Gábor Péter közgazda, vállalati menedzser, az MSZP tagja a Népszabadság május 2-i számában felszólította Gyurcsányt, adja fel mind pártelnöki, mind kormányfői pozícióját. Ebben az esetben a párt jó eséllyel megszerezheti a mandátumok több mint egyharmadát a következő választásokon,véli Gábor, aki szerint a személycserével a párt hitelességét kell visszaállítani.
Talán júniusban felavatják a magyar és az ukrán államfő jelenlétében a Magyarok Bejövetele Emlékművét. A márciusi avatás az ukrán fél kérésére maradt el. A halasztás okáról, a közeli avatás esélyeről kérdeztük Katona Tamás történészt, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagját, a Kárpátaljai Szövetség elnökét.
Bárándy Péter 2002 májusától 2004 októberéig a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere volt. Majd visszatért az ügyvédi pályára, azóta nem vesz részt a politikai életben. Szerinte a kisebbségi kormány a költségvetési szavazásnál kerül igazi bajba, és nem tragédia a lemondás.
Charlie McCreevy, az EU belső piacáért felelős biztosa egy angol, egy német és egy francia képviselő mellett a magyar Herczog Editet kérte fel a hamisítás kérdéskörének feltérképezésére. Évente 400 milliárd euró értékben vásárolnak Európában hamisított termékeket. Két éve még csak 75 millió, míg tavaly már 140 millió esetet regisztráltak.
A Magyar Posta milliárdos postásbicikli-megrendelésének paramétereit a szlovén Krpan már áprilisban közölte a vajdasági gyártóval, a tendert viszont csak szeptemberben írták ki. Furcsa egybeesés, hogy a postásbicikliről a Magyar Posta embere már fél évvel a tenderkiírás előtt tárgyalt a majdani nyertes cég képviselőjének társaságában Szlovéniában. A HVG értesülései szerint a botrány miatt lefújhatják a tendert.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) eladta Andrássy úti rezidenciáját. Jelenleg a Magyar Távirati Iroda naphegyi épületében albérlő, arra várva, hogy a Vörösmarty utcai új székház megépüljön. A költözés együtt jár a még mindig hozzávetőlegesen ötezer tagot számláló MÚOSZ befolyásának további csökkenésével, és sok tekintetben összefügg a média és az újságíró társadalom gyors átalakulásával. Eötvös Pállal készítettünk interjút, aki 2004 tavasza óta elnöke a szervezetnek.
Napjainkban körülbelül 125 ezer tizennyolc éves van Magyarországon. Ötödük semmiféle végzettséget nem szerez. Túlnyomó többségük munkanélküliként kezdi a felnőttkort, miközben a gazdaság számos része munkaerőhiánnyal küzd – többek között ezekkel a számokkal jellemezte a jelenlegi helyzet súlyosságát Parragh László, a Magyar kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatási-képzési szakmai konferencia vendéglátója.
Az infláció évek óta egyre differenciáltabban érinti az egyes társadalmi rétegeket aszerint, hogy fogyasztásukban mekkora részt képviselnek a gyorsan dráguló alapvető cikkek és szolgáltatások. Ráadásul komoly jövedelem-átrendeződés is végbemegy a társadalomban, az alacsony jövedelműek kárára. A KSH-nak is finomítania kell számításait, ha e folyamatokat valósághűen akarja tükrözni.
A németek Vergangenheitsbewaeltigungnak nevezik, mi múltfeldolgozásnak. Történelmi sérelmek és traumák mindenütt léteznek, de mégis van abban valami sajátosan kelet-európai, ahogyan képtelenek vagyunk velük megbirkózni. Sokszor a próbálkozások katasztrofálisabbak, mint maga a felejtés.
Nem mondhatni, hogy lázas izgalom övezné a köztelevízió csúcsvezetői pályázatát. Természetesen a helyre vannak jelentkezők elegen, de nincs körülöttük olyan aktuálpolitikai vibrálás, mint néhány évvel korábban. A közélet irányítói feltehetően rájöttek: az MTV korántsem annyira fontos, mint régebben, az állami csatornák a pártközeli tévékkel együtt egy sokszereplős darab másod- és harmadrangú szereplői lettek.
Izrael kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából Simon Peresz interjút adott külföldi újságíróknak. A mindig is történelmi léptékben gondolkozó 84 éves államfő röviden áttekintette a zsidó nép 3500 éves történelmét, különös tekintettel az utóbbi 60 évre. 1948 óta a több ezer éves szétszóratás után ismét saját állama van 5 és fél millió zsidónak.
