Groteszk vita a főpapi közszereplőségről

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete szerint közszereplőnek számítanak a történelmi egyházak azon vezetői is, akik korábban megtagadták a sajtótól beleegyezésüket, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában róluk ügynökfronton őrzött dokumentumokba betekinthessen. Az egyházi vezetők azzal érveltek, hogy a besúgóakták publicitásával egyetértenek ugyan, de nem tartják magukat közszereplőnek.


Játszópark a műveleti területen

Pályázatot írnak ki a Kossuth tér parkosítására. Félő, hogy az elbírálás során a parképítés szempontjai helyett inkább a titkosszolgálat megfontolásai fognak dominálni.


Gönczöl jelentés: elmismásolt felelősség

A Gönczöl-bizottság jelentése az események politikai tartalmát alkotmányjogi vagy büntetőjogi kérdéssé alakítja át, kerüli politika és morál összefüggéseinek taglalását. Arra következtet – visszanyúlva a determinista felfogáshoz – hogy mindenki felelős az eseményekért. Így az őszödi beszéd is okozat volt. Talán jobb lett volna politológust is bevonni a bizottságba...


Illyés Gyula drámai krónikája

A magyarság számára oly szomorú eseményről, az 1938 előtti trianoni határokat visszaállító békeszerződés aláírásáról beszámolt Illyés Gyula is, Szemtanú címmel közzétett írásában. A Falióra Szalonban végrehajtott műtét látszólag szenvtelen leírása csak fokozta a drámai hatást.


Wilfried Martens szolidáris a kordonbontókkal

Az Európai Néppárt elnöke - aki maga is felszólalt a Fidesz október 23-iki nagygyűlésén - pártja támogatásáról biztosította a Fidesz-képviselők kordonbontását, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány megtalálja "az alapvető polgári szabadságjogokat biztosító megoldást a jelenlegi helyzetre."


Jogvédők bírálják a Gönczöl-jelentést

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban bírálja a Fidesz kordonbontását, de egyúttal elítéli a műveleti terület fenntartását a Parlament körül. Név szerint is kifogásolja Vörösmarty Mihály abban közzétett különvéleményét. Kifejti a kormányfő ellen indított per indítóokait.


„Nem tudom, hogy öt év múlva is nyomtatjuk-e még a New York Times-ot”

A New York Times (NYT) megduplázta, másfél millióra növelte az online kiadást naponta olvasók számát, miközben a hagyományos lapra továbbra is 1, 1 millióan fizetnek elő. „Olyan utat járunk be, amelynek végállomása a NYT nyomtatásának megszüntetése" – mondta Arthur Sulzberger, a NYT tulajdonosa, kiadója és a Times kiadócsoport elnöke a Haaretz izraeli lapnak adott interjúban.


Amikor Fischer legyőzte Szpasszkijt

Izland sokat köszönhet Bobby Fischernek, a különös sakk-fenoménnek, aki 35 évvel ezelött, 1972-ben Reykjavíkban legyőzte Borisz Szpasszkijt, s ezzel 1937 óta először nem szovjet (orosz) világbajnoka lett a sakknak.


Kik gyilkoltatták meg Elbert Jánost?

A félméteres Balatonba fulladt bele Elbert János - állították az 1983-ban kiadott közlemények. Ezt már akkor sem hitte el senki, pláne azután, hogy rövid időn belül meghalt fia és felesége is. A KGB vagy valamelyik másik titkosszolgálat gyilkosságára utalnak a jelek, de az indítóok továbbra is ismeretlen. Odze György most megjelent könyve sem tár fel új bizonyítékokat.


Ki van a parlamenti fémketrecben?

Mifelénk a Lipótvárosban annyi a kordon, a kerítés és a járőröző rendőr, mintha elrendelték volna az ostromállapotot. Rémálmomban már látni vélem Gyurcsány Ferencet, amint tábornoki egyenruhában, a szívére tett kézzel esküszik a kamerák előtt, hogy a nemzet javáért kész minden áldozatra.


