országúti balesetben 76 éves korában elhunyt Bronislaw Geremek azon kevesek közé tartozik, akikkel büszkén él az ember egy időben. Halála megint, újabb évekkel távolítja tőlünk azokat az éveket, amikor egyenes gerinccel, emelt fővel lehetett a hatalom arcába nézni, és igazat, csakis az igazat mondani.
Tel-Avívban nagyszabású kiállítás nyílt egy magyar származású fotós, Kluger Zoltán 1933 és 1958 között Palesztínában majd Izraelben készült képeiből. Tudósítónk a kiállítás egyik szervezőjével, Ruth Oren fotótörténésszel, a haifai egyetem tanárával beszélgetett a sokáig elfelejtett művész életéről, sorsáról.
Kovács András A Másik szeme című könyve zsidókról és antiszemitákról szól a háború utáni Magyarországon. A témával 1990 után többen is foglalkoztak ugyan, de e kötetnek mégis sikerült újat mondania, például a magyarországi zsidóság identitásproblémájáról. A többség asszimiláltnak tekinti magát, ám a környezet állandóan emlékezteti őket zsidó voltukra.
Szögezzünk le valamit. Szombaton minőségileg új helyzet állt elő Magyarországon. A szélsőjobboldal életekre tört. A horda ölni akart.
Újra diadalt aratott a cionista világösszeesküvés – legalábbis a kuruc.info ultrajobbos, antiszemita, rasszista honlap szerkesztői így gondolják. Rettenetmód felháborodtak, hogy oldalukat a tengerentúli szerverszolgáltató letiltotta.
Minden eddiginél súlyosabb fizikai és szóbeli erőszak jellemezte a szombati melegfelvonulást. A Fradi-pálya közönsége kihelyezett ülést tartott a Városligeti tónál. Tudósítónk ott vonult a menetben. Helyszíni beszámoló.
A parlamentáris kormányzati rendszer szerte Európában attól működőképes, hogy lehetővé teszi a törvényhozási ciklusok lerövidítését. A kormányok a parlament bizalma alapján kormányoznak. Ha kell, az államfő szélnek ereszti a parlamentet. Magyarországon az országgyűlés gyakorlatilag feloszlathatatlan - állapítja meg többek között írásában Szentpéteri Nagy Richárd, a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatója.