Az antiszemitizmus a hülyék szocializmusa – szól August Bebel aforizmája. Szálasi Ferenc újrafelfedezett naplója fényesen igazolja a fenti állítást, egyben megvilágítja a „nemzetvezető” gondolkodásának tekervényeit. A korábbi Szálasi-kép revízióra szorul: a nyilas vezér gyűlölte a zsidókat, de 1944 decembere közepéig reménykedett kormánya nemzetközi elismertetésében, s ezért csak vonakodva deportált – véli Karsai László történész, a szinte ismeretlen „C”-füzet publikálója.
Andrzej Wajda Katyn című filmjében egy lengyel tiszt sorsán keresztül mutatja be, hogy a tradicionális elitek ki voltak szolgáltatva a modern tömegdiktatúráknak, ugyanis el sem tudták képzelni, hogyan működik a totalitárius észjárás. A hajdani békeidők légkörében felnőtt, szocializálódott, konvencionális életvitelű polgárnak felfoghatatlan volt a civilek és a magukat megadó katonák tömeges, iparszerű meggyilkolása. A szaktudományi folyóiratok, múzeumi kiállítások mellett most már a vetítővásznon és a tévéképernyőn is megismerkedhet a magyar közönség a szovjet kommunizmus egyik iszonyatos bűntettével.
Az utcasarki demagógok, a lázító röpiratok kiragasztói ma már a blog demokratikus felületét is kihasználják. Ha éppen kedvük tartja, felszólítanak például az általuk gyűlölt áruházláncok bojkottjára. Amennyiben, mondjuk, a CBA vagy a Tesco jogi eszközökkel lépne fel a bojkott felhívások ellen, még azt is nehéz lenne kideríteniük, hogy személy szerint kit jelentsenek fel.
Újbaloldali ideológiák, szexuális forradalom, marihuánás „utazások”, ugyanakkor a tekintélyelv megkérdőjelezésével az egyetemek lerobbantása - Heller Ágnes filozófus az akkori események tanúja, egyben formálója emlékezik. Heller néhány filozófus-társával aláírta az 56 utáni első ellenzéki nyilatkozatot, amely elítélte a Csehszlovákia elleni, 1968 augusztusában végrehajtott intervenciót.
Az ország mély gazdasági, társadalmi, lelki válságba sodródott bele, s ezért - sok más történeti és jelenkori tényező mellett - elsősorban az országot irányító, vagy éppenséggel irányítani képtelen politikai osztály a felelős. De az elmúlt hetek-hónapok történéssorában minden kártékony zűrzavar ellenére megcsillant a kibontakozás reménye is - mondta Hankiss Elemér társadalomtudós, aki vasárnap ünnepelte 80. születésnapját.
Prágai Tavasz szovjet eltiprásának, a franciaországi diáklázadásoknak a tanulságairól, a pár évvel beindítása után felfüggesztett kádári „új gazdasági mechanizmus” születéseinek körülményeiről vitáztak a héten tartott szakmai konferencián Győrben. Számos ponton változatlanul eltérnek a történészi elemzések.
Itamár Marcus a Jeruzsálemben működő Palesztin Médiafigyelő Intézet igazgatója. A Likud párt 1996-os győzelme után alapították az intézményt, amely azóta is folyamatosan elemzi a palesztin arabnyelvű sajtót. Marcus szerint a közgondolkodást formáló helyi média még mindig nem hajlandó komolyan venni Izrael létjogosutságát.
Immár 40 éve, hogy 1968 májusában diákzavargások kezdődnek Párizsban, a megmozdulások országos méretû sztrájkká növekednek, majd átterjedtek Nyugat Európa más országaira is. Csehszlovákiában a rövidéletű Prágai Tavasz új fejezetet ígért a kommunizmus történetében, ám a reménynek a szovjet tankok véget vetettek. Amerikában gettólázadások törtek ki, a szexuális forradalom pedig számos tabut elsöpört. A tekintélyelvűség és a fennálló rend elleni megmozdulások a „világfalu” különböző pontjain - a globális médiának köszönhetően - egyidejűleg hatottak, ösztönözték egymást.
Lassú agonizálás korszaka köszönt be, és csak remélni lehet, hogy a kisebbségi kormányzat fenntartásához, szavazatvásárláshoz nem fogják igénybe venni a nemzeti fejlesztési terv különböző forrásait – adott hangot aggodalmának Stumpf István. A válságból csak széleskörű társadalmi támogatást élvező, cselekvőképes kormány tudja kirántani az országot - állítja a Századvég Alapítvány elnöke, egykori kancelláriaminiszter.