Lánczi András: a kordonbontók kiálltak az igazság mellett

A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója az InfoRádiónak adott interjújában állította: a fideszes képviselők kordonbontását politika és erkölcs összefüggésében kell vizsgálni. Olvasatában a szimbolikus értékű akció kiegészítése az igazságosságról tartott Fidesz konferenciának.


Kordonbontás: senki sem jött ki jól belőle

A Kossuth téri események is jelzik: a Köztársaságért oly sokszor aggódó Gyurcsány alatt romlik a véleményszabadság garanciális szövete. A kordonbontást követő némi bizonytalankodás után ismét működésbe léptek a pártállami reflexek. A Fidesz sem jön jól ki az incidensből: az ilyen öncélú cselekvés csak a szélsőségesek felé nyit, a bizonytalan szavazókat aligha tudja a maga oldalára átcsábítani. Megjósolható, a közvélemény politika-undora tovább fokozódik.


Kossuth tér: kordonbontás helyett szögesdrót

A megszorítások miatti elégedetlenséggel szinte naponta szembesülő kormánynak kapóra jött a sehova sem vezető, ám figyelemelterelésnek kiváló Kossuth téri incidens. Egy jó kis performansz jobb szolgálatot tett volna a Fidesznek.


Kordon-blőd avagy még csak ez hiányzott nekünk

Bekövetkezett az, amit könnyen előre lehetett látni: a Kossuth teret elreteszelő kétszeres drótkerítés védelmében, illetve ellene lángolnak fel a politikai szenvedélyek Budapesten, 2007 február elején.


Humán kárfelvétel – totálkárosok a bontóba?

Lehet, hamarosan a sebről készült fotókkal kell igazolniuk az orvosoknak, hogy valódi sebeket láttak el, hasonlóan az autókról készülő kárfelvételi procedúrához. Nem is jó belegondolni, mi van akkor, ha valaki „totálkáros"?


Hirsi Ali hadat üzent az iszlám fundiknak

Hirsi Ali, a Szomáliában született, Hollandiába, majd az USA-ba menekült fiatal politikusasszony kemény szabadgondolkodó, aki hadat üzent a radikális iszlámnak. Bírálatai feldűhítették a politikai korrektség és multikulturalizmus csőlátású híveit is.


Ezer évig fog élni elménk?

Az emberi életet sikerül meghosszabbítani 1000 évre, benépesítjük a Naprendszert - az edge.org online magazin körkérdésére válaszoló tudósok néhány magyarázata optimizmusuk okáról. Mások földhözragadtabb indokokat hoztak föl: az emberiség jobban kihasználja a Nap energiáját, a Wikipédia robbanásszerűen elterjed, és megáll a Föld népességének szaporodása.


Pusztul a zsidó negyed – a hitközség miért hallgat?

A történelmi zsidó negyedet - a tiltakozások ellenére - tovább bontják, új lakótelepszerű házak felhúzásával végleg tönkreteszik. A zsidó civil szervezetek meglehetősen passzívan figyelik a fejleményeket, nem mutat komolyabb érdeklődést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz sem. Vajon miért? Alelnöke, még elnöksége idején, maga is vásárolt három házat a zsinagóga közvetlen szomszédságában.


Szembenézés - mi a helyzet a szakképzéssel?

Nem tudni, hogy Gyurcsány Ferenc huszonhárom pontba foglalt, Szembenézés című írása, melyet a Népszabadság január 26-i számának mellékletként közölt, meddig foglalkoztatja a közvéleményt. Látható, hogy a miniszterelnök szívesen venné, ha hosszan tartó elméleti vita bontakozna ki terjedelmes értekezéséről. Ám a közvélemény a mindennapi problémákkal és a rohamtempóban bevezetett reformok, így a szakiskolák összevonása jelentette gondokkal van elfoglalva.


Balatonfejlesztés – a helyieket nem kérdezik

Ambiciózus vállalkozók eldöntötték, megmentik a balatoni idegenforgalmat és nagy ívű beruházásokba kezdenek. Gyaníthatóan bikaerős kapcsolati háttérrel megszerezték a volt megyei idegenforgalmi hivatalok zsírosabb falatjait – köztük az értékes parti ingatlanokat. A helyiek véleményének kikérése, a helyi igények számbavétele elmaradt.